Csegei László

Polgármester, cégvezető

Szabolcs

A koraőszi napsugarak pásztázzák a kis családi ház udvarát. A szabadban 10-12 iskolás tornáztatja izmait. Az alsó tagozatosoknak helyet adó iskola békésen megfér a polgármesteri hivatallal. A testnevelési órát nem zavarja, hogy a gyerekek illendően köszönnek – ahogy a faluban évszázadok óta szokás – az érkező idegennek. Benn a hivatalban a szokásos irodai nyüzsgés két munkatárs napi teendőinek ellátása. A polgármester, Csegei László a nyitott ajtajú irodában épp az egyikükkel egyeztet. Sötét öltönyét nemcsak a pozíció kedvéért vette fel, hanem 11 órakor egy falubeli temetésére siet. A 380 lelket számláló, a megyének is nevet adó Szabolcs község ismét gyászol. Sajnos, ezt már gyakrabban teszi, mint ünnepelne újszülöttet. Lassan, de biztosan öregszik a földváráról ismert község.

Csegei László polgármester reálisan szemléli a jelent, és időnként borúsan látja a jövőt. Pedig ő az, aki a térség egyik legnagyobb vállalkozásának, a ROFA-MŰVEK-nek a tulajdonosa, ügyvezetője. A 2012-ben 2,3 milliárd forintos árbevételt produkáló cég kuriózumnak számít a környéken. A gépgyártásra, szerszámgépek készítésére szakosodott cég első kézből tapasztalhatja meg a minőséget: olyan német autógyáraknak állít elő komplett gyártósorokat, mint az Audi, a Mercedes. A minőségől legendásan híres németektől a munkakultúrát lenne jó elsajátítani, de nagyon hamar – összegzi egyik tapasztalatát a vállalkozó. Olyan ember benyomását kelti, aki egy mozdulattal a sarkaiból kifordítja a világot. Ezt majdnem a szó szoros értelmében meg is teszi, hisz ebben a térségben – értve ez alatt nemcsak a parányi falut, hanem a szabolcsi, rétközi tájegységet, a megyét és a régiót is – olyasmit csinál, amit az ország nyugati felén vagy épp a fővárosban is megsüvegelnek. Nemcsak napi munkát, megélhetést ad a náluk dolgozóknak, hanem az üzem egyúttal tanműhelyül szolgálhat mindazoknak, akik a nyugati országokhoz szeretnének közeledni. Úgy fizetésben, mint teljesítményben. Ha egy munkás vagy alkalmazott ügyes és vágyik a sikerre, itt elérheti céljait. De ha azt látja Csegei úr, hogy egy dolgozó a lábával rúgja arrébb az útjába eső, oda nem illő hulladékot, amikor azt a kezével is megtehetné, elszomorodik és elgondolkodik: vajon mikor köszönt be nálunk is az a Kánaán, amelyben a munkás ugyanolyan szívesen és szeretettel, odaadással tevékenykedik, mintha azt a saját háza udvarán tenné? Sokat kell még tanulnunk ahhoz, hogy a munkaidő kihasználásától a munkafolyamatok valamennyi fázisában a minőség biztosításáig ezt természetesnek vegye az alkalmazott. Tartós eredményt elérni ugyanis csak fegyelmezett, racionálisan gondolkodó, a cég és a saját érdekeit egyaránt maximálisan figyelembe vevő alkalmazottakkal lehet.

Ha kilépünk a cég kapuján, a társadalom és a gazdaság fejlődésének rögös útjára lépünk. A polgármester – aki természetesen nem fogadna el egyetlen fillért sem a település ügyeinek irányításáért – tágabb összefüggésbe helyezi cégének és alkalmazottainak mindennapi helyzetét. Visszapörgettük a történelem kerekét legalább negyedszázaddal. Megjelennek előttünk a tervutasításos szocialista rendszer végnapjai, évei, és a piacgazdaság bevezetésének szükségessége. Az emberek elhitték, vagy inkább reménykedtek abban, hogy majd kolbászból fonják a sövényt. Ha kell is dolgozni, de azért sokkal több pénzt vihetnek haza. Nem kell éveket várni a lakásra, az előre befizetett, keleti gyártmányú kocsira. Aztán hirtelen másfél millió munkanélküli és annak családjai kerültek légüres térbe. Ízlelgettük a szót, munkanélküli, segély – sokkal szélesebb körben, mint azt a korábbi szolidaritás alapján megszoktuk. A munka világából kizuhant emberek egy része rokkantnyugdíjba menekült. Állandósult a nehezen megszerezhető és különösen a jól fizető munkahely. Két generáció nőtt fel úgy, hogy a szüleit nem látta reggel munkába indulni. 2008 szeptemberétől soha nem látott gazdasági válság köszöntött a világra, Európára és sajnos, ránk is. Olyan cégek jelentettek csődöt, amelyek sikeresen álltak át és feleltek meg a piacgazdaság követelményeinek. A szakképzés – amelyek hiányát a ROFA-MŰVEK is megérzi, szinte megszűnt. A komolyabb vállalatok, gyárak maguk kezdték képezni munkásaikat. Napjainkban megesik, hogy a mindig is röghöz kötött, változtatni nem akarónak tartott magyar vándorbotot fog és nekivág a nagyvilágnak. Londonban már több honfitársunk lakik, mint a második legnagyobb magyar városban. Lelkemben arra számítok, hogy a hazafias érzés előbb-utóbb megdobbantja a szívüket és visszatérnek a szülőföldjükre, amely oly sokat adott nekik a világlátáshoz. Mi hazavárjuk őket.

Ebben a gazdasági környezetben kell megmaradni és újat, jobbat alkotni, mert a maradók is minőségi munkát, fizetést, közéletet érdemelnek – zárja szavait a polgármester, és siet, mert a temetés kezdődik. Egy álommal ismét szegényebbek leszünk…

 (Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése