Csegei László

Polgármester, cégvezető

Szabolcs

A koraőszi napsugarak pásztázzák a kis családi ház udvarát. A szabadban 10-12 iskolás tornáztatja izmait. Az alsó tagozatosoknak helyet adó iskola békésen megfér a polgármesteri hivatallal. A testnevelési órát nem zavarja, hogy a gyerekek illendően köszönnek – ahogy a faluban évszázadok óta szokás – az érkező idegennek. Benn a hivatalban a szokásos irodai nyüzsgés két munkatárs napi teendőinek ellátása. A polgármester, Csegei László a nyitott ajtajú irodában épp az egyikükkel egyeztet. Sötét öltönyét nemcsak a pozíció kedvéért vette fel, hanem 11 órakor egy falubeli temetésére siet. A 380 lelket számláló, a megyének is nevet adó Szabolcs község ismét gyászol. Sajnos, ezt már gyakrabban teszi, mint ünnepelne újszülöttet. Lassan, de biztosan öregszik a földváráról ismert község.

Csegei László polgármester reálisan szemléli a jelent, és időnként borúsan látja a jövőt. Pedig ő az, aki a térség egyik legnagyobb vállalkozásának, a ROFA-MŰVEK-nek a tulajdonosa, ügyvezetője. A 2012-ben 2,3 milliárd forintos árbevételt produkáló cég kuriózumnak számít a környéken. A gépgyártásra, szerszámgépek készítésére szakosodott cég első kézből tapasztalhatja meg a minőséget: olyan német autógyáraknak állít elő komplett gyártósorokat, mint az Audi, a Mercedes. A minőségől legendásan híres németektől a munkakultúrát lenne jó elsajátítani, de nagyon hamar – összegzi egyik tapasztalatát a vállalkozó. Olyan ember benyomását kelti, aki egy mozdulattal a sarkaiból kifordítja a világot. Ezt majdnem a szó szoros értelmében meg is teszi, hisz ebben a térségben – értve ez alatt nemcsak a parányi falut, hanem a szabolcsi, rétközi tájegységet, a megyét és a régiót is – olyasmit csinál, amit az ország nyugati felén vagy épp a fővárosban is megsüvegelnek. Nemcsak napi munkát, megélhetést ad a náluk dolgozóknak, hanem az üzem egyúttal tanműhelyül szolgálhat mindazoknak, akik a nyugati országokhoz szeretnének közeledni. Úgy fizetésben, mint teljesítményben. Ha egy munkás vagy alkalmazott ügyes és vágyik a sikerre, itt elérheti céljait. De ha azt látja Csegei úr, hogy egy dolgozó a lábával rúgja arrébb az útjába eső, oda nem illő hulladékot, amikor azt a kezével is megtehetné, elszomorodik és elgondolkodik: vajon mikor köszönt be nálunk is az a Kánaán, amelyben a munkás ugyanolyan szívesen és szeretettel, odaadással tevékenykedik, mintha azt a saját háza udvarán tenné? Sokat kell még tanulnunk ahhoz, hogy a munkaidő kihasználásától a munkafolyamatok valamennyi fázisában a minőség biztosításáig ezt természetesnek vegye az alkalmazott. Tartós eredményt elérni ugyanis csak fegyelmezett, racionálisan gondolkodó, a cég és a saját érdekeit egyaránt maximálisan figyelembe vevő alkalmazottakkal lehet.

Ha kilépünk a cég kapuján, a társadalom és a gazdaság fejlődésének rögös útjára lépünk. A polgármester – aki természetesen nem fogadna el egyetlen fillért sem a település ügyeinek irányításáért – tágabb összefüggésbe helyezi cégének és alkalmazottainak mindennapi helyzetét. Visszapörgettük a történelem kerekét legalább negyedszázaddal. Megjelennek előttünk a tervutasításos szocialista rendszer végnapjai, évei, és a piacgazdaság bevezetésének szükségessége. Az emberek elhitték, vagy inkább reménykedtek abban, hogy majd kolbászból fonják a sövényt. Ha kell is dolgozni, de azért sokkal több pénzt vihetnek haza. Nem kell éveket várni a lakásra, az előre befizetett, keleti gyártmányú kocsira. Aztán hirtelen másfél millió munkanélküli és annak családjai kerültek légüres térbe. Ízlelgettük a szót, munkanélküli, segély – sokkal szélesebb körben, mint azt a korábbi szolidaritás alapján megszoktuk. A munka világából kizuhant emberek egy része rokkantnyugdíjba menekült. Állandósult a nehezen megszerezhető és különösen a jól fizető munkahely. Két generáció nőtt fel úgy, hogy a szüleit nem látta reggel munkába indulni. 2008 szeptemberétől soha nem látott gazdasági válság köszöntött a világra, Európára és sajnos, ránk is. Olyan cégek jelentettek csődöt, amelyek sikeresen álltak át és feleltek meg a piacgazdaság követelményeinek. A szakképzés – amelyek hiányát a ROFA-MŰVEK is megérzi, szinte megszűnt. A komolyabb vállalatok, gyárak maguk kezdték képezni munkásaikat. Napjainkban megesik, hogy a mindig is röghöz kötött, változtatni nem akarónak tartott magyar vándorbotot fog és nekivág a nagyvilágnak. Londonban már több honfitársunk lakik, mint a második legnagyobb magyar városban. Lelkemben arra számítok, hogy a hazafias érzés előbb-utóbb megdobbantja a szívüket és visszatérnek a szülőföldjükre, amely oly sokat adott nekik a világlátáshoz. Mi hazavárjuk őket.

Ebben a gazdasági környezetben kell megmaradni és újat, jobbat alkotni, mert a maradók is minőségi munkát, fizetést, közéletet érdemelnek – zárja szavait a polgármester, és siet, mert a temetés kezdődik. Egy álommal ismét szegényebbek leszünk…

 (Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése