Újfehértó

Tősgyökeres újfehértói, még akkor is, ha egy közeli tanyán nőtt fel, mert ezer szállal kötődik ide. Ez a fajta hűség jellemző az egész családra, hiszen két testvére is a városban él. Az általános iskolát Kálmánházán végezte, mivel ez volt a legközelebb a szülői házhoz.

A föld szeretetét földműves őseitől örökölte, ez motiválta a pályaválasztásnál, és bár azóta kacskaringós utat járt be, ettől mind a mai napig nem tudott elszakadni. A középiskolát Újfehértón kezdte, de közben megszűnt a szakközépiskolai képzés, ezért Tiszalökön érettségizett gyümölcstermesztő szakközépiskolában.

Szerencsére, nem kellett messzire mennie ahhoz, hogy ezen a pályán elindulhasson, hiszen Újfehértón már akkor is működött az almatermesztési kutatóintézet részlege. Itt dolgozott egy évig szakmunkásként, majd ezerkilencszázhetvennyolcban államvizsgázott a mezőgazdasági főiskola kertészeti karának üzemszervezői szakán, ahol üzemmérnöki képesítést szerzett.

Mintegy hat esztendeig dolgozott a helyi Lenin Tsz-ben növénytermesztő agronómusként, majd öt évig a helyi pártbizottság munkatársa volt. Ezerkilencszáznyolcvankilencben lett a nagyközségi közös tanács elnöke. Bizonyára nem véletlenül nyerte el ezt a tisztséget, amit az is bizonyít, hogy egy év múlva, az első szabad választásokon a település polgármesterévé választották. Még ugyanebben az esztendőben tagja lett a megyei közgyűlésnek, illetve a pénzügyi ellenőrző bizottságnak.

Módja nyílt hát arra, hogy minden szinten a gyakorlatban ismerje meg az önkormányzatok tevékenységét, problémáit. Már ekkor felvetődött benne, hogy a parlamentben határozottabban kellene képviselni az önkormányzati érdekeket. Úgy tapasztalta ugyanis, hogy a honatyák nagy része ezt a területet csak felületesen ismeri, s nem mindig látja egy-egy, az önkormányzatokat is érintő törvény következményeit.

Elsősorban ez motiválta, amikor ezerkilencszáznyolcvannégyben egyéni képviselőként indult az országgyűlési választásokon, minek eredményeként bejutott a parlamentbe. Ezzel alaposan megsokasodtak a teendői, hiszen a polgármesteri tisztet is ellátja. Ám ő vállalta a kettős megterhelést, a kétlaki életet.

Meggyőződése azonban, hogy csak a biztos családi háttér tette lehetővé az újabb feladatok felvállalását. Felesége, aki matematika-fizika szakos tanár, de igyekszik átvállalni az otthoni terheket, no meg neveli a két gyermeket. Kislányuk hét-, fiúgyermekük pedig tizenhárom éves.

Országgyűlési képviselőként rendkívül fontos teendőjének tartja, hogy elősegítse a mezőgazdaság gondjainak enyhítését. Nem csupán azért, mert ez a terület közel áll hozzá, hanem azért is, mert ezen a vidéken a legtöbb ember számára ez jelenti a megélhetést. A legnagyobb problémát abban látja, hogy elaprózódott a birtokszerkezet, és a kis földterületeken hosszú távon nem lehet nyereségesen gazdálkodni. No meg, a krónikus tőkehiány is korlátot szab a fejlődésnek.

Biztos abban, hogy idővel Magyarországon is végbemegy a földterületek koncentrációja. Kialakulnak azok az ideális nagyságú földbirtokok, melyek lehetővé teszik a hatékony termelést.

Ezért aztán, a parlamentben is azt az álláspontot képviseli, hogy a mezőgazdaság nem maradhat fenn hatékony állami támogatás nélkül, különösen ezeken a viszonylag gyenge minőségű földeken.

Persze, számos egyéni problémával is felkeresik őt és kollégáit, kérve közbenjárásukat. Ezeket a problémákat szerinte három csoportra lehetne osztani. Az egyikbe azok az ezeréves ügyek, sérelmek sorolhatók, melyek már minden fórumot megjártak. Ilyenkor általában már nem lehet segíteni. Vannak aztán olyan esetek, amikor sikerül közbenjárni, sőt olykor az is elég, ha kellőképpen felvilágosítja az állampolgárt arról, hogy ügyében ki az illetékes. Gyakran előfordul az is, hogy egy-egy önkormányzat, vagy vállalkozás számára kérnek segítséget, s ezt, amennyiben a törvényes keretek lehetővé teszik meg is kapják.

Nagy Sándor azt vallja, hogy a nehézségek ellenére is hálás a sorsnak azért, hogy az állampolgárok, a régió érdekeit képviselheti. Többek között azért is, mert eközben rengeteget tanul. Korábban csak az önkormányzati munkára volt rálátása, ám képviselői tevékenysége révén az élet szinte minden területét meg kell ismernie. Sajátos helyzetbe került, hiszen rálátása van az országos gondokra, tendenciákra, ám polgármesterként, mintegy alulnézetből is ismerheti a problémákat. Meg aztán sok olyan értékes emberrel került kapcsolatba, akik megosztják vele tapasztalataikat.

Az országgyűlési képviselő és polgármester tehát viszonylag fiatal kora ellenére messzire jutott, de sohasem felejti el, hogy honnan jött. A földtől nem tud, és nem is akar elszakadni. Bizonyíték erre, hogy kedvenc időtöltése ma is a kertészkedés, testvérével közösen művel egy kisebb földdarabot. Számára ez még akkor is kikapcsolódást jelent, ha nyilvánvalóan munka.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)