Dr. Papp István Gyula

Főorvos,

Nyíregyháza

szszb 24 tk Papp István Gyula dr.jpgAnyai ágról tősgyökeres nyíregyházi, mégis a fővárosban született. Ma, 52 évesen megfontolt, az életet, az élést értékelni tudó, a gyógyításra nemcsak felesküdött, elhivatott ember is. A másokon segíteni akarás hozta őt az orvosi pályára, bár elmondása szerint ez csak azért van így, „mert mindig ez akartam lenni.” A hozzá került betegeket, menekülteket, a romok alól kimentetteket – úgy hisszük – ez soha nem érdekelte, csak az, hogy önzetlenül segített nekik, rajtuk és sok-sok esetben családtagjaikon is. Minden mondatából kiérződik az orvosi hivatás szeretete, az emberi méltóság és az élethez való, visszavonhatatlan ősi jog tisztelete. A mai, lelki jégkorszakban élő társadalmunkban nem véletlen az, hogy amikor menteni kell, bárhol is legyen az a hely, nem tolonganak a jelentkezők. Társai és ő azonban mindig ott állnak az első sorban, rajtra, munkára készen. Talán a sors megköszöni mindannyiuknak azt, amit az ismeretlenekért tettek és tesznek bármikor.

Dr. Papp István értelmiségi család gyereke. Édesanyja, Kovács Mária ma 74 éves, a Kertvárosi Általános Iskola nyugdíjas gazdasági vezetője. Édesapja, dr. Papp Tibor a megyei kórház reumatológiai osztályának alapító főorvosa volt. Bátyja, Papp D. Tibor művészeti író.

A Krúdy Gyula Gimnáziumban érettségizett 1975-ben, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1982-ben diplomázott. A Jósa András megyei kórház az első munkahelye. Dr. Szombathy Gábor főorvosnál kezdte pályáját. Négy évvel később dr. Dicső Ferenc vette át az osztály irányítását, aki azóta is a „Főnök”. Egy fiatal, tettrekész csapat dolgozott együtt már évek óta. Nem voltak generációs szakadékok az orvosok között, hisz a maximális korkülönbség mindössze nyolc évet mutatott. A stabilitásukra jellemző, hogy 2007-ben volt az első orvos közülük, aki nyugdíjba ment. 1986-ban gyermek- és csecsemőgyógyászatból, 1990-ben csecsemő- és gyermekkardiológiából, majd 2006-ban honvéd- és katasztrófa-orvostanból szakvizsgázott. A terület nehézségét az is jelzi, hogy nincsenek olyan sokan az országban, akik rendelkeznek e szakterületen tett szakvizsga-bizonyítvánnyal.

Alapszakterületét tekintve említi meg azt, hogy az osztályon is gyorsan kialakult a specializáció, és szinte valamennyi részterületnek van szakorvosa. Napjainkban kevesebb gyerek érkezik hozzájuk betegen, de azok az esetek a korábbiakhoz képest sokkal súlyosabbak. Az osztály éves forgalma közel 11 ezer fekvő- és 57–60 ezer járó beteg, akik a gyermekgyógyászat szinte valamennyi részterületét érintik.

A főorvos számára mindmáig az állandó, igazi kihívást a koraszülöttek intenzív ápolása jelenti. Büszkén említi azt, hogy már képesek az 500 grammal születetteket is megmenteni. Kevés maradványtünettel ugyan, de túlélik a kicsik a világra érkezés traumáját. Bánatára kevés gyerek születik, s azok közül is nálunk kiemelkedő a koraszülöttek száma Európához viszonyítva. Az osztály egyik elismerésre méltó tette a koraszülött-mentés elsők közötti kialakítása, megszervezése. Az egész megyében működő szolgálat a nap 24 órájában elérhető.

Dr. Papp István főorvos neve azonban ismerősen cseng sokak fülében külföldön is. A koszovói háború idején támadt az a gondolata, hogy „oda el kéne menni segíteni.” Jó barátja, Pavelcze László segítségével jutottak ki Albániába. Az ott látottak után már nem volt nehéz megalakítaniuk a két szomszédos megyében a speciális mentőegyesületet, amelynek Vincellér Tibor lett az elnöke. Együttműködve a Baptista Szeretetszolgálat munkatársaival készen állnak a külföldön bekövetkezett katasztrófahelyzetek utáni életmentésre, a sérültek, és a menekültek ellátására. A külföldi bevetéseken nem vehetne részt, ha munkatársai nem dolgoznának ilyenkor helyette fokozottan.

A főorvos úr ez idáig tíz helyen járt a világon mentési munkálatai során. Szomorú, hogy a tapasztalataira itthon egyetlen egy arra hivatott szerv sem volt kíváncsi… Megemlíti, hogy emberileg is óriási élményt jelentett a számára az, amikor Indiában öt nap után túlélőt vettek ki a romok alól. Munkájuk olykor folyamatos, így fordult elő az, hogy Sri Lankán naponta 180 beteget is elláttak. G. W. Bush, az USA elnöke budapesti látogatásakor köszönetet mondott a magyar speciális mentők Kathrina hurrikán utáni mentési munkájáért. Ha itthon van vészhelyzet, ugyanúgy készek a segítésre. Gyermekei – Zsófia, András Gábor és István – főiskolások ugyan, de a két fiú apját követi. Mindketten képzett speciális mentők. Felesége, dr. Kun Erzsébet, a III-as Belgyógyászaton kardiológus.

Dr. Papp István önzetlenségét Bátorságért Éremmel, Egészségügyi miniszteri dicsérettel és Jósa András-emlékéremmel ismerték el. A megmentettek hálája mindezektől többet jelent a számára. Ha teheti, túrázik, a kutyáival foglalkozik mintegy edzésként egy következő bevetéshez.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése