Újfehértó  

Testet, lelket melengető a cserépkályha és a kandalló. Főleg akkor, ha kellő színű anyagból, mutatós formában építették. Németországban, Ausztriában és hazánkban is a reneszánszát éli mind a két fűtőtest. Talán azért is, mert egészséges és környezetbarát ez a fűtési mód. S ne feledjük: a cserépkályha és a kandalló a legszebb szobában is bútornak számít. Mi több, egyik-másik jól sikerült példány hatalmas ékszernek tűnik. Az újfehértói kerámia üzemben is ékszerekre emlékeztető példányokat láthattunk. Az üzem tulajdonosa és vezetője Takács Károly. Névjegykártyáján csak ez áll: Üveg- és kerámia-égető vállalkozó. Pedig diplomás mester ő. Még pedig ritkaság számba menő diplomát szerzett a Pécsi Pollach Mihály Építőipari és Műszaki Főiskola szilikát-vegyipari gépész szakán. Szakmája, hivatása tehát szilikát-vegyipari mérnök.

Új termék gyártására készülnek az újfehértói üzemben. Folyamatban van egy beruházás, egy bővítés, amelynek eredményeként a 2000. év őszétől népművészeti kerámiákat is gyártanak majd itt. A termékbővítés örvendetesen létszámbővítéssel is jár majd. Ősztől tehát két lábon áll majd a megyénkben egyedinek mondható üzem.

Az érdekes üzem egyik falát mintadarabokkal tapétázták ki. Van itt huszonnyolc féle szín és tizenhat féle minta. A szivárvány minden színében pompáznak ezek a mintadarabok. Ezzel kapcsolatban többek közt ez áll a prospektusban: tulipános, barokk, rokokó, madonnás, margaréta, spirálos, almavirág, gát kapus, mélykapus sarok. Ezek a szavak a szakembereknek sokat mondanak, a laikusnak, csak a helyszínen válnak beszédessé a tárgyak. A legtöbb darabot maga Takács Károly tervezi.

Hogy honnan van ez a képessége? A főiskolán művészettörténetet is tanult. Jó a fantáziája, az esztétikai érzéke, és végül, de nem utolsó sorban járat hazai és külföldi színes, rajzos-képes szaklapokat. Nem csak az elemeket, a kályhákat, a kandallókat is megtervezi, egyéni ízlés és igény szerint is. Számos kályhás kisiparos ismeri és tiszteli szerte e hazában. Mint mondta, rendszeresen dolgozik budapesti, debreceni, egri megrendelőknek is.

A jó és szép munkát megcsodálják a vendégek, a rokonok, a hírnév terjed. Sokan a gázégetésű kályhákat, kandallókat kedvelik. A Nyíregyházi Szabadidő Csarnokban minden évben megrendezik az országra (sőt Közép-Európára) szóló kiállítást és vásárt. Rendszeresen kiállít az expókon. Tagja egy országos szakmai szervezetnek, ezáltal is szert tett ismerősökre, barátokra, megrendelőkre. A dunántúli Szekszárdon van bejegyezve a Kályhás Szakmáért Alapítvány. Ennek tagja. Az alapítvány közreműködésével többek közt megismerte az irányadónak is mondható német szabványokat. A németek által elvárt és elfogadott minőséggel is megismerkedett.

A minőséget, a szépséget előtérbe helyezi munkája során. Szenvedélyesen, szeretettel mutatta be üzemét. Elmondta, hogy tűzálló anyagból készülnek az elemek. Parányi irodája bejáratánál mutatott egy fehér kandallót. Szerényen hozzá tette, hogy maga tervezte. E sorok írója mint laikus megállapította: ez a kandalló illik az egyszerű, vagy közepes házba, de akár egy palota valamelyik szobájába is.

Újfehértón egy bérelt helyiségben, ’93-ban kezdte vállalkozását. Vele együtt hárman láttak munkához, ő maga is nehéz fizikai munkát végzett. Fokozatosan nőtt a létszám, most kilencen dolgoznak az üzemben. A terv szerint 2000 végén húsz lesz a létszám.

Folyamatban van a fejlesztés, az üzembővítés. A munkálatokhoz a Megyei Fejlesztési Tanács hétmillió forintot, a Megyei Munkaügyi Központ kétmillió forintot adott. A munkaügyi központnak kikötése a tizenegy fős létszámbővítés. Ám nem csak létszámbővítő, hanem hagyományőrző beruházásról van szó. Az építkezés befejezése után népművészeti kerámiákat fognak itt gyártani. Az említett két támogatás nem elég a megvalósításhoz. Tizenötmillió forint saját erő is szükséges, ennek felhasználásával megépítenek egy nagy teljesítményű elektromos kemencét.

Az új üzemrészben gyárthatnak majd többek közt lekváros szilkét, amiben nagymamáink tárolták a gyümölcslekvárt. Tejes csuprok, sótartók is kijöhetnek a technológiai sor végén. Az új termékeket talán még a turizmus szolgálatába is lehet majd állítani.

Takács Károly Gávavencsellőn született, furcsa módon ott is érettségizett. (Akkor még volt középiskola a nagyközségben.) A pécsi diploma átvétele után a Nyíregyházi Universil Üvegtechnikai Vállalatnál volt művezető, majd üzemvezető. 1984 és ’91 között a Nyíregyházi Kommunális és Szolgáltató Vállalat kerámia üzemét vezette, itt szerzett gazdag szakmai és vezetői tapasztalatokat.

1992-től vállalkozóként dolgozik. A felesége az ÁNTSZ-nél közegészségügyi felügyelő. Lánya a nyíregyházi tanárképző főiskolán végzős biológia-környezetvédelem szakon. Takács Károlynak nehéz, de szép a munkája, amiből a könyv és a kirándulás jelent neki kikapcsolódást.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)