Nyíregyháza

Három diplomája van, sokat tett a megyéért, mostanában a szülőfalujának a további fejlődését kívánja elősegíteni. Figyelemre méltó külföldi kapcsolatokkal is rendelkezik. Mégis szerény. Szerény és halk szavú. Arra kér: nehogy túldicsérjük e könyv oldalain. Nem is dicsérjük, csak vázlatosan felsoroljuk, hogy mi mindennel járult hozzá megyénk szellemi és anyagi gyarapodásához. Tóth Istvánról van szó, aki a megyei önkormányzat vagyongazdálkodási osztályának főtanácsosa.

Egy gyönyörű, csendes, Tisza-parti faluban, Jándon cseperedett fel. Miskolcon a kohóipari technikumban szerzett középiskolai bizonyítványt. (Megyénkben csak néhányan mondhatnak magukénak ilyen bizonyítványt.)

Érettségi után gépészmérnök lett, később műszaki tanár, még később közgazdász diplomát szerzett. Sokoldalú, képzett ember. Ifjú mérnökként a Vásárosnaményi Vegyesipari Vállalatnál kezdte pályafutását. Belecseppent az élet sűrűjébe, szakmai és emberi tapasztalatokat gyűjtött Bereg fővárosában. Alig hogy megnősült, Debrecenbe költöztek, a hajdúsági megyeszékhelyen gyakorolta a szakmát. Jó volt ez kitekintésnek is. Ám a honvágy, a lokálpatriotizmus visszahozta megyénkbe. A jó hírű Bánki Donát Szakközépiskolában műszaki elméleti tárgyakat tanított nyolc évig. A naptár ezerkilencszáznyolcvanhatot mutatott, amikor − immár közgazdász diplomával a zsebében − a megyei tanács terv osztályán kapott munkát. Munkahelyekre, intézményekbe is járt, jól megismerte a megyét. Megismerte a szocialista gazdaságot, annak hanyatlását és összeomlását, tanúja, részese volt a rendszerváltásnak, a piacgazdaság kialakulásának. Sok mindent megtapasztalt. A PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány megalakulásánál bábáskodott, hiszen az alapítványnak a tervosztály volt az egyik létrehozója.

Egy évig a PRIMOM-nál dolgozott. Ebben a kezdeti időben − természetesen később is − az alapítvány megyénkben sok embert információhoz, sőt pénzhez és megélhetéshez juttatott. Az alapítványtól jött jelenlegi munkahelyére, a megyei önkormányzat vagyongazdálkodási osztályára főtanácsosnak.

A világhírű német Friedrich Ebert Alapítvánnyal személyes kapcsolatai révén került kontaktusba. S ennek hasznát veszi megyénk és kis hazánk is. Szívesen beszélt erről. Elmondta, hogy a Munkaügyi Minisztérium, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem és az Észak-Rajna Westfália Nemzetközi Szakmai Továbbképző Intézet együttműködési megállapodást kötött. Ennek értelmében a németek egy hátrányos helyzetű régiót kerestek, ahol segíteni tudják a munkaerőpiacot, a munkanélküliség kezelését. Tóth Istvánnak is köszönhető az, hogy megyénkre esett a németek választása. Ő az összekötő a minisztérium, az egyetem, illetve a németek közt. Megyénk több küldöttsége járt Németországban szakmai tapasztalatszerző úton, a németek is voltak már nálunk. Attól lesz gyümölcsözőbb a kapcsolat, hogy a németek vállalták: néhány diplomás munkanélkülit és főiskolai hallgatót Németországban fogadnak egy-két hónapos képzésre. A piacgazdaság lényegét tanulmányozzák majd a tanfolyamhallgatók. Friss és örvendetes hír, hogy az alapítvány közbenjárásával az Európai Unió pénzt hoz majd megyénkbe.

Tóth István szerelmese a beregi tájnak és a Tiszának. Érthető. Ezért is vett részt a Beregi Baráti Társaság létrehozásában. Ha büszke beállítottságú lenne, jogos büszkeséggel mondhatná, hogy ő szervezte itthon és Kárpátalján a beregszászi Petőfi-szobor felállítását.

Nem szakadt el a falujától, a földtől. Az ő ötlete volt, hogy Jándon turistaparadicsomot hozzanak létre. Nem engedte, hogy önző módon, a közösségi érdekeket figyelmen kívül hagyva parcellázzanak, inkább több falusi ember vegye hasznát a földnek, a turizmusnak. Így nyolcvanhét család birtokába jutott a Tisza-part. Osztatlan közös tulajdon a terület, így lehet rá részletes rendezési tervet készíteni. Makovecz Imre építőművész csoportja Csernyus Lőrinc mérnök vezetésével készíti az üdülőfalu arculatának tervét. A népi hagyományokra, a tájba illően készül a terv. Kell-e mondani, hogy a Makovecz-csoportot ő hívta ide? Viszont az apósának, Szarka Lászlónak a kezdeményezésére emléktáblát helyeztek el a falu temetőjében Nagy Sámuel 48-as honvéd főhadnagy-református pap sírján. Most, a millecentenárium idején százéves a jándi református templom. Ennek a történetéről is ír majd krónikát Szarka úr. E vonzó üdülőfalu a szatmár-beregi rész turisztikai központja lesz.

Tóth István imádja a természetet, a Tiszát, amely a Szamoson felül, Jándnál még olyan tiszta mint régen volt. Hobbija a vadászás. Ideális családban él. A felesége pedagógus. (Érdekes, hogy osztálytársak voltak az általános iskolában.) Renáta lányuk a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem hallgatója. A szép nevű, Csongor fiúk a Krúdy gimnázium speciális matematika szakára jár és aktívan sportol. Az összetartó család együtt is szívesen utazik le a szépséges beregi tájra.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)