Héri László

Termelőszövetkezeti elnök, a TESZÖV elnöke

Rakamaz

szszb_33_tk_heri_laszlo_1000.jpgA Héri név nagyon jól cseng. Mezőgazdasági berkekben különösen jól emlékeznek az ambíciózus, sok feladatot magára vállaló szakemberre. Héri Lászlót, a Rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet elnökét még ma is büszkén emlegetik régi ismerősei, barátai, de még a többi tsz egykori tagjai is. Vonásait picit mélyítette az idő, de a napbarnított arc, a jó kiállás, az érdeklődő, a világra és a benne élőkre mindig is kíváncsi ember megjelenése mit sem változott. Megpróbálta a sors, de megtörni nem tudta, noha végignézhette, hogy egy élet munkáját miként szórja szét a rendszerváltás. Eltemette a feleségét, súlyos műtéten esett át, de ma ismét a régi, az energikus Héri Lászlóval szoríthatunk kezet. Felidézzük a magunk mögött hagyott évtizedek kimagasló eredményeit. Mert legyen bármilyen politikai berendezkedés, azt a nagyapai ágon sváb származású tsz-elnöktől senki nem vitatja el, hogy győzelemre vitte a Győzelmet, az ország legjobbjai közé tartoztak, mindig nyereséggel zártak. Azt már Tibor fiától tudom, hogy az édesapát a hajnal talpon találta, még reggeli előtt megnézte a szántóföldi növényeket, vagy kikocsizott a gyümölcsösbe és ellenőrizte az almát, a tsz és Rakamaz aranyát. Az 1300-1400 tagot és köztük 7-800 dolgozót felvonultató közös gazdaság több éven át megkapta a Kiváló Termelőszövetkezet címet. A legnagyobb elismerés a Termelési Nagydíj 1982-ben: az országban mindössze 5-6-ot adtak át egy évben.

Történelemóra kicsiben: 1729-1733 között, a Rákóczi szabadságharc után csak egy magyar család maradt életben. Svábokat telepítettek be, akiknek a leszármazottai ma is őrzik identitásukat. A precíz munka, a pontosság, a rendezett porták, a családi vagyon gyarapításának szándéka génjeikbe kódolva utal az ősökre. Nem véletlen, hogy a rakamazi születésű Héri László (1941. július 29.) a minőségi munka és gondolkodás megszállott híve. Édesapjától a nevét, mind többre és jobbra törekvését, édesanyjától, Eperjesi Borbálától a négy fiúgyermeket nevelő család összetartásának felbecsülhetetlen erejét hozta magával. Feleségét, Tóth Borbála Valériát 8 éve kísérte ki utolsó útjára. Fiaik, László és Tibor kicsi koruktól a szorgalmas, megbízható és tetteikért felelősséget vállaló szülői mintát láthatták és viszik tovább saját családjukban.

Szerves vegyésznek tanult, majd a felsőfokú mezőgazdasági technikumban szerzett oklevelet. Agrármérnöki diplomáját, később a vállalatgazdálkodási szakmérnöki – nem mellesleg Vörös Diplomáját – Debrecenben vehette át.  1963. július elsején állt munkába Rakamazon, mint növénytermesztési ágazatvezető. Még nem töltötte be a 23-at, amikor főagronómusnak nevezték ki. Sokat tanult nagybátyjától, Héri Mihálytól, aki nemcsak keresztapja, hanem mentora is volt. A mezőgazdaságban nőttek fel. Szerencsés időszak volt, a mezőgazdaság kiemelkedő eredményeket hozott. Ehhez kellett a konjunktúra, a szemlélet és a felsőbb politikai jóváhagyás, hadd döntsék el helyben, mit és mennyit termeljenek. Az alma soha nem látott mennyiséget és minőséget ért el. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete, a FAO programjában – Európából 6 gazdaság egyikeként – Rakamaz is részt vehetett. A kötetlen tartású szarvasmarha-tenyésztés, az alma és a burgonya kimagasló minőségű termesztése hozta a pénzt a tsz-nek. 300 személyes étteremben ebédeltek, rendszeresen szerveztek színházi előadást, bálokat. A tagok üdülhettek a Balatonon, Hajdúszoboszlón, Siraván. Megünnepelték a nőnapot, egy szóval, nagycsalád tagjának érezték magukat.

A Nyírkert Termelési Rendszert – kettős gesztorsággal – a vajai termelőszövetkezettel alakították meg. „ A megyei tsz-vezetésben fiatal, alkotni akaró gárda jött össze a 70-es, 80-as években. Elmehettem a pénzügyminiszterhez is, vitatkozni, egyeztetni. Mindig a közösségi célok lebegtek a szemem előtt.”

Épp ezért választották meg parlamenti képviselőnek 1980-85 között. 11 éven át a TESZÖV megyei elnöke. Beszélgetünk a vertikális integrációról, a minél magasabb hozzáadott érték előállításáról: gyümölcslé-, sajt-, tej-, fafeldolgozó üzemet alakítottak. Az összefogás erejében hitt és bízott Héri László, az ő szakmai és emberi tartása magával ragadta a kevésbé tőkeerős tsz-eket is. Átlagon felüli teljesítményét Munka Érdemrend bronz fokozattal, Április 4-e Érdemrenddel ismerték el.

Nyugdíjazását a rendszerváltozásnál kérte, de családi vállalkozóként tovább dolgozott. Nem vitte rá a szíve, hogy szétverje, amiért annyit küzdött. A helyiek tiszteletét jelzi, hogy 2 cikluson át alpolgármesterré választották Rakamazon. Több országos szervezet vezetőjeként (pl. az Exportalma-iroda) elégedetten tekinthet vissza, megtette a tőle telhető maximumot. Mint magángazdálkodó, 10 évig a helyi Gazdakör elnöke. Ma a világgazdaság iránt érdeklődik, 3 éve Háromhután tölti nyugdíjas éveit, a 7 éve vele együtt élő párjával, Ágikával.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése