Nyíregyháza

A család neve ismert a megyében, mert a megyei kórházban dr. Porkoláb Zoltán urológus főorvos, dr. Porkoláb László sokáig a megye állat-egészségügyi állomásán igazgatóhelyettes volt, Porkoláb Árpád Nyíregyházán, az Amfora Kereskedelmi Vállalat igazgatója. Mindhárman munkájuk kapcsán sok emberrel találkoznak.

Nem őshonos lakosok Nyíregyházán, hanem a munkájuk köti a megyeszékhelyhez. Igazán Tiszadobon ismerik e családot. Tiszadob? Ott sem ősidők óta élnek Porkolábok! Valóban, hogyan és mikor került a család Tiszadobra? Egri történelemmel indul a família bemutatása. Az egri várban hétszáz várvédő neve van feltüntetve. Ezek között hét Porkoláb nevű található.

Nagyszüleitől tudja, ősei Késmárkról jöttek Tardosra, majd Tiszadobra kepes munkásoknak.

Dédnagyapja Porkoláb Efraim, aki vallásos kálvinista hitben élhetett, mert e bibliai név is különösen egyedi, arra utal. De a nagyapa fiának is ezt a nevet adta kereszteléskor.

Hogyan emlékszik gyermekkorára?

A gyönyörű gyermekkorukat Efus nagyapának köszönhetik mindannyian. Mert, hogy is szeretik az unokák a nagyapát?

Mindig azokat őrzik szívükben és emlékükben, akik a gyermekszáj miértjeire − minek vége soha sincs − tudtak türelmesen válaszolni. Nekünk ilyen nagyszüleink voltak. Rengeteget jelentenek a gyermekemlékek. Csellengések a falu határában, a régi tárgyak, a bútorok még ma is a dédszülőket idézik.

Milyen jó nagyapa lehet az, aki minden cél nélkül befogja a két tehenét és az összes unokáját felülteti a szekérre, megkocsikáztatja őket a gyönyörű tiszadobi határban? Vagy egy másik eset. A Farkashát dűlőről indulva a szekér farában üldögéltek és hamuban sült krumplit majszoltak hazáig.

Maradandó és felejthetetlen a „keze szennyeként” készült karos láda, amit nyolcvan évesen készített, hisz asztalosmester is volt egyben. Ez magába foglal minden választ.

Emlékként minden unokájának készített egy-egy karosszéket, és az ülőke aljába beégette a nevüket. Ehhez erős szállal kötődik ma is. Császárszálláson a nyaralóban e jussa ma is főhelyen van.

Ha nem volt tehénszekér, akkor biciklivel, elöl-hátul gyerekkel megrakva az Andrássy-kastély kertjében és a Holt-Tisza-parton a tájban madarak, virágok, lepkék paradicsomában gyönyörködhettünk.

Édesapja Porkoláb Efraim már nem iparos, hanem tanult ember lett, Kassán jegyzőképzőt végzett. Segédjegyző lett Tiszadobon, a szülőfalujában. Feleségnek Éles Gabriellát, a helyi postamester kisasszonyt választotta. A régi rendszerben a jegyzőt ritkán zárták szívükbe az emberek. De ő mindenki Efus bácsija lett és maradt tanácstitkár idejében is haláláig. Szívesen segített, a kérvényeket, jegyzőkönyveket, szerződéseket egész életében készségesen és nagyon természetesen megírta mindenkinek.

A szép gyermekkor után hosszú út vezetett a mai beosztásáig. Tiszadobon született 1944-ben. Gyermekkora óta csak az állatokat és a gyógyítást tartotta az élet legfontosabb dolgának. Mindenáron állatorvos szeretett volna lenni, és ez harmadik próbálkozásra sikerült is.

Nem adta és adja fel ma sem könnyen, ha egy kis esélyt lát valaminek a megvalósítására. Nem ismer lehetetlent, tehetetlenséget pedig nem vállal. Bejutott az egyetemre és ezerkilencszázhatvankilencben végzett. Az egyetem utolsó évében Kiss Ildikót vette feleségül, akivel a szerelem már a porban való játszáskor kezdődött. Élményben gazdag volt a fiatal pár családi élete.

Több neves nagy gazdaságban dolgozott az egyetem után. Ezek közül is a nagyecsedi szolgálat volt a legtartalmasabb. A magyar állattenyésztésben az 1972-es év gyásznak számított, mert száj- és körömfájás terjedt el az országban. Mozgósították az összes állatorvost. A kurucvérű ecsediek nehezen barátkoznak. Az idegen, idegen marad sok évig, nagy a tanulópénz. Ő szinte az első naptól együtt „lépett” a gazdákkal annyira, hogy egy idő múltán mindenáron termelőszövetkezeti elnökké akarták választani. Hamar köztiszteletben álló, népszerű emberré vált. A szakmáját azonban nem adta az elnöki címért. Inkább munkahelyet változtatott, és 1984-től nyolc éven keresztül az állat-egészségügyi állomás igazgató-helyettese volt. Jelenleg a Megyei Állatkórház igazgatója. Ma is a többi kollégájával együtt egymást segítve és kiegészítve a korszerűbb elvek és megoldások beindításán fáradozik.

A családi életről is szólni kell. A feleség, aki középiskolai tanár, művészi munkákkal is foglalkozik. Hobbija az égetett kerámia, a kézimunka.

Az egészséges életvitelt mindketten előtérbe helyezik. Az igazgató úr példát mutat egészséges életmód terén a lakókörzetében azzal, hogy munkába indulás előtt minden reggel már évek óta a szükséges penzumot lefutja. Ő igazán megvalósítja az ismert mondását: „ép testben ép lélek”.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)