Nyíregyháza

Jó ismerője tenyérnyi hazánknak, s a környező országoknak. Modern gondolkodású közgazdász, aki mindig többet és újat akar. Szinte hitvallásaként fogalmazta meg: „Ebben a zavaros gazdasági életben is értelmesen, hittel és becsületesen kell dolgozni.”

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye többek közt az ő PRIMOM-nál végzett munkájának, kezdeményezőkészségének is köszönheti, hogy több fontos dolgot elsőként valósítottak meg. Nevével, illetve az általa vezetett intézmény nevével megyénk gazdasági, társadalmi életének több területén találkozhatunk nap mint nap. Akiről szó van, Kovács István, a PRIMOM Alapítvány ügyvezető igazgatója.

A Tisza-parti községben, Vencsellőn cseperedett fel, itt érettségizett, azóta ez a gimnázium az átszervezések miatt megszűnt. Érettségi után át meg átutazta az országot, és a pécsi Janus Pannonius Egyetemen szerzet közgazdász oklevelet. (Később, ezerkilencszázkilencvenben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen marketing szakközgazdász képesítést szerzett.)

A vencsellői évekhez képest nagyot tágult a látóköre, gyakran tárgyal európai uniós és amerikai üzletemberekkel, a szó igazi értelmében rálátása van a világ gazdasági helyzetére.

A szűkebb hazát, megyénket pedig úgy ismeri, mint a tenyerét, neki nem csak térkép ez a keleti táj. Ismeri azért is, mert korábban több megyei intézményben is dolgozott. A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságán elmélyülhetett a pénzügyi ismeretekben. A megyei tanács tervosztályán és közgazdasági főosztályán is dolgozott. A tanácsi apparátusban területfejlesztőként tevékenykedett, megismerte a térségek minden gondját és baját. Éveken át együtt dolgozott Medgyesi Józseffel (aki a megyei közgyűlés elnöke volt), rá különösen tisztelettel emlékezik.

Kovács István családcentrikus ember, vázlatosan mutassuk be hát a kis családját. Azért is, mert hangoztatja: jó családi háttér nélkül nem végezhető közéleti munka, nem tölthető be igazán fontos beosztás. Nos, ő az estébe nyúló üzleti tárgyalásain, a külföldi útjain csak úgy tud helytállni, ha az orvos, pontosabban tüdőgyógyász felesége és a két aranyos kislánya segíti őt.

Portréja, a róla alkotott kép akkor lesz teljesebb, ha leírjuk, amit néha hangoztat: ő magánemberként és primomosként is pártsemleges, ám hozzáteszi: a racionalitás pártolója. Mintegy zárójelben azt is meg-megemlíti, hogy mivel egyik pártnak sem tagja, egyik párt sem tekinti a PRIMOM-ot igazán sajátjának, s ennek nem csak előnye, hátránya is van. A pártok hol előtérbe kerülnek, hol háttérbe szorulnak. Ám a PRIMOM a megalakítása óta stabil és egyre ismertebb.

Tekintsünk vissza a megalakulás előzményeire. Ezerkilencszáznyolcvannyolcban hazánkban új szelek kezdtek fújdogálni. Ekkor már igen jól ismerte megyénket, olvasta a hazai és a nemzetközi szakirodalmat. Rájött, hogy vállalkozásfejlesztésre van szükség, a létrejövő kis- és középvállalkozókkal való intézményes foglalkozásra.

Az ő kezdeményezésére hazánkban elsőként nyolcvankilenc őszén a megyei tanács mellett létrejött a Vállalkozásfejlesztő iroda. Őt bízták meg a vezetésével.

A hat munkatárssal működő iroda kevésnek bizonyult, túllépte önmagát, így merült fel benne  az alapítvány létrehozása. Megyénk életében történelminek számít a dátum: 1990. augusztus 22-én létrejött a PRIMOM Alapítvány. Különleges ez azért is, mert a maga nemében az országban elsőként jött létre ilyen intézmény. A PRIMOM ügyvezetőjének őt választották, közben a már említett irodát is vezette. Később ez az iroda beolvadt az alapítványba.

Tizenhét cég, illetve intézmény hozta létre a vállalkozásélénkítő alapítványt. Helyhiány miatt nincs mód a felsorolásra, de ő külön is megemlíti legnagyobb alapító cégként a MOM mátészalkai gyárát, annak is akkori igazgatóját, Bíró Miklóst.

Szívesen emlékszik 1991-re, amikor is pályáztak és nyertek a PHARE-program keretében. Azóta tizenhárom megyei irodát hozott létre az alapítvány, amely földrajzilag, jó területi elosztásban és jó értelemben behálózza a megyét. Az utóbbi pár évben már az Európai Unió támogatásával valósítják meg a programjaikat.

A mikrohitellel sok-sok megyei kisvállalkozó vágott neki az új életnek. Alapítói és kezdeményezői voltak a Kárpátok Eurórégióvá vált Kárpátok- Tisza Alapítványnak.

Hazánkban elsőként hoztak létre Inkubátorházat, amely azóta is eredményesen működik. A nyíregyházi minta alapján jött létre az ország legtöbb inkubátorháza.

Az Agrár Marketing Centrumot szintén elsőként hozta létre az alapítvány. A négy szomszédos ország határ menti régiói a terv szerint összefognak közös vállalkozásfejlesztési programok megvalósítására, hogy anyagi támogatást is kaphassanak az Európai Uniótól. A négyek összefogását, az együttműködést és közös fellépést Kovács István kezdeményezte.

Egy tágabb közösség javára.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)