Dr. Molnár Mihály

Hatósági állatorvos, főiskolai docens,

Nyíregyháza

szszb_21-58_dr_molnar_mihaly.jpgA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állatorvosi Kamara elnöke valódi életkorából jó néhány évet nyugodtan letagadhatna. Nyugdíjasként sem látszik rajta, hogy nem a megszokott, mindennapi mederben teltek napjai. 1942. május 29-én Ároktőn született. Édesanyja leánykori nevén Ágoston Zsuzsanna. Édesapja – aki akkor katona volt – csak egy fényképen láthatta gyermekét. Mihály nővére, Erzsébet Tiszacsege községben lakott, jelenleg lánya családjával él Vámospércsen, nyugdíjasként. Mindkettőjük bánatára szüleik már nem osztozhatnak szeretteikkel sikereikben, s nem segíthetnek megoldani gondjaikat, problémáikat sem.

Dr. Molnár Mihály felesége, Németh Mária tanító, Nyíregyházán a Vécsey Károly Általános Iskolában dolgozott nyugdíjazásáig. A család három leánygyermekkel: Emőkével, Andreával és Boglárkával bővült. Az elsőszülött gyógyszerész, a középső külkereskedő-közgazdász, míg a legfiatalabb kommunikációs menedzser lett. Az első két leány három unokával – Árminnal, Szeverinnel és Boldizsárral – örvendeztette meg a bővebb családot. Testvérük még hajadon.

Dr. Molnár Mihály 1960-ban Mezőkövesden érettségizett. Állatorvosi diplomáját öt évvel később vette át. Gyógyító munkáját Tiszabábolnán mint körzeti állatorvos kezdte. 1970-ben került Nyírtelekre, ahol tizenkét éven át szintén az előző munkakörben dolgozott. 1982-től már járási és kerületi főállatorvosi munkát végzett.

Életébe új színt az 1996-os esztendő hozott: a megalakult Állatorvosi Kamara titkára lett. Társadalmi megbízatásához kapott egy másik feladatot is: a Szakmai és Továbbképzési Bizottság tagjaként kellett hasznosítania tapasztalatait. 2000-ben a területi kamarai közgyűlés a kamara megyei elnökévé választotta, mivel az előző két ciklusban betöltött titkári kamarai tisztsége a kamarai törvény értelmében folyamatosan tovább nem tölthető be. A korábban 110 tagú Állatorvosi Kamara egy évvel később már 124 szakemberrel büszkélkedhetett a megyében.

Magyarországon egy időben alakultak meg az orvosi kamarák megyei szervezetei, amelyek kettős feladatkört vállaltak magukra: egyrészt képviselték a hozzájuk fordulók érdekvédelmét, másrészt a magánpraxis kialakításához előírt és szükséges hivatali eljárásokat – bejegyeztetés, engedélyeztetés – anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezték. Mindezek mellett szervezték az állatorvosi ügyeletet is.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is egyre több a specialista: így szűkebb hazánkban találhatunk ló-, társállat- (hobbiállat) praxist folytató állatorvosokat, stb. Dr. Molnár Mihály sertésegészségügyből szakvizsgázott. Nem csak a korábbi időszakban, de ma is lehetőség van többféle szakállatorvosi diploma megszerzésére. A kamarai tagok közül jelenleg is többen képezik magukat valamely szakállatorvosi ágban. A palettát színesítik a struccok, a gekkók, a tigrisek, a hüllők, a teknőcök és az apró rágcsálók gyógyítói. Személy szerinti kedvence a törpenyúl.

Az állatorvosi szakma területeire kitérően említi meg azt, hogy a lótartás mára teljesen átalakult. Régen munkavégzésre használták az állatokat. Ugyancsak különvált egymástól a versenyeztetés és a tenyésztés is. Napjainkban minden „érintett” számára kellemes időtöltéssé, hobbivá vált a lótartás. E témakörhöz kacsolódóan kell szólnunk a sportfogathajtás népszerűségének növekedéséről is. A sertéstenyésztésben az utóbbi években fajtaváltásnak lehettünk tanúi. Újra láthatjuk a portákon az ősi magyar mangalicát. Az iparszerű – túlnyomó részben zsírsertéseket „előállító” – termelés lassan-lassan a múlt ködébe vész, s helyébe lép az egészségesebb hússertéstenyésztés.

A valamikor Európa-szerte híres magyar szarvasmarha-állomány mára csak nyomaiban fedezhető fel az országban. Minden, ami ösztönözte az embereket az állomány fenntartására, megszűnt. Megszűnt a tejgyűjtő, a tejfelvásárló hálózat, s nem utolsósorban megszűntek a tenyésztőrendszer legfontosabb elemei: a legelők. Igazságtalanság lenne kisebb testű kedvenceinket – a baromfikat és a nyulakat – kihagyni a felsorolásból. Mindkét szakágban uralkodóvá vált a korábbi kisüzemi tenyésztés helyébe lépő nagyüzemi „termelés”. A kétlábú szárnyasok terén a brojlercsirke és a tojóbaromfi a sláger. A nyúltenyésztést is elérte az ipari jellegű előállítás trendje. A már ismert állatfajták mellett megyénkben is megjelentek az egzotikus egyedek: így találkozhatunk már struccokkal és emukkal is.

A főállatorvos úr elmondja, hogy a kamara megfelelő törvényi háttérrel valós érdekképviseletet gyakorol. Négy évtizedes állatorvosi praxisába belefér a Nyíregyházi Főiskolán immár 15. éve végzett tanítás is. A címzetes főiskolai docens hobbija a kertészkedés, a lovak, a kutyák, a struccok…

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése