Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dr. Fazekas Árpád
Orvos–történész,
Nyíregyháza
A nyolcvanhárom éves, Csengerben született, nyugalmazott vezető főorvos igazi énjét az a cím adná vissza, ha a neve után ezzel folytatnánk: gyermekorvos, az 1956-os forradalom aktív résztvevője és író. „A mai napig nem szokványos, átlagos, hanem rendkívül változatos, eseménydús és eredményekben is igen gazdag életet élek. Ma is elsősorban emberbarátnak és antifasisztának tartom magam.” Édesapja – vámtiszt – foglalkozása miatt a gimnáziumot három városban járta ki: Sátoraljaújhelyen, Munkácson és Kassán, ahol végül kitűnővel érettségizett. Hamar felnőtté tette a háború: sikerült megmentenie egy zsidó származású kassai osztálytársát, a később híressé vált orvosprofesszor, Róna György életét. Emellett a Budai Önkéntes Ezred segélyhelyét vezette. Ezen időszakhoz köthető emberi példaképe, Reviczky Imre, aki „post mortem” tábornoki rendfokozatot kapott, s aki humanista és katona volt egyben.
„Én nem készültem orvosnak, mindig vegyészmérnök akartam lenni, azonban nem vettek fel a Műegyetemre. Így a Debreceni Orvostudományi Egyetemre iratkoztam be, s 1947. július 5-én avattak „summa cum laude” orvos-doktorrá” – írja pályaválasztásáról. A Debreceni Egyetemi Kör (DEK) elnökeként a tanárelnöktől, dr. Sántha Kálmán professzortól sokat tanult. Szakmai életének további lépcsőiről így fogalmaz: „Három orvosi szakképesítést szereztem: hatósági orvostan 1948, gyerekgyógyászat 1951 és gyermekkardiológia 1980.”
A kezdetekben öt éven át a debreceni gyermekklinikán lakott és dolgozott, majd az 1951 novembere és az 1957 júliusa közötti időszakban, főorvosként, Berettyóújfaluban a kórház két osztályát vezette. Az orvosi pálya további állomása a nyíregyházi Jósa András Kórház lett, ahol 1968 decemberétől 1987 végéig dolgozott, mindeközben irányította az általa létrehozott Megyei Gyermekszívgondozó Intézetet is. A szakmai munka mellett rengeteg időt és energiát fordított a tudományos és más, közéleti publikációkra, az azokkal kapcsolatos kutatásokra. A következő sorokban őt idézzük: „Eddigi 647 kinyomtatott írásomból (benne: 19 könyv!) csak 177 az orvostudományi cikk, s a többi pedig helytörténeti, orvostörténeti, kulturális, illetve az 1956-os forradalom történetével (140 cikk és 7 kötet) foglalkozó közlemény. Megírtam a megye orvostörténetét és az ’56-os forradalom megyei vonatkozásait. („1956 Szabolcs-Szatmárban a valóságban” és „Forradalom Szabolcs-Szatmárban.”). Fontosabb könyvei még az „Elhurcoltak”(1989), amelyben elsőként állított írásos emléket azoknak, akik soha nem tértek vissza a szülőföldre. Más témaválasztásúak a „Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 150 éves”, a „Nyíregyháza temetői”, a „Nyíregyházi Erzsébet kórház centenáriuma”, a „Szlovákok közül – tirpákok közé.” című munkái. Dr. Fazekas Árpád írt könyvet az akkor 75 éves kórházi gyerekosztályról, Rácz Istvánról, a forradalomról Nyíregyházán, valamint a tiszaeszlári per orvosi vonatkozásairól. Ez utóbbi az Eötvös Károly Magyar-Izraeli Baráti Kör kiadása.
„Érdeklődési körömön túl irodalmi tevékenységem sikerét is jelzi a 22 emléktábla, amelyeket a megyében és Nyíregyházán 1972-től kezdődően sikerült megvalósítanom (jórészt az avatóbeszédet is én mondtam)”.
Ezen emléktáblák legszűkebb adatainak megemlítésére nincs hely, de hét intézményi névadását felsoroljuk: A Jósa András névadást javasolta a megyei kórház részére 1969-ben. A kislétai „Jósa István” Általános Iskola névadását, ahol a forradalom után büntetésből dolgozott úgyszintén. 1988-ban a nyírbátori „dr. Tanhoffer Lajos” Általános Iskola, majd a nagyecsedi Berey József Helytörténeti Gyűjtemény ügyében intézkedett. A TIT Jurányi Lajos Egyesülete, a Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskola és végezetül a Somogyi Rezső Általános Iskola névadása zárta a kört.
Magánéletéről nem igazán beszél, mert szerinte a köz mindennél előbbre való. Azért annyit elárul, hogy neje, aki a tudományos-történetírói tevékenységében aktív társa, Hadas Irén. „Feleségem, az irodalmi munkásságom legfőbb segítője!” Édesanyjáról megtudhattuk, hogy ő a híres Bessenyei-család leszármazottja, ezért is tartott szívesen előadást 2007. október 23-án a Bessenyei Kör 110. éves, illetve a Bessenyei Társaság újraindításának a 20. évfordulóján Nyíregyházán, a Kossuth Lajos gimnázium patinás dísztermében „A Bessenyei Kör és az orvosok” címmel. Tőle jobban, pontosabban és részletesebben senki élő ember nem ismeri szűkebb hazája közelmúltjának történetét. Azért, hogy az általa felkutatott, összegyűjtött s részben már publikált adatokból a mai nemzedék ifjú és talán már nem egészen ifjú tagjai megismerjék a valóságot, a megyei Jósa András Múzeum részére közel ezerdarabos dokumentációt adományozott. Olyanokat, amiket rajta kívül senki sem birtokolt. Az utókor legyen hálás neki mindezért…
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése