Papp Katalin

Főiskolai docens,

Nyíregyháza–Oros

szszb_22-100_papp_katalin.jpgEgy élettapasztalattal teli bölcs mondása szerint: „Véletlenek pedig nincsenek!” Vajon mennyire igaz ez Papp Katalin életében? Az egykori kölcseys diák így fogalmaz:„Az egészségügy felé pedig véletlenül kerültem. Az érettségi után, 1972-ben, egy sikertelen egyetemi felvételi után az Egészségügyi Szakiskolában tanultam két évig, és gyermekápolónő lettem.”

Most, 35 évvel később meglep az a lelkesedés, ahogy munkájáról beszél. Magával ragad, olyan odaadóan szól szakmája iránti elkötelezettségéről.

„Életem és vérem az egészségügyért és az ápolásért” – mondja. Bizony sok víz folyt le ez idő alatt a Tiszán, mert egy nagy, energikus folyóhoz tudom hasonlítani őt, ahogy egyre növekedett tudásban, és az egészségügy átszőtte életét. Nem is jó nála a szakma kifejezés, hivatásra kell javítanom. Határozottsága tökéletesen meggyőz arról, hogy ezt csak anyagiak szerzéséért nem lehet végezni. Szeretni, rajongani kell azért, amit csinálunk. Mégsem véletlen hát, hogy a sors kifürkészhetetlen útjai őt ide vezették. Ő, akit még 1954-ben a bábanéni segített a napvilágra Oroson, látja, öt évtized alatt mennyit változott a világ. Az urbanizáció teret és életmódváltozást követel magának. A megyeszékhely beszippantotta a települést. Fájó pont ez neki, hiszen lokálpatriótaként ragaszkodik falujához. Talán nem akarja, hogy a hektikus városi élet teljes énjét magával ragadja, így munka után mindennap hazatér a szülői házba. Pályafutása három műszakban a Nyíregyházi Jósa András Kórház Gyermekosztályáról indult, egy tevékeny, szeretetteljes munkaközösségben. A KISZ- és szervezőmunkában élen járó Katalin útja szakoktatóként folytatódott egykori iskolájában. ’77-ben Budapesten az OTKI Egészségügyi Főiskola egészségügyi szakoktatói szakát munka mellett végezte. A rátermett, rugalmas, munkaszerető ember számára mindig tartogat jót a sors. A ’80-ban koncentrálódott egészségügyi oktatást – a Kölcsey és a Szakiskola fúziójával – az Egészségügyi Szakközépiskola folytatta, mely később Zay Anna nevét vette fel. Az iskolában kiváló osztályokat indított az életnek a sok szép év alatt. Dr. Kovács Árpád, a DOTE-Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Kar ápoló szak vezetőjének hívó szavára, ’93-tól itt kötelezte el magát.

„Megnyílt előttem a világ. Már ekkor Hollandiában egy másfajta egészségügyi képzésbe pillanthattam be. Jól jött az angol nyelvismeret, melyet azóta volt alkalmam elmélyíteni. Dánia, Finnország, Skócia, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Koszovó, főleg Izrael nagy erőpróba volt számomra. Itt egy nemzetközi kurzuson két hónapot töltöttem, óriási élettapasztalattal tértem haza. A más kultúrájú emberek (India, Kína, Jamaica stb.) összecsiszolódtak, sok élményt, feltöltődést adott szakmailag, emberileg. Az ilyen utak megkeményítik az embert. Egy teljesen ismeretlen világban és kultúrában kellett magam feltalálni.”

A tanársegédből lett adjunktus, majd főiskolai docens, az ápoló szak felelősének helyettese, közel 800 hallgató tanulmányait szervezi, zömében levelezősek, akik már munkahellyel rendelkeznek. A nappalisoknál fontos a nyomon követés, munkalehetőség találása. A fiatalok tanulását külföldi ösztöndíjak segítik. Az Erasmus-program lehetőséget ad Finnországban, Ausztriában, Csehországban cserekapcsolatra, mely során tágabb szemléletű ápolók térnek haza, észreveszik az életminőség-különbségeket.

Papp Katalin élete és munkája során szembesül az ifjúság problémájával. Látja a tobzódásból a kiutat, az iránykeresést. Florence Nightingale – az első világi ápoló – életpéldáját hozza követésül saját életében, akire május 12-én, az ápolók nemzetközi napján emlékezünk. Az egészségügyi ellátás színvonala nem mindig az anyagi forrástól, hanem a hozzáállástól, az akarattól is függ. Az ápolási pálya presztízsében, az egészségügy megítélésében döntő az ott dolgozók intelligenciája. Az idősek élethelyzetének javításával eljuthatunk oda, hogy az élet alkonya a vidámságról, a derűről, a színes világlátásról szóljon, mint ahogy Ausztriában, a pottendorfi idősek otthonában – mely a főiskola gyakorlóhelye – látta a rózsaszínű szobákban a színes ruhájú szépkorúakat. Katalin az Olaszországból indult ETNA-program folytatásában oroszlánrészt vállalt, ugyanis 2006 nyarán a Nemzetközi Nyári Egyetem Nyíregyházán a transzkulturális ápolásról szólt, melyre Görögországból, Norvégiából, Angliából, Csehországból is jöttek szakmabeliek. Nagyon sokat köszönhet dr. Lukácskó Zsolt dékán úrnak, akire a szakmában mindig felnéz. Munkája és az egészségügyi előadások mellett gondoskodó családja kitölti életét. Szakít időt olvasásra, színházra, hangversenyre és kertgondozásra. Ha lehetne kívánni valamit, egy kicsivel több szabad időt szeretne, bár erre még nemigen lesz lehetőség, mivel hamarosan egy PhD-képzésbe kapcsolódik be. Szíve vágya, minél tovább egészségben tudjon dolgozni. Az egészséget nem csak szűk közösségének, de az egész magyar nemzetnek kívánja!

Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése