Nyíregyháza

Kiegyensúlyozott családi légkörben vajon mi késztet arra egy főiskolai tanszékvezetőt, hogy a szegénység iránt érdeklődjön? Nehéz ezt megválaszolni. Dr. Kerülő Judit, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola művelődéstudományi és felnőttképzési tanszékének vezetője sem találja rá azonnal a választ. Olyan felméréseket végezhetett a szociálpolitikai területen, amelyeknek ma az anyagi hasznát élvezhetik jó pár intézményben. S számára ez a legnagyobb elismerés, mert nem hiába fáradozott.

Nyíregyházán született ezerkilencszázötvenhatban. Édesapja, Kerülő Sándor a TÜZÉP-et vezette, ma nyugdíjas. Édesanyja, Kerülő Sándorné született Lasánszky Erzsébet háztartásbeliként nevelte a gyermekeit és gondoskodott a családjáról. Juditnak egy testvére van, Kerülő Sándor, aki ma az amerikai Butler csoporthoz tartozó Béker Kft. vezetője. Férje, Tóth Ferenc szintén ennél a cégnél dolgozik, mérnök, tervezési igazgató. Házasságukból két fiuk született, Áron tizenhat, Dávid tizenöt éves. Mindketten a Krúdy-gimnáziumban tanulnak – amely egykor édesanyjuknak is az alma matert jelentette –, és tudatosan készülnek a vállalkozói pályára.

Kerülő Judit 1974-ben érettségizett a Krúdy-gimnáziumban, majd a Bessenyei György Tanárképző Főiskola földrajz-népművelés szakán szerzett diplomát. Hamarosan elvégezte az egyetemi kiegészítőt a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen népművelésből. Érdekes esemény határozta meg későbbi pályafutását, felkérték egy tábor szervezői feladatára Csengerben, s ennek éppen a szociológiai helyzet volt a témája. Annyira magával ragadta a fiatal oktatót az újonnan szerzett ismeretanyag, hogy jelentkezett az ELTE szociológia-szociálpolitika szakára.

 – Azóta is ez a legkedvesebb szakterületem – mondja. – 1985-ben kerültem a tanárképző főiskola művelődéstudományi és felnőttképzési tanszékére, ahol végigjártam a ranglétra minden fokát. Voltam tanársegéd, adjunktus, docens és három éve vezetem a tanszéket.

 Párhuzamosan más felsőoktatási intézmény is igényt tart a munkájára. 1990 és ’97 között a DOTE Egészségügyi Főiskoláján tanította a leendő szociális munkásokat, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen pedig a hallgatóknak a szociálpolitikát oktatja. Nagy lehetőségnek és szakmai kihívásnak értékeli, hogy kandidátusi értekezésének témavezetője dr. Ferge Zsuzsa volt. Nagyon sokat tanult tőle. 1996-ban írta: Lakásszociológiai problémák Nyíregyházán, különös tekintettel a díjhátralékosokra. Az önkormányzati lakásban élők helyzetét vizsgálta meg.

Előtte a doktori disszertációjául is olyan témát választott, amit még senki nem dolgozott fel előtte. A nyíregyháziak jól ismerik a halmozottan hátrányos helyzetű Guszev-telep életét. Kerülő Judit az itt élő, zömében cigány lakosság teljes körű szociológiai felmérését végezte el 1992-ben. A lakáskörülményekre, a jövedelmekre, a demográfiai alakulásra, a foglalkoztatási helyzetre és az itt élők egészségi állapotára volt kíváncsi. Óriási sikernek könyveli el, hogy a doktori disszertációt követően a guszevi óvoda és iskola sikerrel pályázott a Soros Alapítványhoz, és jelentős összeget nyertek el a felzárkóztató program megvalósításához. S a három éve futó program eredményeként egyetlen gyermek sem morzsolódott le az osztályokból. S hogy mennyire hozzáértően látják el pedagógiai munkájukat ezekben az intézményekben a nevelők, bizonyítja, hogy módszertani intézmény lettek.

A tanszék számos érdekes kezdeményezést mondhat magáénak. Az egyik legizgalmasabb az, hogy a társadalomtörténetet itt családtörténet keretében oktatják. Vagyis nem a tananyagot „adják le” például a két világháború közti gazdasági válságról, hanem a hallgatók célzatosan megkérdezik a nagyszüleiket erről az időről. Majd a szocialista korszakból ismert téesz-szervezésről a szüleiket interjúvolják meg a hallgatók. Hihetetlen változás ez, hisz a könyvízű történelem egyből hiteles lesz, másként tanulják és másként állnak hozzá a hallgatók. De teljesen átalakul nemcsak a társadalomismeretük, hanem a saját családjukhoz való viszonyuk. Megtanulják szeretni az előző generációk képviselőit, tisztelni azt, amit az idősebbek elértek. S amellett sem lehet szó nélkül elmenni, hogy a nagyszülők, szülők életében milyen élmény volt, hogy a gyermek, az unoka egyszeriben kíváncsi lett arra, amiért ők az életüket, a fiatalságukat áldozták. Történeteket sorol Kerülő Judit, mennyire összehozta a családokat is ez az „egyszerű” interjú…

A szociálpolitikának napi kihívásokkal kell szembenéznie, mert egyre több a rászoruló. A hallgatókat érvelni tanítják meg, hisz az elméletet, a kutatásokat a mindennapi gyakorlat szentesíti.

Kevés szabadidejében angolt tanul és a családjával foglalkozik. Igaz, két kamasz fia már másként igényli az édesanya idejét. Elégedett embernek tartja magát, mert azzal foglalkozhat, ami a szívéhez a legközelebb áll.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)