Nyíregyháza

Ezerkilencszázhatvankettőben még nem nyílt meg a fehérgyarmati kórház, így a Fehérgyarmaton élő szülők második gyermeke, István, a csengeri szülőotthonban látta meg a napvilágot. Itt végezte általános iskolai tanulmányait az ének-zene tagozaton. Innen a helyi gimnáziumba került. Jó képességű, szerény, lelkes gyerek volt. Mint az akkori legjobbak, ő is részese volt a különböző megmozdulásoknak, kulturális rendezvényeknek, kirándulásoknak. Nem volt gondja egyetlen tantárggyal sem, de valahol a biológia, az állatokhoz való ragaszkodás végig kísérte már kisgyerekkorát is.

Eredményes középiskolai tanulmányi munkája, no meg a sikeres felvételi teljesítménye alapján bejutott az Állatorvos-tudományi Egyetemre. Annak rendje-módja szerint diplomát szerzett. Munkáját a botpaládi Új barázda Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben kezdte. A szarvasmarhatelep nem tartozott a legsikeresebb gazdasági egységek közé. Talán éppen ezért kötelezték a tsz-t arra, hogy szakképzett állatorvost alkalmazzanak. Nem tudta megváltani a világot egy év alatt, ugyanis behívták katonának. A három hónapos laktanyai szolgálatot kilenc hónapos polgári szolgálat követte. A „vezénylés” értelmében a Balkányi Állami Gazdaságot jelölték meg szolgálati helyül. Az itteni szakosított szarvasmarha-telep, az új fejőház mindenképpen előrelépést jelentett a határszéli tsz-hez képest, ahová az egyéves katonai szolgálatot követően ismét visszakerült.

Izgalmas időszak volt ez. Ugyanis 1986-ban megnősült. (Pedagógus feleségét Budapesten ismerte meg. A házasságkötést követően a tanárképző 3-4. évét már Nyíregyházán folytatta, illetve fejezte be.) A testnevelés-földrajz szakos feleség Nyíregyházán albérletben, a doktor úr Botpaládon szolgálati lakásban éldegélt. Az ifjú feleség hetenként ingázott Nyíregyházáról a határszéli Botpaládra.

Életük következő állomása a megye egy másik vidéke, Ramocsaháza. Ez azért jelentett újat, mert körzetbe került. A székhely község mellett Székely és Nyíribrony falvak állatállományát is kezelte. Tevékenységi területéhez tartozott az ország egyik legkorszerűbb szövetkezete – a ramocsaházi Rákóczi – ahol a kacsa vízibaromfi, a kacsa tojó állomány, a sertés- és szarvasmarhatelep adott munkát. Egyben a szolgálati lakásban életteret a családnak. Itt született első gyermekük, Kinga. Itteni munkája is hozzájárult ahhoz, hogy 1992-ben a Megyei Állatkórház vezető-főorvosává nevezték ki. Erre dr. Deli István így emlékezik:

– Kijött Ramocsaházára az akkori megyei főállatorvos és helyettese azzal, hogy rám gondoltak. Édesapám, aki a Fehérgyarmati Asztalosipari Szövetkezet elnökeként ment nyugdíjba, ezt még megélhette.

Ramocsaházán mód nyílt a takarékoskodásra, illetve segített a család is, így már ekkor belefogtak lakásépítésbe. Nyíregyházára már ebbe a lakásba költözhettek. Ezt nem tudták a felkérők, de bizonyára nekik is könnyebbséget jelentett, hogy nem kellett szolgálati lakásról gondoskodniuk.

A változást a megyei kórház jobb adottságai is jelentették. A kor színvonalához igazodó körülmények között lehetett dolgozni. Itt volt és van lehetőség a nagy gazdasági haszonállatok gyógyítására. A profil áttevődött a kisállatok irányába. Ez egy speciális területet jelentett. Különösen helytálló ez a korábban végzett állatorvosokra vonatkoztatva. Deli István megértve az idők szavát, beiratkozott a kisállat-specialista szakra az egyetemre. Rögtön fel is vették. Kétéves volt a képzés, s meg is kapta a szakállatorvosi képesítést. Ez önmagában kevés lett volna:

– A megye állatorvosi kara mentette meg az állami állatkórházat. Úgy alakultunk kft.-vé, hogy a megye összes állatorvosa üzletrészt vásárolt benne.

Dr. Deli István 1994-ben újabb lépésre szánta el magát. Ma már igényes állattartók vannak, akik nemzetközi szakirodalmat tanulmányozva tartanak egzotikus állatokat is.

– Az állatorvosnak legalább olyan felkészültnek kell lenni, mint az állattartóknak. Vidéki tehetősebb polgárok, miután eszmei értékben ki nem fejezhető kisállatokat tartanak, melyek családokhoz kötődnek, igénylik a magasabb szolgáltatást. Meg is fizetik az árát, de elvárják, hogy gyorsan, szakszerűen végezze az orvos a gyógyító munkát.

Erre gondolva ezerkilencszázkilencvennégyben magán kisállat-klinikát hozott létre dr. Deli István és két állatorvos kollégája. Ez még speciálisabb, ugyanis a megyei intézményben még továbbra is fenn kell tartani a gazdasági haszonállatok fogadására alkalmas részleget is. Eddig nem volt lehetőség pályázati támogatás megszerzésére. Most talán lesz esély eszköz, műszer beszerzésre, de a 70 százalékot önrészként le kell tenni.

Dr. Deli István jelentős szerepet vállalt Nyíregyháza város képviselő-testületében. Nem hanyagolja el szakmai továbbképzését, családját. Beleértve két lányát, feleségét illetve Fehérgyarmaton élő édesanyját.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)