Nyírtura

Fiatalos lendülettel látott hozzá a település hétköznapjainak intézéséhez Bagoly Zoltán, amikor megválasztották Nyírtura polgármesterének. Érthető is a tempó, ha tudjuk, hogy a polgármester majdnem tíz esztendőn át autóversenyző volt, és a magyar bajnokság 5-6. helyén tartották nyilván. Ennek a lendületnek különösen nagy hasznát veszi, de nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy az 1726 lelket számláló falu is profitál belőle. Ki hitte volna pár évvel ezelőtt, hogy az I. Nyírség Kupa futamait éppen a turai, kabalási dombokon jelölik ki? Még a nagy emlékezetű öregek sem tudnak felidézni olyan eseményt, hogy a nyírségi homokdombokon észveszejtő gyorsasággal száguldozó autók kerülgetik egykor a nyájat. Ezt természetesen csak képletesen kell érteni, mivel nagyon gondosan jelölik ki a versenypályát, és élő állat még tévedésből sem kóborolhat a porfelhőbe burkolódzó autók közé.

Bagoly Zoltán egész eddigi élete a Nyírséghez kötődik. Nyíribronyban született 1956-ban. Édesapja Bagoly Balázs ma már nyugdíjas, hálózati vízszerelőként dolgozott harminc éven át. Édesanyja, Nagy Erzsébet téesztagság után ment nyugdíjba. A cseperedő gyermek fantáziáját a gépek, az autók mozgatták meg, egyáltalán nem véletlen, hogy a nyíregyházi Kossuth Lajos Szakközépiskolában, a gépjárműtechnika szakon érettségizett 1975-ben.

Nem bánta meg a választást és a végzés után azonnal a Volán Vállalatnál helyezkedett el. Előbb forgalmista, majd diszpécser, később kereskedelmi csoportvezető, végül kirendeltségvezetői beosztást kapott. Amikor megalakult a Zöldért-Volán közös gazdasági társaság − a rakodás, a szállítás tartozott a tevékenységi körükhöz − a vezetőhelyettesi teendőkkel Bagoly Zoltánt bízták meg. Négy évig tartott ez a munkakör, majd egy szolnoki elit alakulatnál katonáskodott. Közben érlelődött benne az az elhatározás, hogy jelentkezik a közlekedési főiskolára. Győrben a gépjármű-üzemeltetési szakon szerzett oklevelet a levelező tagozaton.

Amikor házasságot kötött Liúcsei Edittel, úgy döntöttek, Nyírturán, a 4-es főút mellett építenek egy házat. Itt beszélgetünk, a tágas családi otthonban. Eszük ágában sem volt, hogy valaha is elpályázzanak erről a vidékről. Úgy gondolták, a kislányukat, a most tízéves Renátát olyan környezetben nevelik fel, ahol tágas tér veszi körül, és nem betonkockák közé szorított játszótéren ismerkedik meg a világgal. Már évek óta Nyírturán lakott a családjával, amikor egy falugyűlésen arról beszélt, mi mindent lehetne megvalósítani a megyeszékhely szomszédságában. Az idősebb nyírturai polgárok felkapták a fejüket: ki ez a fiatalember, ez kell nekünk polgármesternek. A szót tett követte és már kétszer is voksukat adták rá a helybeliek.

− Arra törekedtem, hogy a nálunk építkező és otthont teremtő polgárok minél komfortosabb életkörülményeket találjanak a faluban − mondta a polgármester. − Mivel a gázátadó a közelünkben található, természetes, hogy utólag Sényővel és Kemecsével benyújtottuk a pályázatunkat. A 32 millió forintos beruházás felét az Állami Fejlesztési Intézettől megkaptuk, a lakosságnak portánként 30 ezer forintba került. Már most 80 százalékos a kiépítettség.

Az egészségügyi ellátást modernizálták, a régi orvosi szolgálati lakásból egészségügyi komplexumot csináltak, a fogászatot modern műszerekkel szerelték fel, a háziorvos mellett gyermekszakrendelés és terhestanácsadás működik. Fájlalják, hogy a laborra és a fizikoterápiára benyújtott pályázatukat elutasították.

Régi óhajt teljesítettek Libabokor közelebb hozásával. Westel segélyhívót helyeztek el, megépítenek egy 3,5 kilométer hosszúságú összekötő utat 20 millió forintért, ha ezt a pályázatukat kedvezően bírálnák el. Szintén közpénz bevonásával kívánják megoldani a szennyvízelvezetést, a megismételt pályázatban 380 millió forintot kérnek erre a célra.

Manapság egyre többen sopánkodnak a szűkös anyagiak miatt. Nyírtura ugyan nincs csődhelyzetben, de komoly és racionális, szűkítő gazdálkodást kénytelenek folytatni. Csak így érhették el, hogy náluk nincs viszály a pedagógusok F kategóriája miatt, a jó kapcsolat, a fiatalos lendület és a törvényben foglaltak megadása zökkenőmentessé tette az önkormányzat és az iskola viszonyát.

Bagoly Zoltán tagja az első fejlesztési társaságnak, társelnöke a városkörnyéki települések szövetségének, mint presbiter a református templom felújítása érdekében lobbizik. A megyében másodikként alakították közhasznú társasággá azt a mezőgazdasági szolgáltató szervezetet, amelyet a közhasznú munkások foglalkoztatása érdekében szerveztek. A polgármester határidőnaplójában a telefon, az új telkek alakítása, a libabokori vízbevezetés és még környezetvédelmi feladatok szerepelnek. Teendők minimum még egy ciklusra…

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)