Újfehértó

Nyírlövőn született a néhai postamester fia, Molnár Károly. Nem gondolta, hogy egyszer búcsút int szűkebb pátriájának. Szenvedélyesen szereti ugyanis a szülőföldjét, és soha nem tervezte, hogy az ország másik végén telepszik le. Pedig a családalapításnál ez a kérdés felmerülhetett volna, hisz a felesége veszprémi lány. Molnár Károly azonban hűséges típus, ami számára eleve elrendeltnek tűnik, az ellen nem apellál, hanem a megvalósításon fáradozik.

1948. december 2-án született. Édesanyja, Buczkó Mária, háztartásbeliként nevelte a gyerekeket. Az édesapja látta el a helyi postamesteri tisztséget. Sajnos egyik szülő sincs már köztük. Testvére, Magdolna a Hajdú-Bét Rt. tervstatisztikai osztályának vezetője. Felesége, Rácz Erzsébet, az újfehértói könyvtár és művelődési központ igazgatója. Házasságukból két gyermek született. Eszter gazdasági ügyintézési csoportot vezet az ITD Hungary Kft.-nél, 2003 januárjában Brüsszelbe költözik, ahol az európai uniós iroda igazgató helyetteseként segíti majd Magyarországot. A másik gyermekük Péter, aki testnevelő tanár Budapesten.

A jó nevű Bessenyei-gimnáziumban érettségizett 1967-ben Kisvárdán, majd egy év katonáskodás után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika–ábrázoló geometria szakán szerzett oklevelet 1973-ban. A diplomaosztás után Újfehértóra került, élete első munkahelyén, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnáziumban nemrégiben kezdte el a 30. tanévet. Előbb beosztott pedagógus, majd tizenöt éven át tanított az esti tagozaton, amelyet 3 évig vezetett is. Hosszabb időn keresztül látta el az ifjúságvédelmi felelősi, valamint a honvédelmi felelős feladatait. 1993 és ’96 között igazgatóhelyettes. Folyamatosan képezte önmagát, 1982-ben a KLTE-n vette át diplomáját technikából, 2001-ben pedig elkezdte a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás-vezetői szakán tanulmányait. 2001. augusztus elsejétől nevezte ki az önkormányzat igazgatónak. Közéleti megbízatást szinte minden évben vállalt, a korábbi ciklusban önkormányzati képviselő és az oktatási bizottság elnökeként tevékenykedett. Jelenleg a kulturális bizottság külső tagja.

Az újfehértói gimnáziumban nappali tagozaton 297-en tanulnak. Levelező képzésben 26-an vesznek részt. A tantestület létszáma 27 pedagógus, a technikai és adminisztratív feladatokat 19-en látják el. A gimnáziumban reál és humán irányú a képzés. Ez az intézmény működteti a ruhaipari szakközépiskolát is. Érettségi után egy év alatt technikusminősítőt szerezhet a fiatal. Újdonság, hogy ruhaipari szakiskolát is indítottak a 14–18 év közti fiatalok számára. Molnár Károly igazgató szerint a szakiskola színvonalának emelése, a tanulás presztízsének megteremtése múlhatatlanul fontos e fiatalok körében. Ahhoz, hogy az elit gimnáziumi képzés mellett a szakiskola is kellőképpen integrálódjon, a pedagógusokra igen nagy feladat hárul. Azokból a fiatalokból, akik talán kényszerűségből választották a szakiskolát, motivált fiatal felnőtteket kell nevelni.

Szakmai pedagógiai programjuk jól példázza egy olyan kisváros középfokú képzésének lehetőségeit, amely két megyeszékhely, Nyíregyháza és Debrecen közt található. Az iskola 41 éves, és a jelenlegi 37 éves épületen egy felújítás régóta esedékes lenne. Újfehértó fekvése országos megítélés szerint is kiváló, hisz egy számjegyű főút, vasút halad át rajta, és az M3-as autópálya is a közelben húzódik majd.

A földrajzi fekvés lehetővé teszi az iskolai létszám stabilitását. Az elmúlt évhez képest például 50 gyerekkel többen járnak most ide. A gimnázium másik fontos célja, hogy a költségvetés eredményes felhasználásával életképes oktatási és nevelési rendszert hozzanak létre. A települési önkormányzathoz tartoznak, ám hiába folytathatnak önálló bérgazdálkodást, fejlesztésre már nem jut. Molnár Károly örömmel mondja, hogy sikerült jó munkahelyi légkört teremteni.

A kartársakban él egy nagyfokú bizonyítási vágy, hogy igazolják a középfokú intézmény létjogosultságát a 14 ezer fős városban. Régen kinőtték a nyolc osztály elhelyezésére emelt épületet, jelenleg is tizenkét osztály alkotja az intézményt. Három osztályt a kollégiumban voltak kénytelenek elhelyezni. Az igazgató és az önkormányzat régóta keresi a lehetőséget a tanterembővítésre. Jelenlegi árakon számolva a rekonstrukció 500 millió forint lenne. Tervezik a tetőtér beépítését, tornaterem építést, és egy aula is szükséges a közös rendezvények megtartásához. Azt remélik, hogy a XXI. századi iskolaprogramban, vagy a szakképzési programban szereznek pénzt a bővítésre. A fő profil most is a gimnáziumi képzés, a reálosztályokban számítástechnikát, matematikát, fizikát, míg a humán osztályokban idegen nyelvet és az anyanyelvet tanítanak magasabb óraszámban. Ragaszkodnak a ruhaipari szakképzés fenntartásához a nagy textiles múlttal rendelkező városban.

A minőségbiztosítás pedig a XXI. század elején, egy lépésre az Európai Uniótól parancsoló szükséglet.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)