Sugárúton Kolumbuszhoz

Megilletődötten fordulok az ujja által mutatott irányba. Végül is arra van Amerika

Barcelona Hol kezdjem? A Picasso Múzeumban? A La Sagrada Familia évszázada épülő templománál? A Citadella Parknál? Barcelona az a város, ahová úgy készül az ember, hogy tucatnyi megnéznivaló nevét morzsolgatja magában. Amikor megérkezik, csak áll és azt se tudja, melyikkel kezdje.
Segített a döntésben, hogy nehezen találni parkolót. Amint feljöttem a pincegarázsból, a La Ramblán találtam magam. A tengerpartra vezető híres utca is kínálja magát a látogatónak. Hátat fordítottam tehát Gaudi híres templomának, és lassan megkezdtem a La Ramblán araszolgatni.
Ismerőseim, akik már látták, beszámolóikkal valami meghitt kis sétálóutca emlékét hagyták bennem. Az is, meg nem is. Középen széles zöld sáv húzódik. Kiülős presszók, szép virágágyak, ápolt sövények, árnyas fák, önálló közlekedésre alkalmas járda választja el a kétszer két sávos utat, amelyen viszont normális városi forgalom zajlik. Száguldozásról már csak azért sem lehet szó, mert egymást érik a zebrák, a lámpák, meg a mindezeket eléggé elhanyagoló gyalogosok. Se szeri se száma a világmárkákat árusító divatüzleteknek, a drágább és olcsóbb éttermeknek, az arab, a török és még ki tudja milyen más gyorsétkezdéknek.
Ahogy Pesten sugárút vezet a Hősök terére, Párizsban a Diadalívhez, hát Barcelonában is valami emlékezetes útvonal kell, ami Kolumbusz emlékművét megközelíti. A különbség a belső hangulatos zöld sáv, és a sokkal nyugodtabb légkör. Varázslatos hely. Nagy céltudatosság és eltökéltség kell ahhoz, hogy le ne ragadjon valahol az ember, annyi minden vonzza magához a figyelmet és állít meg lépten-nyomon. Érdekes a története is. Egy kellően antik tábla foglalja össze röviden a tudnivalókat a világváros legszebb útjáról. Meglep, hogy az arab hatás idáig ért, hiszen egy órányira van Franciaország. A név az afrikai nép nyelvén homokos területet jelent. A valamikori óvárostól a partig megépült útvonalnak egy-egy részéről, és a hozzá kapcsolódó városrészekről könyveket írtak, és hetekig lehetne ismerkedni az érdekességekkel, nevezetességekkel. Jobbnak láttam tehát inkább naplementéig leérni a partra, hogy még szemügyre vehessem a hatalmas oszlop tetején a nagy felfedezőt. Monumentális az emlékmű. Lefényképezni szinte csak hanyatt fekve lehet. A talapzat oroszlánjai akkorák mint egy terepjáró, az oszlop aljának angyalai is tekintélyes méretűek. Kolumbusz pedig olyan, mint amilyennek egy ilyen figurának lennie illik. Megilletődötten fordulok az ujja által mutatott irányba. Végül is arra van Amerika. De a La Rambla se akármi.

Írta:
Ésik Sándor

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése