Baksa János és Baksa Tibor

Tangazdasági főkertész, vadászok,

Nyíregyháza

Talán keresni kellene a megyében még egy olyan apa-fiát, mint Baksa János és Baksa Tibor. Kettejük között a mezőgazdaságon túl legerősebb kapocs a vadászat. Az apa 1949-től kerek 50 évig volt puskája bűvöletében – ebből 40 évig vadásztársasági elnök volt –, míg fia 18 évesen már saját puskájával vadászott, így 34 éve űzi a vadakat. Regénybe illő történelem mindaz, amit a fiú, Baksa Tibor mesél a famíliáról. A Baksa család gyökerei Baktalórántházáról erednek. Az apa testvérei és felesége, Jánvári Erzsébet testvérei is itt élnek. Az 1921-ben született Baksa János, 1947-ben az erdészet faiskolájában már kertész úr volt. A csemetekertben ismerte meg jövendőbelijét is. Természetimádatát és a vadászat szeretetét volt kitől örökölnie, hiszen apja Dégenfeld grófnál uradalmi erdész és vadász volt. A fiatal házaspár

’49-ben Nyíregyházára költözött. János bácsit megkérték, hogy az Ilona-tanyai tangazdaság megalapításánál segédkezzen, ott akkor indult az élet. Azokról a kőkorszaki időkről sokat tudott volna mesélni. Hamarosan 60 éve, hogy a környező földbirtokosok – a tsz-esítés és a tagosítás elől mentve – felajánlották földterületeiket az akkor alakuló felsőfokú mezőgazdasági technikumnak – most a Mezőgazdasági Főiskola. A tangazdaság főkertésze, Baksa János, aki a metszőolló forgatására oktatta a tanoncokat. A rossz metszést sohasem ők, hanem mindig János bácsi kalapja bánta, amit de sokszor vágott földhöz mérgében! A Nagy Sándor-féle szabolcsi metszés akkoriban forradalmasította az almafaművelés technológiáját, a lisztharmatfertőzés megelőzésére. Az Állami Díjat kapott feltaláló a Baksa család jó barátja lett.

A főkertész úr munka mellett végezte a Mezőgazdasági Szakközépiskolát, sőt az üzemmérnöki szakképzettség megszerzésével elméleti tudását is bebiztosította. Irányította és vezette a gyakorlati képzést, a borpincészetet az „almakirály”. Így nevezték őt, hiszen az almafajták nagy szakértője volt. 100 hektáron vadalanyra telepített különféle almafajtákat.

A főkertész úr „csemetéi” hárman voltak. Mindannyian kötődnek a mezőgazdasághoz. 1950-ben született János, aki növényvédelmi szakmérnök, Debrecenben él családjával, egy neves cég Hajdú-Bihar megyei képviselője. 1956-ban született Tibor, aki mezőgazdasági üzemmérnök, vadász és vállalkozó Nyíregyházán. 1958-ban Katalinnal bővült a család, aki biológia–mezőgazdasági ismeretek szakos tanárnő. Az Ilona-tanyán feledhetetlen gyermekévek teltek, ahol az udvaron még őzikét is ápoltak.

A Baksa családban a „vérvonalat” a kisebbik fiú, Tibor viszi tovább. Apja kívánságára egyik fia vadász lett, hogy öregbítse a család vadászmúltját. Tibor a Mezőgazdasági Szakközépiskola elvégzése után 1974-ben csak átsétált a szomszédos épületben lévő Mezőgazdasági Főiskolára.

Az ő csoportja volt az utolsó mohikán a kertész szakon, a szakképzést Kecskemétre helyezték át. Lelkesen mesél jó tanárairól, különösen dr. Lukácskó Zsoltról, akire ma is felnéz, és a család jó barátja. Tibor a Hungarofruchtnál külkereskedelmi előadóként állt munkába. Évekig a vajai hűtőház, majd a záhonyi almaátrakó volt második hazája. Sokat volt távol az otthontól, ugyanis 1980-ban családot alapított. Nyíregyházán telepedtek le. Felesége, Anikó vállalkozó. Első fiuk, Tibor biológia–testnevelés szakos tanár, a 107-esben tanít. Ádám főiskolás, testnevelés–földrajz szakos. 1993-ban a Hungarofrucht megszűnt, így Tibor vállalkozó lett, de nem szakadt el tanult és szeretett szakmájától. A traktorra ma is felül, almafáit is ő metszi, műveli. A vadászat örök szerelme maradt. Mutatja az édesapjától örökölt, több mint 100 éves faragott vadászfogast, a falon nemrégiben lőtt legnagyobb trófeáját, 34 év ajándékát, egy páratlan 12-es szarvasbikaagancsot. A tükrös szoba ajtaja is kitárul, ahol az őztrófeák, a gyöngyfogsor és vadászkellékek vannak. Az egész lakás a vadászatról mesél; vadat ábrázoló festmények, képek, rókaszőrmék. A szakmai élmények mellett az izgalmas vadászélményeknek sincs se vége, se hossza. A nagyvadászok nagy kalandjai felejthetetlenek, amelyek több újságban az olvasók örömére már napvilágot láttak. Baksa Tibor sikeres és elégedett életében, már csak az lenne a hab a tortán, ha minél tovább vadászhatna még. De legfontosabb az egészség. Szeretné, ha már kis unokáinak mutogathatná vadászkincseit. „Szakmailag édesapám a példaképem. Keményen nevelt bennünket szorgalmas munkára, dolgozni, az állatokat etetni, gyümölcsöket nevelni.”

Sajnos ez a kiváló édesapa és szakember, a mindig mosolygós és jókedvű Baksa János 87 év után nincs már gyermekei és hat fiúunokája között. Maradnak az emlékek, a sok újság, ez a könyv is, mely méltó emlékét az utókornak megőrzi. Mert nem élt hiába, hiszen aki fákat ültetett, és három gyermeket felnevelt, az üzen az utókornak.

Életet hagy maga után egy örökkévalóságra!

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése