Szamos István

Igazgató,

Nyíregyháza

Szamos István, a Magyar Közút NZrt. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóságának igazgatója, a „közutas” szakma egyik elismert képviselője, nemcsak megyei szinten. Az augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesített szaktekintély szerényen fogalmaz életpályájáról: „1976-ban a Közút lett az első munkahelyem, hűséges típus vagyok, szeretem a hivatásomat.” Az önvallomás mögött 35 esztendő korábban Széchenyi és a „Közlekedésért” Emlékéremmel is elismert munkássága van.

1952-ben született Nyíregyházán. Középiskolásként a matematika és fizika vonzotta, így a Vasvári Pál Gimnázium tagozatosaként kezdett, majd osztályával együtt átkerült az akkor induló Krúdyba, ahol érettségizett. Az abban az időben szokásos „előfelvételis”, szentesi, természetesen műszaki alakulatnál eltöltött katonaidő után a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán kezdte tanulmányait. Még a kezdetben ellenszenves műszaki rajzot is megkedvelte, mire 1976-ban átvette közlekedésépítő-mérnöki oklevelét. 1976. szeptember 1-jén került a Magyar Közút NZrt. jogelődjéhez, a nyíregyházi KPM Közúti Igazgatósághoz, és tervezőként kezdett dolgozni. A szakmai életút innen kezdve akár egy mondatban is leírható a munkaköröket tekintve, mely ugyanannál, a közben többször nevet változtató cégnél zajlott, három-négy évnyi váltásokkal. A tervezőmérnökből tervezési csoportvezető, majd létesítményi főmérnök lett, később a forgalomszabályozási, majd az üzemeltetési és fenntartási osztályt vezette, 1994-től igazgatóhelyettes főmérnök, 12 év múlva területi főmérnök, végül vállalkozási osztályvezető lett, mielőtt 2007-ben kinevezték megyei igazgatóvá.

Miközben emelkedett a ranglétrán, szakmai tanulmányokat is folytatott. A BME újabb gazdasági mérnök oklevele mellé út- és hídépítési műszaki ellenőri végzettség is társul, majd az idők szavának megfelelően részt vett közbeszerzési referensi képzésen is. Ezek azonban csupán szikár tények, melyből látható, hogy a szakma szinte minden területén tapasztalatot szerzett, és már igazgatóhelyettesként 350 fő munkájának műszaki irányítása, és a minőségirányítási igazgatói feladatok ellátása is munkája része volt. És mai szóval élve mennyi „projekt”!

Főmérnökként néhány fontosabb munkája a teljesség igénye nélkül: vásárosnaményi Tisza-híd; Kisvárda, Csillag utca; Nyíregyháza, a Rákóczi utca átépítése; 4. sz. főközlekedési út korszerűsítése; a tiborszállási Kraszna-híd megvalósítása. Később több nagy beruházás eredményes megvalósítását koordinálta, például a záhonyi közúti határhíd ukrán féllel közösen megvalósított kapacitásbővítő rekonstrukcióját, és jelentős szerepe volt a 2001. évi beregi árvíz sújtotta területek úthálózatának helyreállításában.

Korábban, tervezőmérnökként jellemzően burkolatmegerősítési és -szélesítési terveket készített, de egyes munkái, mint pl. a nyírbátori vasútállomáshoz vezető út, településformáló jelentőségűek voltak. Mint mondja: egy szépen megtervezett út a lakosoknak, használóknak is büszkeség, nemcsak a létrehozóknak.

Kiváló szakemberként nemcsak az építkezésig lát, hanem az üzemeltetési szempontokat is figyelembe veszi a tervezésnél. A megye közel 2100 kilométeres úthálózatának szinte minden méterét megismerte, és az utóbbi évtizedekben közvetve vagy közvetlenül minden komolyabb beruházáshoz köze volt, a felújításoktól az autópálya-építésekkel bezárólag. Szívesen látná már az M3-as és a majdani M49-es utakat az országhatárig kanyarogni… De azt még inkább, hogy az alapvetően célforgalom jellegű és országos viszonylatban az átlagostól jobb állapotú úthálózaton mindenki a lehető legrövidebb idő alatt elérjen ezekhez és a többi főütőérhez.

Fiatal kollégája kérdezte nemrégiben egy belvárosi útrekonstrukció során, hogy mi számukra a siker. Szamos István válasza: ha a lakosság visszajelzések nélkül „eltűri” az építkezést, és elfogadja, szívesen használja a művet. Pontosan tudja, hogy akár egyetlen közlekedési táblának is óriási társadalmi hatása lehet.

Mint igazgató sem ül „üvegkalitkában”: a szakmai koordináció és a források megszerzése, sok esetben kiharcolása mellett igazi közszolgaként szívesen meghallgatja az ügyfelek problémáit is a gyors döntést szem előtt tartva.

Szamos István igyekszik családjának és hobbijának is szentelni az idejéből. Felesége, dr. Kassai Judit szemész szakorvos, fiuk, Márton jogászként dolgozik Budapesten. Vonzzák a művészetek, s amikor csak teheti, színházban, kiállításokon van, műtermekbe jár, és keresi az igényes olvasni- és néznivalót. Legutóbbi kitüntetésének indoklása pedig mindennél többet mond: elismerés illeti a hazai országos közúthálózat fejlesztése érdekében végzett magas szintű munkásságáért, illetve vezetői tevékenységéért.

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése