Nyíregyháza

Pataki József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat művelődési osztályának vezetője, szerencsés embernek vallja magát, hisz vezetőként élhette meg és tevékeny részese ma is hazánk gazdasági, politikai változásaiból következő oktatási és közművelődési átalakulásnak. Kevesen mondhatják el magukról, hogy a közigazgatásban megélt 33 esztendő túlnyomó részében első számú vezetőként irányíthatta a rábízott munkatársakat és intézményeket. Megélte a kemény és a puha diktatúra éveit, átélte a liberalizmus térnyerését és a rendszerváltozás nagy horderejű változásait.

Vasmegyeren született 1944-ben, édesanyja, Botrágyi Julianna, a kereskedelemben dolgozott, édesapja, Pataki István, a gabonatrösztnél vállalt munkát. Hat testvér egyikeként nevelkedett a családban. Felesége, lánynevén Bogdán Mária, biológia–mezőgazdasági gyakorlatok szakos tanár, a gyermekvédelmi intézetben eltöltött másfél évtized után nemrég vonult nyugdíjba. Két gyermekük született, Anita és Noémi. Lakatosné dr. Pataki Anita jogász, a férje, dr. Lakatos László agrometeorológus. Lívia lányuk 11, Lóránd fiuk 9 éves. Noémi vegyész lett, a férje Papp Miklós, lányuk, Laura Katinka 2 éves.

Pataki József a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett ’62-ben, majd a Nyíregyházi Tanítóképző Főiskolán szerzett szaktanítói oklevelet. Pedagógusi pályafutását Tákoson kezdte. Munka közben fejezte be tanulmányait, és biológia–mezőgazdasági gyakorlatok szakon szerzett diplomát.

1968 októberében nevezték ki a vásárosnaményi járási tanács művelődési gazdasági felügyelőjévé, majd 1970-ben a járás művelődési osztályvezetőjévé. Ebben a beosztásban szervezte és irányította a járás oktatási és kulturális életét. 28 község, 650 pedagógus és 5–6 ezer általános iskolás tartozott hozzá. A 70-es évek elején – egyik tevékeny közreműködőként – vált szervezetté a közművelődés. Erre az időszakra esik a Röpülj páva népdalkörök és versenyek elindulása, a citerazenekarok megalakulása. Ekkor hozták létre Vásárosnaményban a Liszt Ferenc-kórust és a Beregi Múzeumot. Pezsgő kulturális élet jellemezte a várost és a járást.

A kimagasló eredmények láttán Pataki Józsefet 1973-ban kinevezték a Szabolcs-Szatmár Megyei Művelődési Osztályra osztályvezető-helyettesnek. Fő feladatként az oktatásirányítást kapta. A járási művelődési osztályok fokozatos megszűnésével ez a tevékenység az egész megyére kiterjedt. Akkoriban 365 általános iskola 86 ezer tanulója, 42 középiskola 24 ezer diákja, a fogyatékos gyermekek, valamint a 12 gyermekvédelmi intézetben nevelkedő 3 ezer gyermek életét határozta meg közvetve az osztályvezető-helyettes tevékenysége.

Képezte magát tovább, és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem pedagógia szakán szerzett diplomát. Az akkoriban rendkívül rangos Társadalomtudományi Akadémián Moszkvában is átvehette oklevelét. Ekkor, 1985 őszén nevezték ki a megyei művelődési osztály vezetőjének, ezt a tisztséget tölti be ma is. Kollégái közül Pataki József látja el leghosszabb ideje az osztályvezetői posztot.

A tanügyi és a művelődésigazgatásban elöltött eddigi több mint 30 év alatt részese volt az iskolarendszer többszöri átszervezésének. Az igazgatók vezetői feladatai bővültek, ezért újfajta felkészítési rendszert kellett kidolgozni, a szakfelügyeleti rendszer helyett a szaktanácsadói hálózatot alakítottak ki. Ugyancsak átalakításra került a közművelődés. Új irányzat jellemzi a pedagógiai szakmai szolgáltatás mindennapjait.

A korábbi központosított irányítást mára felváltotta az oktatásban a koordináció, partneri viszonyban állnak a nemrégiben még alá-fölérendeltségi struktúrában dolgozó szereplők. Az oktatásban végbemenő reformfolyamatban a pedagógus minden eddiginél önállóbb lett, viszont gyakorta szenved információhiányban. Nemcsak a beosztott tanárt, hanem az iskola igazgatóját is hátrányosan érinti ez a tény. Pataki József felvetette egy iskolákat támogató rendszer létrehozását, és Pusztai József, Takács Mihály kollégáival együtt kidolgozták az azóta igen sikeresen működő bázisintézmények hálózatát.

Ezt a megyei közoktatási közalapítvány is támogatja.

Az utóbbi évek felismerése, hogy a magatartási és tanulási zavarokkal küzdő gyermekekkel teljesen másképp kell bánni. Sikeresebbé tette ezeknek a gyerekeknek az általános iskola elvégzését és társadalmi beilleszkedését.

Pataki József részese a közművelődés teljes átalakításának. Mint mondja, a civil szféra még nem elég tőkeerős, ezért a klasszikus intézményrendszert is pénzelni kell. Az amatőr művészeti mozgalom, a kis közösségek ma is éltető elemei a községek közéletének.

Szabadidejében történelmi regényeket olvas, tanít a BME közoktatás-vezetői szakán.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)