Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Királyok és oroszlánok a Palacio Real de Madridban
Iránymutatás a tervezőknek: múlja felül a francia király a palotáját, a versailles-i kastélyt!
Európa legnagyobb királyi palotája, a Madridi Királyi Palota (spanyolul: Palacio Real de Madrid) a spanyol királyi család hivatalos rezidenciája, bár ma már csak állami szertartásokra használják. Nem nyújt olyan impozáns látványt, mint mondjuk a budai vár, vagy a Prágában a Hradzsin, hiszen nem dombtetőn áll, és nem folyik alant egy szép folyó. Pedig magasabban van. Madrid majdnem hétszáz méterrel a tenger szintje felett terül el. A kapukhoz érkezve azonban már érezni, hogy egy egykori világbirodalom zászlajára tekinthetünk fel.

Nevezetes napokon látványos katonai parádék színhelye a fenti képen látható tér, a Plaza de la Armería. Mint később kiderül látogatásom is egy ilyenre esett, szerencsém volt tehát, mert magam is tanúja voltam egy különleges díszmenetnek. Ám ne szaladjunk ennyire előre. Kezdjük egy jelentéktelen részlettel, ami mégis sokatmondó. A palota bejáratának oszlopán kívül kis kőházacskák állnak. Őrbódéknak hívják az ilyeneket, és még a legszebb királyi palotáknál is fából készülnek. Ezek bizony kőből vannak és nagyon emlékezetes okból. 1734 karácsony estéjén a korábbi palotát, az épület elődjét tűz pusztította el. A most is látható utód tervezésénél a legelső szempontok között a tűz elleni védelem volt. A vicces katonai zsargonban „fakabátnak” hívják a helyet, ahová esőben beállhatnak az őrök, a Palacio Real gárdistáinak kőből szabták ezt a fakabátot. Természetesen fontosabb iránymutatásokat is kaptak az olasz tervezők. Múlja felül Franciaország királyának a „lakhelyét”, a versailles-i kastélyt. Igazságtalanság volna összehasonlításokat tenni napjainkban, a XXI. században. Megépítése óta a maga nemében mindkettő méltó a két nagy jelentőségű és multú ország kimagasló történelmi és kultúrális jelentőségéhez.
I. Juan Carlos és családja 1994-2014 Olaj, vászon, 300 x 3395 cm
A palotába lépve ez az 1993 végén megrendelt és húsz évvel később elkészült családi portré fogadja a látogatót. A kép Antonio López Garcia ecsetjét dicséri, a La Mancha-i mester pályafutásának legjelentősebb megbízása. A művész kompozíciója által elért egyensúly, a méltóságteljes ábrázolás szimbolikus értékű és nagy történelmi jelentőségű alkotást eredményez. A szép szál herceg ma már VI. Fülöp néven viseli a spanyol koronát.
Innen egyenesen a palota főlépcsőházába sétálhat a látogató, amelyet spanyol nyelven Camónnak neveznek. Valójában egy nagyon tágas belső térre néző erkélyről van szó. Vigyázni ajánlatos a lépteinkre a lépcsőn miközben a mennyezetre pillantunk. A mennyezeti freskókat Corrado Giaquinto készítette, és Spanyolországot, a vallás védelmezőjét ábrázolják.

A monumentális teremben nagyon kicsinek érezheti magát bárki, különösen a szobrok mellett. A vörös drapériák fölött az ország címere függ, előtte IV. Károly trónol Cézárra emlékeztető pózban. A szobor Ramón Barba alkotása, 1817-ben készült. A teremben további két Károly szobra áll, sorrendben III. és V., őket is Rómát idéző öltözékbe faragta a művész. A birodalmi szimbólumok közül már itt is szép számmal sorakoznak az oroszlánok, a trónteremben továbbiakat is láthat a vendég.
A Plaza de la Armeríán tett séta, a királyi fogadtatás, és a Camón, a palota grandiózus „előszobája” után joggal gondolható, hogy a sokezer szobás palota hasonlóan lenyűgöző látnivalókat tartogat. Előzetesen annyit, hogy természetesen gazdag műalkotásokban és sokféle finom anyag felhasználásáról nevezetes az építkezésben és a helyiségek díszítésében. Olyan művészek festményeit lógnak a falakon, mint Caravaggio, Francisco de Goya és Velázquez , valamint Giovanni Battista Tiepolo. Az épületben őrzött további nagy történelmi és művészeti jelentőségű gyűjtemények közé tartozik a Madridi Királyi Fegyvertár, porcelánok, órák, bútorok, ezüst tárgyak és a világ egyetlen teljes Stradivarius vonósötöse. Egy bejegyzésben hosszú is volna bemutatni valamennyit. Visszatérek még további írásaimban a Palacio Real de Madridba. Addig is vegyük szemügyre milyen nemzeti ünnepre, és díszmenetre céloztam az elején. A Nemzeti Zászló és Pajzs napját ünnepelték ezen a délelőttön.
Hasonló
E fiúból püspök lesz Sevill...
Ágyban, pálmák közt... Pass...
Az Aranytorony kincsei Sevi...
Szamárháton a százméteres t...
Sevilla ízei, színei és ill...
Malaga mézillatú, orgonakék...
Alabástrom oroszlánok a kal...
Aranyeső, Paradicsom, pokol...
Fodros sárga flamenco ruha ...
Bíbor, bársony, arany a spa...
A monserrati Fekete Madonna
Dali és Gala hattyúfészke
Una paloma blanca
Tüskésderekú nagyasszonyok
Bokréta a torony hegyén
Sugárúton Kolumbuszhoz
Fűzfakeszeg a pálmák alatt
Miért szépek Dali tojásai?
Kereszt, félhold és menóra
Homokfalú katedrális
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése