Nyíregyháza

Sokat mondó a hitvallása Vinnai Győző történésznek, a nyíregyházi főiskola PR-igazgatójának: „Tárgyilagosan feltárni a múltat, megvizsgálni, miért úgy történt, ahogy történt. Aztán levonni a következtetéseket a jelenkor társadalmára, gazdaságára és kultúrájára.”  A köztiszteletben álló tanár jó híre túlnőtt megyénk, sőt hazánk határain. Megyénkben az ő közreműködésével vált népszerűvé és hasznossá a népfőiskolai mozgalom. Tagja a Páneurópai Uniónak, belépett az Európa Egyesületbe is.

Poros könyvek, elsárgult újságok oldalain elevenedik meg előtte a múlt, kutatja a régi idők eseményeit, de úgy, hogy abból tanulni lehessen a mai embereknek. Szereti a tiszteletre méltó hivatását, mint mondta, nem csak a kutató szoba magányában szeret élni, hanem az érdeklődő, zsibongó diákjai között is. A diákokkal meg akarja értetni, hogy a dolgokat alaposan és sokoldalúan kell vizsgálnunk, mert a sekélyesség és az egyoldalúság a legfőbb ellenségünk. Publikációival is hozzájárult a múlt megismertetéséhez és megértéséhez. A Rákosi-diktatúra első évei címmel dokumentum kötet jelent meg, a bevezető tanulmányt ő írta, és szerkesztő társ is volt. Egy elemző tanulmánykötetet is szerkesztett, amely megyénk választásaival és önkormányzataival foglalkozik 1848–1948-ig. Idén tavasszal látott napvilágot Kótaj monográfiája, ennek megjelentetésében lektorként működött közre, csakúgy, mint korábban a Királytelek története című könyvnél.

Vinnai Győző jó megjelenésű fiatalember. Nyírteleken született nem éppen történelmi időben, 1959-ben. A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett, a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1983 óta tanít a tanárképző főiskola történettudományi tanszékén. Egyetemi doktori címet szerzett 1990-ben, 1998 óta docens. A Magyar Történelmi Társulat tagja. Kutatási területe a XX. századi magyar-jugoszláv kapcsolat. Angol középfokú nyelvvizsgája van. A nem teljes felsorolásban feltétlenül említést érdemel, hogy ő a Nyíregyházi (megyei) Népfőiskolai Egyesület elnöke.

Kirajzolódhat egy általános jövőkép a szabolcs-szatmár-beregi emberek előtt, ha részt vesznek a népfőiskola foglalkozásain. A megye tizennyolc népfőiskoláján többek közt a biotermesztéssel, az egészségmegőrzéssel, a személyiségfejlesztéssel, a keresztény szellemiséggel ismerkedhetnek meg a hallgatók. A magas szintű – nem iskolarendszerű – képzés mellett a hátrányos helyzetű rétegekre is gondoltak: a betűvetést, az írást és az olvasást gyakorolhatják a funkcionális analfabéták. Nemrég együttműködési megállapodást írtak alá a szabolcsi, a hajdúsági és a Szolnok megyei népfőiskolák. A népfőiskoláknak nem csak múltjuk, jövőjük is van. A mozgalom a skandináv államokban indult el, hazánkban a 30-as években alakultak az első népfőiskolák. Nálunk a népi írók, a falukutatók voltak a kezdeményezők. Főleg téli estéken mezőgazdasági és társadalmi ismeretekre tanították a résztvevőket. A mozgalom Magyarországon a rendszerváltás után – elsősorban a keleti régióban – a reneszánszát éli. Nyíregyházán például szociális ügyekben segít a Segítők Népfőiskolája, a Keresztény Népfőiskolának főleg erkölcsi és lélektani haszna van, a Westsik Vilmos Népfőiskola működteti a kertbarátok klubját is. Tiszaszalkán a népfőiskolához tartozik a Beregi Gazdakör. Balsán eredményesen működik a Családsegítő Népfőiskola. Egy szabolcsi faluban, Kéken, a helyi népfőiskola konzervipari és élelmiszeripari betanított munkásnak képezett ki tizenöt munkanélkülit! (Első beszélgetésünk után kaptuk a hírt, hogy Tarpán is alakult egy népfőiskola, amely főleg a mezőgazdasággal foglalkozik.) Külön figyelmet érdemel, hogy az egyesület nemzetközi pályázatot nyújtott be a Phare-program keretében. A pályázati pénz felhasználásával Nyíregyháza hátrányos helyzetű lakónegyedében, a Guszevben és a Nyírtelekhez tartozó Belegrád pusztán a romáknak dán és szlovén közreműködéssel tanították az írást és az olvasást.

A szabolcsi népfőiskolák pályázati pénzekből, önkormányzati támogatásokból és segítő szándékú emberek adományaiból működnek. Az egyesület a közelmúltban pályázatot nyújtott be, s ha nyer, a pénz felhasználásával a biotermesztést tanítják majd. Köztudott, hogy a vegyszerezés nélkül előállított biotermékek jobban szolgálják egészségünket. Az egyesület elnöke végül megemlítette, hogy a múlt év végén Jászfényszarun a keleti régió népfőiskoláinak képviselői együttműködési megállapodást írtak alá. A népfőiskolák – Veres Péter népi író szavaival élve – közösen teszik majd mindazt, ami nemes és amit érdemes.

Vinnai Győző felesége általános iskolai tanár. A tizenhárom éves lányuk angol-számítástechnika tagozatra jár és versenyszerűen tollaslabdázik. A fiúcskájuk még csak négyéves. Szeret együtt lenni a családjával. Szünidőben szívesen kirándulnak történelmi helyekre. Rá másként néznek az ódon falak, a történelmi folyók, a sziklák… Mindezek ellenére ő nem annyira a múlt, inkább a jövő embere.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)