Nyíregyháza

Dr. Együtt Mihály, a Jósa András Kórház sebészeti szakcsoportjának vezető főorvosa kihívásokat kereső, folyamatosan a megújulásra törekvő egyéniség. Ezért is jelentkezett orvosnak, s így történhet, hogy azon kevesek közé tartozik, akik a sebészet egy speciális, de egyre keresettebb területén segítenek az embereknek.

1962-ben született Mezőkövesden. Édesapja vasúti tisztként dolgozott, míg édesanyja munkája mellett a Matyóföld egyik elismert népművészének számít. A Szent László Gimnáziumban érettségizett, de már a középiskolás éveit is nagyban meghatározta a sport: kiváló kézilabdázó volt. Tekintélyes magassága jó rugalmassággal és gyorsasággal párosult, így minden esélye megvolt, hogy akár országosan ismert bal átlövő legyen. Az akkoriban híres Debreceni Dózsában játszott, s életének ez az időszaka a tanulás mellett a meccsek és az edzések jegyében telt. Később földrajzilag is közel került csapatához, hiszen az orvosi egyetemre jelentkezett Debrecenbe. Az első két évben napi három edzésen vett részt, helyezett volt a főiskolai világbajnokságon, tagja volt az ifjúsági válogatott keretnek és az MNK győztes gárdának. Igaz, a döntőn éppen nem játszott, mert anatómiavizsgára készült. Ez jelzésértékű: ekkor már inkább a tanulásé volt a főszerep, noha a játékot folytatta a másodosztályú Medicor színeiben.

Mint mondja, bár imádja a kézilabdát, annak a mai, hazai formájára nem kíváncsi, mert szerinte nem így kellene ezt csinálni, így aztán nem igazán láthatjuk a meccseken sem.

1986-ban friss diplomásként Nyíregyházára került az I. számú sebészetre. A katonaidőt Pécsett és Nyírbátorban töltötte, de az utóbbi időkig sem szakadt el a seregtől, hiszen hosszú éveken át tartalékosként sorozóorvos volt, majd megyei sorozó-szakfőorvos. A sorozások megszűntével elismerést kapott a Honvédségtől, ami azt jelenti: tisztelték, megbecsülték – ott is. Erre törekedett munkahelyén is, ahol a szakma folyamatos elsajátítása mellett egyre előrébb lépett.

1990-ben tette le az általános sebészeti szakvizsgát. Azért ezt a területet választotta, mert nagyon gyakorlatiasnak tartotta, ahol gyors döntésekre és adott esetben sürgős beavatkozásra van szükség, s ő az ezzel járó nagy felelősséget sem érzi tehernek. Előbb-utóbb azonban szembesülnie kellett azzal, hogy elég telített ez a terület, ezért kereste a továbblépés lehetőségét. Egy, a család számára is megpróbáltatást jelentő kétéves időszak következett. A budapesti Honvéd Kórházban sajátította el a plasztikai sebészet fortélyait úgy, hogy tulajdonképpen reggeltől estig a műtőben volt.

1994-ben szakvizsgázott, s ebben az esztendőben lett adjunktus is a kórházban. Akkoriban még összesen jó, ha negyvenen dolgoztak ezen a területen, ma közel százan, jelentős részben a fővárosban, s az igény is egyre nagyobb rá. Hogy egy tévhitet eloszlassunk: nemcsak az egyre divatosabb esztétikai beavatkozásokat végzik, hanem a helyreállító-rekonstrukciós operációkat és az égési sérülések műtéti beavatkozásai is hozzájuk tartoznak. A kórházban is egyre inkább elismerték a munkáját.

1999-ben részlegvezető főorvos, majd egy év múltán osztályvezető főorvos lett a központi műtőben. 2004-től pedig a sebészeti szakcsoport vezető főorvosa. Két alkalommal már neki is fel kellett feküdnie a műtőasztalra, tíz évvel ezelőtt jött ki egy makacs gerincsérv, ami miatt 1999-ben is megoperálták.

Ez sem akadályozza meg azonban abban, hogy egyik kedvenc szenvedélyének, a síelésnek hódoljon. Szeret vadászni is, ahol nem az ölés és feltétlenül a hús a cél, hanem a természet közelsége. A kirándulások azonban már igazi családi programok. Nemcsak Magyarország tájait járják, hanem például Bangkokba is eljutottak együtt. Ő személy szerint gyakorlatilag már csak Amerikában nem volt, a többi földrészt többé-kevésbé beutazta, javarészt a szakmai kongresszusok, előadások, pályázatok révén. Nemcsak résztvevője, szervezője is az ilyen szakmai eseményeknek: Nyíregyházára is elhozta már a szakterület krémjét. Jól beszél angolul, noha nincs róla bizonyítványa, németből azonban már több mint húsz éve nyelvvizsgát tett. Ez is segítette őt abban, hogy Bécsben elvégezze a féléves egészségügyi szakmenedzserképzést.

Családja is szakmabeli részben. Felesége, az ibrányi származású dr. Csajbók Valéria tüdőgyógyász és allergológus szakorvos. Nagyobbik lányuk, Réka a Debreceni Egyetem orvostanhallgatója, míg a kisebbik, Kinga még középiskolás, az Arany János Gimnázium tanulója, és élénken érdeklődik a nyelvek iránt.

Dr. Együtt Mihály most is tervez. Vezető főorvosi feladatai miatt egyre kevesebb időt tölthet a műtőben, pedig azt tenné legszívesebben. Ezért, amennyiben minden feltétel adott lesz hozzá, a közeljövőben magánklinikát épít, ahol ugyanaz az elv vezérli majd, mint élete minden területén: segíteni az embereknek.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 20. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)