Nyíregyháza

A Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök, október elsejei hatállyal a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hadkiegészítési Parancsnokságon a korábbi helyettest, Kiss Pált nevezte ki parancsnoknak, akit egyidejűleg a honvédelmi miniszter soron kívül ezredessé léptetett elő. Kiss Pált sokan ismerik és tisztelik a megyében. Kapcsolatteremtő készsége, közvetlensége, ugyanakkor határozottsága megyeszerte közismert. Nem csak mint tapasztalt katonai vezető, hanem mint közéleti ember és jó barát vált ismertté.

Az új parancsnok hosszú pályafutása alatt megismerhette a szerteágazó katonai hivatás szinte minden ágát-bogát. Sok-sok beosztásban teljesített szolgálatot, és nemcsak parancsnoki munkát végzett, nevelő, pedagógiai tevékenységet is folytatott. Köztudott, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mindig is átlagon felüli mennyiségben adott tisztet és tiszthelyettest hazánknak. Kiss Pál az utóbbi hónapokban is propagálta, népszerűsítette a tiszthelyettesi pályát. A megyei újságban például felhívta a figyelmet arra, hogy a munkanélküliséggel különösen sújtott megyében a szakmával rendelkező és az érettségizett fiatalembereknek nehéz elhelyezkedni, ám lehet jelentkezni a szentendrei tiszthelyettes-iskolára azoknak, akik a katonai hivatást választják.

Kiss Pál régen volt kiskatona. Íme az életútja dióhéjban. 1946. április 24-én, húsvétkor született a Kisvárda melletti Ajak községben. Ez a község ma is híres népviseletéről, a népi hagyományok ápolásáról. Az általános iskolai tanulmányait itt végezte, aztán a jó hírű kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban tanult. Már érettségire készült, negyedikes volt, amikor Farkas Bertalan (a későbbi repülőtiszt, majd űrhajós) elsősként kezdte tanulmányait ebben az iskolában. Akkor szokás volt, hogy a negyedikesek avatták az elsősöket. Nos, Kiss Pál részt vett Farkas Bertalan avatásában. Barátságuk ma is tart.

Kiss Pál ezerkilencszázhatvannégyben érettségizett. Éppen akkor született egy új honvédelmi törvény, amely kimondta, hogy a magyar fiatalok tizennyolc éves koruktól sorkötelesek. (Korábban húsz év volt a sorkötelesség alsó határa.) Érettségi után felvételét kérte a tanárképző főiskolára, de helyhiány miatt nem vették fel. Ma már nem bánja. Alig pihente ki a tanulás fáradalmait, a felvételi izgalmait, besorozták katonának. Ezerkilencszázhatvannégy őszén az ország másik szélén lévő Pécsre vonult be. Ha ritkán szabadságot kapott, egy napba tellett, amíg a gőzös vontatta vonat haza döcögött vele, egy nap vissza. Pécsen elit alakulatnál, az első lépcsős lövészeknél teljesített szolgálatot. Ezerkilencszázhatvanötben szűkebb hazájába, Nyíregyházára helyezték rajparancsnoknak. Tisztesként részt vett a tartalékos tisztjelöltek alapkiképzésében. Egy év múlva, ezerkilencszázhatvanhatban felvették a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára. Négy év múlva hadnaggyá avatták. Az avatás után visszakerült Nyíregyházára a tartalékos tisztek neveléséhez mint szakaszparancsnok. Később századparancsnokká nevezték ki.

Változatos, szép volt az élete, jól indult a tiszti pályafutása. Ezerkilencszázhetvenháromban áthelyezték a hivatásos tiszthelyettes hallgatók zászlóaljához törzsfőnöknek. Itt is jókora tapasztalatokat szerzett. Két éven át, mert az ezerkilencszázhetvenötös díszszemle után a hadosztálytörzsbe helyezték át hadműveleti tisztnek, ebben a beosztásban is kiképzéssel foglalkozott. Ám itt környezetével, vagyis tiszt társaival sokféle tevékenységet folytattak, a lövészeten kívül foglalkoztak felderítéssel, műszaki ismeretekkel stb. Sokoldalúnak, a szó igazi értelmében pedagógusnak is kellett lennie. Ezerkilencszázhetvenhétben újabb mérföldkőhöz érkezett a pályafutása: felvették a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiára. (Most Nemzetvédelmi Egyetem.) Az akadémián a lába trombózist kapott, végzés után csapathoz nem oszthatták be, így jött századosként a megyei kiegészítő parancsnokságra. Új munkaterületen kezdett tehát dolgozni, a katonai igazgatás területén. Osztályvezető helyettesként, majd osztályvezetőként tevékenykedett az új területen. Ezt a munkát is fontosnak és szépnek találta. Milyen szépen haladt a lépcsőfokokon. A naptár ezerkilencszáznyolcvannégyet mutatott, amikor immár őrnagyként fontos beosztást kapott, ő lett a parancsnok általános helyettese. Őrnagyként, majd alezredesként bő tizenöt évig ő volt a helyettes. E másfél évtized alatt négy parancsnok váltotta egymást, ő maradt…

Október 1-jéig. Azóta ő a parancsnok. Gazdag szakmai, parancsnoki és emberi tapasztalatok állnak mögötte. Külön említést érdemel még, hogy négy országos díszszemlén vett részt, bizonyára azért, mert jó kiállású, katonás férfi. Társadalmi ünnepségeken díszszázadot vezényelt. A megyében a vezetőkkel, a polgármesterekkel és a jegyzőkkel igen jó szakmai kapcsolatot alakított ki. A felesége egy kft.-ben számviteli vezető. A nagyobbik fiának két diplomája van és angolul beszél, a kisebbik fia gyógyszerész. Kiss Pál szabadidejében kertészkedik és vadászik a szép természeti környezetben.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)