Dr. Fazekas Árpád

Orvos–történész,

Nyíregyháza

A nyolcvanhárom éves, Csengerben született, nyugalmazott vezető főorvos igazi énjét az a cím adná vissza, ha a neve után ezzel folytatnánk: gyermekorvos, az 1956-os forradalom aktív résztvevője és író. „A mai napig nem szokványos, átlagos, hanem rendkívül változatos, eseménydús és eredményekben is igen gazdag életet élek. Ma is elsősorban emberbarátnak és antifasisztának tartom magam.” Édesapja – vámtiszt – foglalkozása miatt a gimnáziumot három városban járta ki: Sátoraljaújhelyen, Munkácson és Kassán, ahol végül kitűnővel érettségizett. Hamar felnőtté tette a háború: sikerült megmentenie egy zsidó származású kassai osztálytársát, a később híressé vált orvosprofesszor, Róna György életét. Emellett a Budai Önkéntes Ezred segélyhelyét vezette. Ezen időszakhoz köthető emberi példaképe, Reviczky Imre, aki „post mortem” tábornoki rendfokozatot kapott, s aki humanista és katona volt egyben.

„Én nem készültem orvosnak, mindig vegyészmérnök akartam lenni, azonban nem vettek fel a Műegyetemre. Így a Debreceni Orvostudományi Egyetemre iratkoztam be, s 1947. július 5-én avattak „summa cum laude” orvos-doktorrá” – írja pályaválasztásáról. A Debreceni Egyetemi Kör (DEK) elnökeként a tanárelnöktől, dr. Sántha Kálmán professzortól sokat tanult. Szakmai életének további lépcsőiről így fogalmaz: „Három orvosi szakképesítést szereztem: hatósági orvostan 1948, gyerekgyógyászat 1951 és gyermekkardiológia 1980.”

A kezdetekben öt éven át a debreceni gyermekklinikán lakott és dolgozott, majd az 1951 novembere és az 1957 júliusa közötti időszakban, főorvosként, Berettyóújfaluban a kórház két osztályát vezette. Az orvosi pálya további állomása a nyíregyházi Jósa András Kórház lett, ahol 1968 decemberétől 1987 végéig dolgozott, mindeközben irányította az általa létrehozott Megyei Gyermekszívgondozó Intézetet is. A szakmai munka mellett rengeteg időt és energiát fordított a tudományos és más, közéleti publikációkra, az azokkal kapcsolatos kutatásokra. A következő sorokban őt idézzük: „Eddigi 647 kinyomtatott írásomból (benne: 19 könyv!) csak 177 az orvostudományi cikk, s a többi pedig helytörténeti, orvostörténeti, kulturális, illetve az 1956-os forradalom történetével (140 cikk és 7 kötet) foglalkozó közlemény. Megírtam a megye orvostörténetét és az ’56-os forradalom megyei vonatkozásait. („1956 Szabolcs-Szatmárban a valóságban” és „Forradalom Szabolcs-Szatmárban.”). Fontosabb könyvei még az „Elhurcoltak”(1989), amelyben elsőként állított írásos emléket azoknak, akik soha nem tértek vissza a szülőföldre. Más témaválasztásúak a „Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 150 éves”, a „Nyíregyháza temetői”, a „Nyíregyházi Erzsébet kórház centenáriuma”, a „Szlovákok közül – tirpákok közé.” című munkái. Dr. Fazekas Árpád írt könyvet az akkor 75 éves kórházi gyerekosztályról, Rácz Istvánról, a forradalomról Nyíregyházán, valamint a tiszaeszlári per orvosi vonatkozásairól. Ez utóbbi az Eötvös Károly Magyar-Izraeli Baráti Kör kiadása.

„Érdeklődési körömön túl irodalmi tevékenységem sikerét is jelzi a 22 emléktábla, amelyeket a megyében és Nyíregyházán 1972-től kezdődően sikerült megvalósítanom (jórészt az avatóbeszédet is én mondtam)”.

Ezen emléktáblák legszűkebb adatainak megemlítésére nincs hely, de hét intézményi névadását felsoroljuk: A Jósa András névadást javasolta a megyei kórház részére 1969-ben. A kislétai „Jósa István” Általános Iskola névadását, ahol a forradalom után büntetésből dolgozott úgyszintén. 1988-ban a nyírbátori „dr. Tanhoffer Lajos” Általános Iskola, majd a nagyecsedi Berey József Helytörténeti Gyűjtemény ügyében intézkedett. A TIT Jurányi Lajos Egyesülete, a Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskola és végezetül a Somogyi Rezső Általános Iskola névadása zárta a kört.

Magánéletéről nem igazán beszél, mert szerinte a köz mindennél előbbre való. Azért annyit elárul, hogy neje, aki a tudományos-történetírói tevékenységében aktív társa, Hadas Irén. „Feleségem, az irodalmi munkásságom legfőbb segítője!” Édesanyjáról megtudhattuk, hogy ő a híres Bessenyei-család leszármazottja, ezért is tartott szívesen előadást 2007. október 23-án a Bessenyei Kör 110. éves, illetve a Bessenyei Társaság újraindításának a 20. évfordulóján Nyíregyházán, a Kossuth Lajos gimnázium patinás dísztermében „A Bessenyei Kör és az orvosok” címmel. Tőle jobban, pontosabban és részletesebben senki élő ember nem ismeri szűkebb hazája közelmúltjának történetét. Azért, hogy az általa felkutatott, összegyűjtött s részben már publikált adatokból a mai nemzedék ifjú és talán már nem egészen ifjú tagjai megismerjék a valóságot, a megyei Jósa András Múzeum részére közel ezerdarabos dokumentációt adományozott. Olyanokat, amiket rajta kívül senki sem birtokolt. Az utókor legyen hálás neki mindezért…

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése