Bíbor, bársony, arany a spanyol király tróntermében

Krúdy Gyula Álmoskönyve szerint az oroszlán a jólét jegye, és az álom férfineműségét jelzi

A Madridi Királyi Palota (spanyolul: Palacio Real de Madrid) helyiségeiben, szobrokon, festményeken, gobelineken, sőt magában a spanyol címerben is ott találjuk e fenséges ragadozót. A jólét jegyei ugyancsak lépten nyomon tetten érhetőek, uralkodót pedig eddig csak az erősebbik nem adott az országnak. Itt jegyezzük meg, hogy azért Ferdinánd regnálását felidézve Izabella neve is kötelezően megemlíttetik. A trónteremben aztán rögtön négy oroszlánt is látunk, de nélkülük sem maradnának el a jólét jegyei. Mégpedig az ízlésesen tobzódó királyi pompa jegyei.

A Birodalmak csarnoka, a Nagykövetek Csarnoka, Királyi Audiencia Csarnok… Számos névvel illetik még a bíborban, bársonyban, aranyban úszó termet, mely elnevezések nyilvánvalóan különböző eseti funkciójára utalnak. Igen, eszembe jutott a Danikáné lánya a gyöngyöskoszorúval, a hat lóval, az aranyfarokkal… Azért ez a négy oroszlán se kutya. Visszatérve a királyi palota legnagyszerűbb szobájához, díszítése III. Károly korszakából való, a dinasztikus legitimitást szimbolizálja és a a Spanyol Monarchia nagyságát magasztalja. A gyűjteménybe tartozó szobrok a Habsburg uralkodóktól öröklődtek, és különleges dinasztikus szimbolikus jelentőséggel bírnak. Közülük kiemelkedőek a az egykori Alcazar, a régi királyi palota tűztől megmentett darabjai, mint például a már említett aranyozott bronz oroszlánok illetve Germanicus és egy Szatír figurái a tükrök mellett. A Trónteremből a Koronaterembe vezet a látogatók útvonala. Jelenleg a Spanyol Királyság legnagyobb szimbolikus értékű tárgyai láthatók itt. III. Károly királyi koronája és a jogar a tizenhetedik században készült, és a spanyol uralkodók a legünnepélyesebb szertartásokon használják őket, legutóbb VI. Fülöp király megkoronázásakor, 2014. június 9-én.

Eléggé elcsodálkoztam, hogy ekkora értéket képviselő tárgyakhoz közel engedik az érdeklődőket. Arra gyanakodtam, hogy gondosan elkészített másolatokat látok, ám a teremőr hölgy mindenre megesküdött, hogy ezek bizony a valódiak.

Szintén itt látható a III. Károly által alapított Aranygyapjú rend lánca, a Spanyol királyság legmagasabb kitüntetése.Ha a látogatási útvonal egyes állomásait időrendben követem írásomban, a Tróntermet megelőzte volna annak az előszobája, ha a fontossága szerint idézem fel a termeket, akkor most nézzük meg, hol fogadta III. Károly azokat, akik magánkihallgatást kértek a királynál. A hivatalos előszoba spanyol neve: Saleta. IV. Károly idejében a király itt étkezett. A flamand zsáner jeleneteket ábrázoló kárpitokat a királyi gobelin manufaktúrában szőtték a tizennyolcadik második felében.

Mint egy spanyol grand… A magyar nyelvben és gondolkodásban a választékos kifejezésmódban így (is) dícsérhetnek valakit, akit igazán nagyra tartanak. A valóságos spanyol grandok a mai VIP lounge-ban, a Grandok termében várakoztak, hogy fogadja őket a király. Közben volt idejük megnézni más szép képek mellett Luca Giordano Salamon király és az egyiptomi fáraó lánya esküvője című festményét.A meglepően sok előszoba közül következzék most III. Károlyé amely annak idején társalgóként is szolgált. A manapság látható empire stílusú dizájn alapja a XIX. századból származó spanyol selyem tapéta. A mennyezeti freskó sokkal régebbi. A Herkules apoteózisa című munka Anton Raphael Mingstől származik 1773-ból. Francesco Goya festette 1800-ban IV. Károly és Maria Luisa portréját.A palotának az uralkodói és kormányzati feladatokhoz kötődő termei, épületrészei mind méltó hátteret és helyszínt adtak funkciójuknak. Korántsem értünk azonban a végéhez a lenyűgöző látványosságoknak. Az uralkodó, a családja, a kevésbé emelkedett, de nem kevésbé fontos tevékenységeknek hasonlóan magas színvonalú tereket hozott létre továbbra is az elején említett “oroszlános jólét” nagyvonalúságával. Egy későbbi bejegyzésben ezeket is bemutatom, addig is az olvasó figyelmébe ajánlok egy videót, amelyben palota előtti lovas őrségváltást csodálhatják meg.