Rakamaz

Rakamaz, a honfoglalás kori település mostanában a várossá válás folyamatát éli. A rendszerváltás után itt is búcsút kellett inteni a hagyományos iparnak, a cipőgyártásnak és a fafeldolgozásnak, a nagyüzemi mezőgazdaság is „padlóra került”. A település új polgármestere, Bodnár János ezt vallja: „Kitörési pont lehet a turizmus, amely számos embernek adhat munkát és megélhetést. Európában egyedi itt a vízivilág, a ritka madarak és növények, a gyönyörű környezet vonzó lehet a turistáknak.”

Honfoglalás kori település, németek ide telepítése… mondhatjuk elöljáróban. Ám Rakamaznak nem csak múltja, jövője is van. A térségi szerepe, a vonzáskörzete miatt is. A várossá válást már az előző polgármester is szorgalmazta, ám a városi rangért és az ezzel járó előnyökért sokat tesz mostanában az új polgármester. A megyei lapban, a Kelet-Magyarországban a közelmúltban cikk jelent meg ezzel a címmel: Város lehet a Tisza partján. A cikket szó szerint idézzük e könyvben az utókor számára. „Amint teljesen levonul a belvíz, egy nagy beruházás kivitelezését kezdhetik el Rakamaz és Tiszanagyfalu között. Négy településen több szempontból is hasznos lesz a beruházás. A munka szervezésénél, az építkezés alatt és majd az üzemeltetésnél a gesztor szerepét Bodnár János, Rakamaz polgármestere tölti be. Hozzáértéssel, szakértelemmel végzi a gesztori teendőket, hiszen építész, s az ezzel kapcsolatos államigazgatási munkában is rutint szerzett már. Pár hónapja függetlenként választották polgármesterré, s a rakamazi önkormányzat is többnyire független, vagy kormánypárti képviselőkből áll. A legfontosabb azonban az, hogy a szakmaiságra, a fejlesztésre, a várossá válásra koncentrálnak a honatyák. Ez motiválta őket akkor is, amikor erőn felül járultak hozzá a közös szennyvíz- és környezetvédelmi beruházáshoz. Az úgynevezett dologi kiadások összegét az idén csak két százalékkal emelték, más években 5–6 százalékos az emelés. A megszorítás nyomán nagyobb lesz az önerő a beruházáshoz. Szükség is lesz rá – csakúgy mint a három társult szomszédos településen, Tiszanagyfaluban, Tímáron és Szabolcsban is –, mert 2,1 milliárd forintnak kell összejönnie a beruházásra. Ennyi lesz az összes saját erő és a pályázati támogatás összege. – Ebből a pénzből Rakamaz külterületén épül fel a napi ezer köbméter kapacitású tisztító, illetve a központi vezérlőmű. Ehhez csatlakoztatva, a négy településen mintegy 60 kilométer hosszú szennyvízcsatorna-hálózatot építenek ki – mondta a lelkes szervező Bodnár János. A rakamaziak, illetve az illetékesek úgy döntöttek, hogy generálkivitelező legyen a nagy tapasztalatokkal rendelkező nyíregyházi KE-VÍZ 21 Kft. Döntésüket az is motiválta, hogy ennél a kivitelezőnél megyénkben marad a pénz és az iparűzési adó. Harminc-ötven ember foglalkoztatására gondolnak a következő év tavaszáig. A megyei területfejlesztési alapból és a központi környezetvédelmi alapból szeretnék megkapni a még hiányzó pénzt. A munkálatok során felújítják a Tisza holtágait is. A rehabilitáció, a felújítás után szeretnék bevezetni a vízi turizmust és az ökoturizmust. Tokaj közelsége miatt a borturizmusra is gondoltak. A beruházás a várossá válást is gyorsíthatja.”

A terveket feledve, kanyarodjunk vissza a múltba. A városi cím elnyerésének pályázati anyagában a múltról is olvashatunk. A település Szabolcs vezér fennhatósága alatt állt. A rakamazi korong európai hírű volt, most is az. Rakamaznak 1067-ből vannak írásos feljegyzései. A XVII. század elején német telepesek jöttek, a nagybirtokrendszer nem alakult ki, a település lakói szabad földművesek voltak és azok is maradtak. A helytörténeti gyűjtemény összeállítását most szervezik. A máról többek közt elmondható, hogy tizennyolc civil szervezet működik itt: a gazdakör, a művelődési egyesület, a nőszövetség, az Együtt a Morotváért Közalapítvány… Térségi szerepkört lát el több kisüzem. A Tisza-parti üdülőterület új rendezési terve nemrég készült el.

Bodnár János tősgyökeres rakamazi. Ősei közt oldalágon svábok is voltak. 1954-ben született, iskoláit Nyíregyházán és Debrecenben végezte. Ifjonc korában a kor szellemét követve pengette a gitárt. Pályáját technikusként kezdte az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalatnál. A helyi tanácsnál műszaki előadó volt. Egy debreceni építő vállalat helyi kirendeltség-vezetőjeként is dolgozott. Tokajban a polgármesteri hivatalban 8 évig volt, egy ideig műszaki csoportvezetőként formálta a város arculatát.

1994-től rakamazi önkormányzati képviselő, többek kérésére 1998-ban polgármesternek jelöltette magát és megválasztották. Felesége óvodavezető-helyettes, nagyobb lánya kozmetikus, a kisebbet felvették a nyíregyházi Zrínyi-gimnázium speciális angol tagozatára.

A polgármester szabadidejében barátkozik a számítógéppel és szabad tűzön szeret főzni. A várossá válás alatt kevés ideje lesz arra, hogy hobbijainak hódoljon…

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)