Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dr. Gubicz Pál
Állatorvos,
Nyíregyháza
Ha valaki az idősebbek közül a nevet és a foglalkozást látja, és a képet furcsának érzi, máris jelezzük: az „ifjabbik” Gubiczról van szó, aki azonban legalább olyan kiváló gyógyító, mint az édesapa. Van még egy hasonlóság apa és fia között: mindketten imádják a szakmájukat évtizedek elteltével is.
Gubicz Pál 1956-ban született Nyíregyházán. Édesanyja könyvtáros volt, édesapját, a megyeszerte ismert állatorvost, aki a régi kuncsaftoknak hetvennyolc évesen is besegít, s emellett bedolgozgat az Állatkórházban, akkoriban Nyírbogdányhoz kötötte a munkahelye. Negyedik osztályos volt, amikor beköltöztek Nyíregyházára, ahol a 4. számú iskola után a Zrínyi Ilona Gimnázium angol tagozata következett. Vonzotta a nagyvilág, és kamionsofőrségről álmodozott, de a realitások az állatorvosi pálya felé irányították. A családjában hiába terelték másfelé a várható nehézségek miatt, számára ez biztosnak tűnt, s amúgy is ebben élt. Reggeltől estig nyomták náluk a csengőt, az édesapját bizony ritkán látta, és már második osztályos korában pénzt keresett a tanyasi tyúkok oltásával. Érettségi után egy évig az egyetem belgyógyászati tanszékén kémcsövet mosott és takarított mint tudományos segédmunkatárs, ám másodjára felvették az állatorvosira.
1981-ben kapta meg a diplomáját, s mindjárt a sűrűjébe került: a Megyei Állategészségügyi Állomásnál kapott állást Nyírmadán, s az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat és a Nyírmadai Állami Gazdaság állatállományát látta el. Kemény munka volt újoncként, de jól keresett, ám fél év múlva elvitték katonának az éppen csak megházasodó szakembert. Polgáriként visszavezényelték Pusztadobosra, ahol rossz körülmények között laktak, így mindenképpen váltani akart. Ez 1983-ban sikerült, amikor megkapta Nyíregyháza legnagyobb téeszének, a Ságvárinak a sertéságazatát. Nagy kincs volt ez: két sertéstelepen ezer koca tartozott hozzá a szaporulattal egyetemben, és még városi körzet is jutott neki. Beindult a „mókuskerék”: reggel téesz, aztán a terület, délután öt-hat óra körül pedig a magánrendelés. Ebben újított is, hiszen az Állatkórház mellett csak neki volt kisállatpraxisa. Ma ez különösen jól jön, hiszen drasztikusan lecsökkent a gazdasági haszonállatok száma. Igaz, annak idején húszméteres sor állt a rendelője előtt, míg ma jó, ha tizenöt kutyát elhoznak hozzá… Időközben megszerezte a sertés-egészségügyi szakállatorvosi diplomát, és nem kevés munkája mellett részt vett röntgenalapképzésen, valamint megtanulta a kisállatok csontsebészetének a fortélyait is.
Ma a Nyugat-Nyíregyházi Szövetkezet állatorvosa. Övé a baromfiágazat állategészségügyi ellátásnak feladata, ő a sertés főágazat-vezető, és ma már állattenyésztési feladatai is meghatározóak. Természetesen ehhez járul a körzet, a hatósági feladatok ellátása és a magánpraxis, amelyben ugyan megmaradt a haszonállatokkal foglalkozó terület, de ez mára sajnos egyre jelentéktelenebbé válik. Mint mondja, annak idején a tanyabokrokban szinte nem lehetett megszámlálni az állatokat, ma pedig csak a panaszt hallani. Pedig nincs számára szebb, mint amikor helyrehozza a beteg állatot, ami a gazdaember megélhetését jelenti. Szereti a tanyasi ember lelkivilágát, imád köztük lenni, s egyébként is jellemző szemléletére, hogy szerinte a póráz „mindkét végét” kezelni kell, azaz legalább annyira figyel a tulajdonosra, mint az állatra, legyen az nagygazda vagy kisállattartó. Tulajdonképpen írhatnánk azt, hogy a lovakkal való foglalkozás a hobbija, amit bizonyít, hogy két évtizede vannak arab telivérei, de az is igaz, hogy a munkája a hobbija, amit nagyon szeret. Egy időben a Vadasparkot is ellátta, innen ered, hogyha kell, egzotikus állatok: majom vagy kígyó gyógyításával is foglalkozik. Kevés szabad idejében pedig vadászik, két társaságnak is tagja a szabolcsi apróvadas területeken, de ha teheti, szívesen megy a Zemplénbe is nagyvadra.
Felesége, Holics Katalin, aki most egy gyermek- és divatáruboltot üzemeltet 1981 óta társa jóban-rosszban. Két gyermekük van: az 1982-ben született Péter, aki ugyan próbálkozott az állatorvosival, de végül a Kertészeti Egyetemen kötött ki, és az 1984-ben született Katalin ugyancsak ennek az intézménynek a tanulója.
Dr. Gubicz Pál a megváltozott körülmények és az egész embert kívánó, kemény munka ellenére sem bánja döntését. Büszkén mutatja a házuk mögött az EU-normák szerint kialakított rendelőt és az ottani vitrinekben található „kincseket”: idősebb, nyugdíjas kollégáktól gyűjtötte össze a már használaton kívüli szerszámokat, amelyekből akár egy kiállítást is rendezhetne. Azonban nemcsak a múltban él, hanem a jövőbe is tekint. Úgy fogalmaz, mint egy igazi gyógyító: szeretne még sokáig „továbbrobotolni” és sok gazdával találkozni, hiszen ez az ő jólétüket is jelentené…
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 20. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése