Nyíregyháza

Az egykori hídépítő technikus mostanában megyénk építésének, fejlesztésének egyik aktív részese. Hol hosszú lábait kinyújtva, hol motorbiciklin, hol szolgálati gépkocsin bejárta megyénk minden zegzugát. S nem csak bejárta szűkebb hazánkat, meg is ismerte annak minden gondját és örömét. (Ki ne tudná, hogy a gondokból mindig több volt e tájon.) Különböző beosztásokban szolgálta a közösséget. Most a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Tanács titkáraként áll a közösség szolgálatában. A neve Kelemen István.

A vállalkozóké az ötlet, a kockázat, a tanács „csak” támogatja a jónak tűnő ötletek megvalósítását  − fogalmazta meg elöljáróban a fejlesztési tanács célját, feladatát. Ki is ő, s hogyan jutott ebbe a tiszteletre méltó beosztásba. Apja székely, s a család Szatmárban élte, illetve éli le a hosszú éveket. Három fiú és egy lány jelenti ezt a népes családot. Kelemen úr Mátészalkán cseperedett fel, aztán Békéscsabán a hídépítő technikumban szerzett oklevelet. Végzés után Debrecenben vízügyi technikusként dolgozott. Kiszolgálta a kötelező katonaéveket, leszerelés után műszaki beosztásban dolgozott a Mátészalkai Sütőipari Vállalatnál. A környékbeli kis sütőüzemek tervező és kivitelező munkájában vett részt.

Fordulópontot jelentett életében, amikor a vízügyi igazgatósághoz került dolgozni. A megyei cég munkát adott neki számos településen. Részese volt a kállósemjéni víztorony tervezésének és kivitelezésének. Kevesen tudják, hogy ez a víztorony magyar világszabadalom alapján épült. (A záhonyi, hasonló víztorony építésénél is letette a névjegyét.)

Az igazi nagy esemény akkor következett be az életében, amikor a megyei tanács szakapparátusában kapott munkát. Különböző beosztásokban azóta is ebben az épületben dolgozik. A megyei tanács tervosztályának főmérnökeként felelősségteljes feladatokat teljesített. Aktív részese lehetett a megye infrastruktúrájának kiépítésében. Fontos feladat volt ez az elmaradott megyében, úgy is mondhatnánk, hogy munkájával írta megyénk történelmét. Azért lehetett ebben a felelősségteljes és szaktudást igénylő beosztásban, mert közben munka mellett tanult: mérnök, majd mérnök-közgazdász lett. Hogy hol lehetett kollektív munkasiker részese? Jóleső érzéssel, némi büszkeséggel tekinthet fel a nyíregyházi sportcsarnok épületére, valahol ott van az ő szellemi munkája, keze nyoma is. A nyíregyházi egészségügyi szakiskola magas tetővel épült, megszakítva az előző lapos tetős hagyományokat.

Az ő javaslatára emeltek beázásmentes magas tetőt erre az iskolára. Támogatója, előbbre vivője volt a csengeri fejlesztésnek. Annak az építkezéssorozatnak, amelyet az európai hírű Makovecz Imre tervezett. A múlt súlyos terheit cipelő szabolcs-szatmár-beregi falvak életszínvonala csak úgy emelkedett, hogy iskola, vezetékes ivóvízhálózat, szennyvízcsatorna épült ezekben a falvakban. Kelemen István a munkájával hozzájárult ahhoz, hogy javuljon az itt élő emberek komfortérzete.

A munkáján, mondhatni, a saját bőrén érezte a rendszerváltást. Azt, hogy leszűkült a megyei apparátus hatásköre, önállóbbak lettek a települések. Ám az önállóságukat nem tudták mindenben érvényre juttatni, például a fejlesztést illetően sem. A fejlesztési igényeiket többnyire a köztársasági megbízottnak címezték, hiába…

Összhangot kellett teremteni a fejlesztésben, koordinálni kellett azt. A gázprogram már összehangoltan indult. Kelemen István és környezete kapcsolatba került a Belügyminisztériummal, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal, valamint a PHARE-program szakértőivel. A térségfejlesztést illetően Szabolcs és Borsod kísérleti megye lett 1991-ben. 1992-ben cél volt a középszintű területfejlesztés intézményrendszerének kialakítása a két megyében.

Létrejött az Ideiglenes Megyei Fejlesztési Tanács. Alakították az önkormányzatok, a megyei munkaügyi központ, a munkaadói és a munkavállalói oldal. Az 1993-as év végére tizennégy térségfejlesztési társulást hoztak létre, amelyeknek az alulról építkező tervezésben igen fontos szerepük van. Ebben az évben részt vett a Nyírtelekom szervezésében, ez egymilliárd forintos fejlesztést indított el! 1993-ban részt vett az Észak-kelet-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács megalapításában is.

Ezerkilencszázkilencvennégy nyarán véglegessé vált a fejlesztési tanács, ő lett a titkára. Az alapító okiratot ő készítette el, hazai és külföldi szakértők bevonásával. A tanács létrehozta a Megyei Fejlesztési Ügynökséget, amely operatív, végrehajtó szerv, testületi döntéseket készít elő. A megyei fejlesztési elképzeléseket a kormány és a PHARE-program is támogatja. Majdnem 300 millió forintot sikerült szerezni a fejlesztéshez. A fejlesztési tanács közalapítványként működik, a helyi kezdeményezéseket felkarolja. A tanács elnöke a megyei közgyűlés mindenkori elnöke. A jó programok megvalósításához pénzt, befektetőket hoz a tanács, így meghatározó megyénk életében.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)