Nyíregyháza

Megyénket semmi sem dicsérheti jobban, mint hogy az ország más részéről származó szakember itt letelepszik és családot alapít. Ez történt dr. Gubicz Pál főállatorvos esetében is.

Feleségét, Marikát pedig a megyei könyvtárba járók ismerik nagyon jól, hisz 1967-től egyedüli munkahelye volt megszakítás nélkül. Ha valaki az irodalom vagy más helyi érdekesség kutatásában segítségre szorult, Marikához irányították kollégái. Csak egy jellegzetes kifejezés vagy szóhasználat kell az íróról, vagy írásáról, és jön a segítség.

A főorvos úr Nyíregyházán és környékén a tanyabokrok legkisebbjében is ismerős.

Az emberekhez való kötődésének vajon hol vannak a gyökerei? A Jászságban, válaszolja röviden. A főorvos úr ezerkilencszázhuszonhatban Jászkíséren egy iparos családban − két fiú, egy lány gyermek egyikeként − született. Ha hírnévre vágyott volna, akkor nem Levelek községbe jön állatorvosnak friss diplomával, hanem az ősei által már kivívott hírnév légkörében marad, Gubicz András nagyapja szobránál, amit a hálás utókor állított Jászjákóhalmán azért, mert az első vaseke készítése az országban az ő nevéhez fűződik.

Dédnagyapja pedig a Budapesti Műszaki Egyetemen alapítványt hozott létre azzal a szándékkal: segítse a tehetséges műszaki értelmiség kialakulását. Szülőfalujában számon tartották azt is, hogy nagyapja helyi óvodát létesített és működtetett.

A családi indíttatás jó volt. Lehet-e ezt folytatni és fokozni? Az élet egy egyszerű igennel válaszolt erre 1952-ben. Ekkor ismerkedett meg Molnár Mária frissen érettségizett lánnyal, kinek családi háttere és felfogása hasonló volt, így mondhatni igazán egymásra találtak, és ötvenháromban összeházasodtak.

Érdekes a feleség családi históriája is. Molnár László Géza, az édesapa, harminc évig tanított Rohodon, majd a felszabadulás után sok-sok vargabetűvel Oroson, végül Nyíregyházán fejezte be a tanítást. A fordulat éveiben több megpróbáltatás közepette talpon maradt, és mind az öt gyermekét taníttatni tudta.

Az édesanyja − Székely Erzsébet − családi ága még népesebb volt, mert nyolcan voltak testvérek, de ők is egytől-egyig mind tanult emberek lettek. Az anyai nagyapa Sényőn gazdatiszt volt, ami a hátteret biztosította. Ma 105-en vannak az unokákkal bezárólag. Hát nem szép egy ilyen nagy családhoz tartozni? − teszi fel a kérdést. Ez a család ma is összetart népes volta ellenére.

Ritkán hallani manapság ilyen összetartó rokoni erőről. Vajon hogyan alakult Gubicz Pál és Molnár Mária közös élete?

A fiatal férjet a nyíregyházi Sertéstenyésztő Vállalathoz helyezték főállatorvosnak az Élelmezésügyi Minisztérium keretén belül. Ennek megszűnése után, 1958-ban Nyírbogdányban körzeti állatorvos lett. Itt a szakmát udvaronként, gazdánként kellett minden nap bizonyítani, hogy tudása és segíteni akarása az ő szolgálatukban áll. A falusi ember abban az időben istállójában álló állatait banknak tekintette, és vigyázta mint szeme fényét. Ő is ennek tekintette.

Úgy dolgozott, hogy a veszteség, ha lehet, elkerülhető legyen. Az együttérzést hamar megérzik az emberek és értékelik. A megelőzés, a bajok elkerülése volt a fő elve. „Ha a nehézséget elnyomhatjuk a kisujjunkkal, ne használjuk a karunkat.” Nagyot akarni az embernek csak erős lélekkel lehet. Ezt ismerte fel a doktor úr élete folyamán. 1965-ben népgazdasági érdekből nyíregyházi városi állatorvosnak, 1974-től főállatorvosnak nevezték ki, és közben praktizált is. Munkájához − úgy tartotta − az is hozzátartozott, hogy nevelje és segítse a kezdő állatorvosokat.

Ebből munkakörből ment nyugdíjba 1988-ban. A megérdemelt pihenés napjait nem tétlenséggel tölti, hisz a kertben, az unokákkal való foglalkozás nagyon kedves időtöltés.

Két fiuk született. Pál 1956-ban, ki középiskolát a hagyományokat ápolva édesanyja nyomán a Zrínyi Gimnáziumban végezte, az egyetemen pedig apja nyomdokát követve állatorvos lett. Feleséget Holics Katalin személyében Budapestről hozott. Szakállatorvosként Nyíregyházán dolgozik. Gyermekeik − Péter és Katalin − növelik a népes Gubicz família hírnevét.

Péter 1959-ben született, ő a Zrínyi után mezőgazdasági mérnöki diplomát szerzett. Ma Nyíregyháza 1-es számú körzete gazdajegyzője. Felesége, Sulik Judit nyíregyházi születésű és pedagógus.

Házasságukban szintén két unokával − Judit és Máté − örvendeztették meg szüleiket. A nagyszülőknek most nagy kérdés, hogy unokáik közül ki követi az ő foglalkozásukat?

A sok kitüntetés és elismerés − amit hosszú munkásságuk alatt kiérdemeltek − nem ér fel azzal az örömmel és boldogsággal, amit fiúk után családjukkal a négy unokájuk szereznek számukra nap mint nap.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)