Malaga mézillatú, orgonakék szirmú jacaranda fái

Mint millió harangvirág, úgy függenek az ágakon a fa apró csengettyűkéi

A látvány Andalúzia tengerparti nagyvárosának szavak nélküli összefoglaló ismertetője. A komphajó, nevéből következtetve, nyilván a Baleár szigetekre viszi utasait, a kikötő mögötti parkban megpihenhet akinek forró a már tavasszal is perzselő sétány. Az óváros szűk utcái között ott találjuk az éppen fél évszázada elhunyt Picasso szülőházát és múzeumát, a  megtestesülésről elnevezett Boldog Mária-bazilika a kép jobb oldalán található.A mama és gyermeke velem együtt járja be tekintetével a tájat a szemközti felhőbe bújt hegytől egészen a Gibralfaro erőd mellvédjéig, ahonnan a felvétel készült. Ezt itt a mórok építették az 1300-as években. Őket elűzte Ferdinánd és Izabella, a spanyol uralkodó pár, de örökül hagyták csodálatos kultúrájuk emlékeit. Az irigylésre méltóan nagy területű és üde zöld parkok fái mellett megakad a szemem egy sor orgonakék lombkoronán a kikötő előtti házak tövében, és most, hogy felfedeztem őket másutt is kiszúrok egy-egy példányt. Ezek bizony jacaranda fák. Kanyarodjunk el most a történelemtől egy kis romantikus botanika kedvéért.Az érdekes nevű és nem mellesleg nagyon szép termetű jacarandával ez a harmadik találkozásom. A második Chilében volt, néhány évtizede. Santiagoban, a fővárosban, éppen ebben az évszakban, azaz tavasszal jártam, és ugyanilyen szirmokkal terhes fákat láttam. Rengeteget. Illatuk a mézvirágéhoz hasonlított. Megkérdeztem az ismerősömet, milyen fa ez. Jacaranda, mondta. Jacaranda, kerekedett el a szemem. Igen, a fával való első találkozásomra gondoltam, azaz egy szép könyvélményemre, H. E. Bates Jacaranda fa című művére. Jó széllel francia partra, Bíbor sivatag… Ezekkel együtt jó szívvel ajánlom mindazoknak, akik még nem olvasták.  A Jacaranda fa Burmában játszódik a második világháború idején. Egy kis angol közösség történetét meséli el, amelynek menekülnie kell a japán invázió elől, valamint a konfliktusokról és kihívásokról, amelyekkel útjuk során szembe kell nézniük. A regény címe utal a jacaranda fára, egy trópusi növényre, amely bíbor virágokat terem, és Dél-Amerikában őshonos, de más régiókban, így Burmában is elterjedt. A jacaranda fa szimbolizálhatja az élet szépségét és törékenységét, Burma egzotikusságát és sokszínűségét, a természeti és az emberi világ kontrasztját. E szuper rövid kis szinopszis után sétáljunk egyet a part menti parkban. Mint millió harangvirág, úgy függenek az ágakon a jacaranda orgonakék csengettyűkéi. A végéhez közeledhet a szezon, mert ami már elvirágzott a fák alatt vastag szőnyegként borít mindent. Fürtökben csoportosulnak a szirmok az ágakon, így még hangsúlyosabb a megjelenésük. Egyes kultúrákban úgy gondolják, hogy a jacaranda a bölcsességet, a tudást és az újjászületést képviseli. Úgy hiszik, hogy gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik, és a hagyományos gyógyászatban különféle betegségek kezelésére használják. Ezenkívül a fát gyakran ültetik oktatási intézmények és egyetemi kampuszok közelében a tudás és a tanulás szimbólumaként. A Gibralfaro, ahonnan az előbb a város látképét tanulmányoztam, és ahol  jacarandával kapcsolatban a meglepő találkozás élménye ért, jó másfélszáz méter magas és lefelé folytatódik az Alcazabával a mórok palotájával. Az erődnek ez a része az iszlám művészet csodáit ígéri, nem is fogom elmulasztani a lehetőséget, hogy azt is végig járjam, ám a falak alatti park megállít.A jacaranda fa mindent elsöprő virágzását a tavasz és az új kezdetek varázslatával társítják, az újjászületés, a megújulás szimbólumának tekintik. Hol másutt mutatna szebben, mint a sokat látott erődítmény ősi bástyái alatt. A fa kék virágai és buja lombjai a művészek és költők kedvencévé teszik. Nem csoda, hogy fent említett H. E. Batest éppúgy megragadta látványuk, mint engem a regénye.

Körbejárva a Gibralfaró és az Alcazaba által alkotott erőd együttest, az objektum bejáratához érkezünk. Mint minden jelentősebb földközi-tenger menti városban, itt is megtaláljuk a római korból származó színház félkörívét. A szépen feltárt, és gondosan megóvott régészeti emlék komolyságát mi sem oldhatná jobban, mint az immár ismerősként üdvözölhető jacaranda. A lombokat még nélkülöző, de szirmokban annál gazdagabb korona mögött a város múzeumát láthatjuk, a romok között üldögélő gyermekseregnek pedig talán azt magyarázza pedagógusuk, hogy ott, a falak között föníciai leleteket is rejtenek a vitrinek, bizonyítva, hogy már 3000 éve, a keresztények, a mórok, és a rómaiak előtt is éltek itt okos emberek. Csak a jacaranda újonc, mert Dél-Amerikából hozta magával egy spanyol – ? – hajós. Ha jacaranda fát ültet az udvarába, akkor szépséget és békét hozhat környezetébe – tartja a hagyomány, és hozzáteszi:  szerencsét és jólétet vonz. Számomra élmény volt H. E. Bates regényében találkozni vele, mert már az is szerencsét hozott, hogy olvastam róla, hiszen megkaptam, itt vagyok, kezembe foghatom, érzem az illatát…

Írta, és fényképezte:
Ésik Sándor

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése