Napkor

A 41-es főút zsúfoltsága, perzselő aszfaltja után üdítően hatnak a rendezett napkori utcák. A vályúkká vájt farönkökből, öles kosarakból nemes muskátlik, százszorszépek és ezerszínű petúniák kandikálnak ki, köszöntve a betérőt és szolgálva az itt lakót. A tiszta, virágos porták és utcák nemcsak külső megnyilvánulásai egy adott közösség összefogásának. A környezet szebbé tételében felfedezhető közös akarat mást is elárul: azt, hogy a napkori emberek fejében-lelkében rend van.

A község nevét 1213-ban említi először írásos feljegyzés, de a falu már a tatárjárás előtt is létezett. Visszatekintve a letűnt századokba, Napkor mindig is jelentékeny település volt. A községnek két igen értékes temploma van: a Szent István nevét viselő XIII. századi eredetű római katolikus templom, és a Szent Mihályról elnevezett, a XVII. században épült görög katolikus templom. Napkor határában magasodik Szabolcs középső területének legmagasabb dombja, a Golyóbis, tetejéről messzire látszik az ugyancsak golyóbis alakú radarmeteorológiai obszervatórium.

A napkoriak mégsem onnan tudják, hanem ősidők óta az égből olvassák ki a napsütést, az imákkal kikönyörgött esőt. Merthogy az életük mindig is a földhöz kötődött. A rendszerváltozás a legtöbbjüknek reményt adott a viszszakapott földhöz, amelyet nagy odaadással művelnek. Nem kivétel ez alól Gáva János polgármester sem, aki diplomás agrárszakember: szép gyümölcsöst telepített, sertést tart, sőt mangalica törzsállománya van!

– Napkoron, 1948. május 5-én születtem – kezdte a polgármester. – Szüleink földműveléssel foglalkoztak, a ma már családjával Kisvárdán élő, és Nyírkarászon tanító húgommal ketten voltunk gyerekek. Édesapánk egy baleset következtében 1974-ben meghalt. Az általános iskola után a nyíregyházi gimnáziumi évek következtek. Az elsőt a Kossuthban, majd az átszervezések miatt a további három osztályt a Vasvári-gimnáziumban jártam. Nagyon jó közösség volt a miénk. Onnan a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolához vezetett az út, majd már kertész üzemmérnöki diplomával a zsebemben a nyírkércsi Lenin Termelőszövetkezetbe kerültem mint gyakornok – mondta.

Aztán Nyírkércset a tiszaberceli szakmunkásképző katedrája váltotta fel, majd a baktalórántházi Dózsa Tsz kerületi kertészeként tevékenykedett ’74-től. Az ott eltöltött három év után ismét Tiszabercelen találta magát: gyakorlati oktatásvezető majd tanüzemvezető lett. Szeretett a fiatalokkal foglalkozni, de a nagyüzemi termelésben is bizonyítani vágyott. Némi vargabetű után, 1982-ben jött haza, a napkori termelőszövetkezet háztáji ágazatának vezetését kapta feladatul.

Erre az időszakra úgy emlékeznek, mint a háztáji aranykorára, hiszen 10 millióról 90 millió forintra ugrott fel a háztáji bevétel. E formában művelték a teljes gyümölcsöst és több kertészeti kultúrát. Újdonság volt az integráció bevezetése, amely révén a tagok nemcsak a művelést, de a beszerzést és az értékesítést is közösen végezték. Az elsők között éltek az önelszámoló, a fülnek oly ismerős gebinrendszer lehetőségével.

Gáva János ekkor már főmezőgazdászként dolgozott. A gebinrendszer másféle viszonyokat teremtett, és másfajta hozzáállást kívánt, mondhatni előkészítője volt a mezőgazdaságban hamarosan bekövetkező nagy változásnak, amely Napkort is elérte. Mivel külső emberek itt nem jutottak földhöz, a falu nagyon nem látta kárát az átalakulásnak.

Gáva János mindezt megelőzve, ’88-ban üzletkötőnek állt a soproni Dózsa Tsz-hez. 1990-ben a község értelmiségiekből álló csoportja megkereste: vállalja el a polgármesterséget. Átgondolva igent mondott. Azóta harmadszor is bizalmat szavazott neki a falu.

– Az eredményeket a közös akarat hozza. A képviselő-testület hű a tíz évvel ezelőtti elhatározásához, a Napkor fellendítését célul tűző hosszú távú terv megvalósításához. A község 1998-ban a Belügyminisztérium, ’99-ben a KHVM Nagydíját érdemelte ki a Virágos Magyarországért mozgalomban. Két éve a Magyarország legerősebb faluja kitüntető cím birtokosai lettünk, amit 1999-ben megújráztunk, de a területi elsőnél 2000-ben sem adtuk alább. Az utóbbi években sikerrel szerepelt a Napkori Lovasbandérium a szilvásváradi lovasfesztivál hazai, illetve világtalálkozóján. A falu népe mellett sok elszármazottat és vendéget gyűjt egybe a már hagyományos, évenkénti Napkori Napok és a Huszárbál rendezvénye. Itt található Európa egyik legmodernebb vadaskertje, melyet szívesen keresnek fel külföldi vadászok.

Az igazi trófeák mégis a községházán vannak: a díszes serlegek a napkori emberek összefogását, erejét ragyogják. Ez tükröződik Gáva János tekintetéből is. Szeret itt élni, dolgozni. Közel két évtizede a római katolikus egyházközség világi elnöke.

Felesége a családi vállalkozás ügyvezetője, Zsolt fiuk a reklám szakmában vállalkozó, János agrármérnök, számítógép-programozóként az idén másoddiplomázott.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 11. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)