Miért szépek Dali tojásai?

A tojás semmilyen más forma társaságától nem idegen. Sem az épület tetejétől, sem a környezetétől, sem Figuerestől, ahol Salvador Dali élete nagy részét töltötte. A katalóniai város tisztelete jeléül egyik legszebb épületét adta az ellentmondásos megítélésű művésznek, ő pedig így tette rá névjegyét.

A múzeumhoz igyekvőknek, akárcsak nekem, a földbe gyökerezik a lába a látványtól. Én zsenge gyermekkoromban még láttam kotlós alatt melengetett tojásokat, kamaszként fa tetején fészekben szarkatojást. Azt is, amikor széttört, rántotta született és nem kiscsirke.  Aztán filozófiai problémaként köszönt vissza rám kései tanulmányaim során. Előre halad-e az idő, vagy visszafelé? Azaz vissza lehet-e csinálni a rántottát tojássá? Gondolataim röpte egyre magasabbá vált, szerencsére a hosszú sorban végre belülre jutottam, és az újabb művek egyelőre feledtették velem, a tojással kapcsolatos belső monológomat. A hatalmas múzeum nagyon gazdag gyűjteménnyel várja a látogatót, és nagyon ritka, hogy várakozás nélkül be lehessen jutni. A Dalit csak felületesen ismerők – magamat is közéjük sorolom – csak az érdekes túlzásokat tudják maguk elé idézni a sorban álldogálva. Ez a tojás-ornamentika is valószínűleg közéjük sorolható – vagy nem…

A hetyke bajszú alkotó valójában érzékeny és filozofikus alkat.  Nagy ívű képzettársításai szinte egyik darabból sem hiányoznak, és mindegyik nagy műgonddal készült. A nagy szerelméről, Galáról festett képei már-már szentimentálisan líraiak. Minden ópusz beszél, kommentál. A Don Quijote sorozat vitatkozik Cervantessel, és hát itt van az asztalról palacsintaként lelógó óra. Nem is tudtam, hogy gobelinbe álmodta a művész. Maga a mindenre ráfolyó téridő-kétely. Nem is Dali volna, ha nem vetne számot magával az Emberrel, létezésének fejlődéstörténetével, értelmével. A gorillacsontváz méhében egy görög szoborfej töri márványkoponyáját, érdemes (lett volna) világra jönni? A napfényen hunyorogva ismét a tojásokat vizsgálgatom. Talán Dali alkotás-embriói növekednek bennük. Egy ködös barátságtalan hajnalon majd felrepednek és hattyúk kelnek ki belőlük. Gala szeretett madarai. Alkonyatra szárnyat növesztenek és elrepülnek a messzi tengerek felé. Maradnak a tojáshéjak. Értelmezési fejtörést okozva hozzáértő és nem értő műítészeknek.

Írta:
Ésik Sándor

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése