Novák Tibor

Nyugalmazott erdészeti igazgató,

Nyíregyháza

A természet közelsége, a természet szeretete végigkíséri szinte az egész életét. Mindig a fák, az erdő közelében élt, a Zempléni-hegység nyugati részén fekvő Regécen látta meg a napvilágot, ahol úgy mondják, „ezen a vidéken szinte ránk szakad az erdő”. Életének következő szakasza egy gazdag történelmi múltú iskolavároshoz, Sárospatakhoz kötődik, ide járt az alma materbe. Érettségi után először a katonatiszti pályára gondolt mint hivatásra, érdekelték a fegyverek, ez volt a fő oka vonzódásának, de édesanyja tanácsára a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem mellett döntött. Szerette a természetet, a természettudományokat, vonzották a fegyverek, úgy vélte az erdészszakma mindhárom szenvedélyének sajátos ötvözete, hiszen a fegyverviselés az egyik feltétele, hogy ezt az igen sokrétű munkakört egyáltalán betölthesse az ember.

Az egyetem befejezése után fűtötte a kalandvágy, szeretett volna külföldre menni. Kezdetben a geodétáknál dolgozott, onnan kínálkozott lehetőség Vietnamban, esetleg Libanonban munkát vállalni, ezen keresztül pedig világot látni.

Hét hónapot töltött a geodétáknál, ez idő alatt nyilvánvalóvá vált számára, hogy nem ez a neki való feladat, a külföldi munka is kútba esett az izraeli háború miatt. Újabb fordulópont következett életében. Pálházára került műszaki vezetőnek a műszaki erdészethez, ahol a szállítástól kezdve a festésen, cserépkályharakáson át az építkezésekig sok mindennel foglalkoztak az építőbrigádok.

Építettek többek között szolgálati lakásokat, víztornyot, műhelyeket, mindent, amire az erdőgazdaságnak szüksége volt. Emellett sok karbantartási munkát végeztek. Hat évig épített Pálházán, illetve a Borsodi Erdőgazdaság üzemeltetési területén. Mivel Sopronban az Erdőmérnöki Karon végzett, ez a képesítés igen sokrétű elhelyezkedési lehetőséget biztosított számára, hiszen az út-, vasút-tervezés mellett kétszintes lakóházak kivitelezési terveinek elkészítésére is volt jogosítványa.

A szakmai fejlődést fontosnak tartotta, ezért folytatta tanulmányait Sopronban, ahol fahasználati, anyagmozgatási szakmérnöki végzettséget adó kétéves képzésen vett részt. Ez a képzettség lehetőséget adott arra, hogy az építés területét elhagyva megpályázza a Nyíregyházán meghirdetett erdőmérnöki állást.

1979-ben került a szabolcsi megyeszékhelyre, az eltelt évek alatt megszokta, megszerette ezt a várost, bár kezdetben szokatlan volt a hegyvidék után az Alföld. Ez egy igen összetett munka volt, először fakitermeléseket irányított, majd elődje, Tátrai László nyugdíjba vonulását követően átvette az erdészet irányítását, és megtapasztalta az ártéri és homokbuckatetőkön folyó erdőgazdálkodás minden szépségét és nehézségét. Vezetőként 1984-től 2007 februárjáig irányította a Nyíregyházi Erdészetben folyó munkát.

Bár az idő mindent megszépít, voltak nehéz helyzetek, amikor úgy termeltek télen az ártéren, hogy közben jött a jeges víz, de mentették a fát, hogy ne vigye el az ár. Komoly feladat volt kötött talajon az erdősítés, amikor gyorsan tavaszodott.

Nagy kiterjedésű a Nyíregyházi Erdészet, 23 községhatárt érintett közigazgatásilag. Eleinte 110 hektár fát termeltek ki véghasználatra évente, melyet nagyrészt akáccal, kevesebb tölggyel, nemes nyárral vagy egyéb lombos fafajokkal újítottak fel.

Kállósemjén, Nagykálló, Oros, Érpatak környékének erdősítése is az ő irányítása alatt történt. A művelési, használati alapágazatok mellett már abban az időben is működtettek gépüzemet és fagyártmányüzemet, ahol főleg exportra szőlészeti alapanyagot, lakossági igényre pedig közjóléti berendezéseket készítettek. Ebből a néhány adatból is látszik, hogy volt munka bőven.

A fegyver mindig nagy szerelem volt, a sörétes szolgálati szinten jár a munkához, de hobbiból, kikapcsolódásként is vadászik. Sportvadász a tiszadobi vadásztársaságnál, amikor ideje engedi, meghívás alapján más társaságoknál is. Azt mondja, ebben a sportban az a szép, hogy járják az erdőt, figyelnek a természet minden rezdülésére, jó a csapat, hiszen hasonló érdeklődésű emberek alkotnak egy-egy vadásztársaságot. Trófeái közé tartozik több őzbak, muflonkos, dámbika, gímszarvas. Amikor munkája az Állami Erdészetnél befejeződött, nem a pihenést választotta, hanem a folytatás mellett döntött a Napkori Erdőgazdák Zrt.-nél. Ha van egy kis szabad ideje, Oroson a kertjében tevékenykedik, vannak virágok, vetemények, szalonnasütőhely, ahol tavasztól őszig sok kedves ismerős megfordul egy-egy ízletes vacsorára.

Nyaranta egy-két hetes pihenésre a Balaton környékére vagy Sopronba utaznak, odavaló a felesége, de őt is odakötik a diákévek emlékei. Regécre is hazajár, főleg falunapra, az mindig egy nagyon jó program, ilyenkor akár 2000 ember is megfordul kedves kis szülőfalujában.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése