Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dr. Pintér Nándor
Osztályvezető főorvos,
Nyíregyháza
Messziről, hosszú vándorlás után érkezett dr. Pintér Nándor Nyíregyházára huszonhárom évvel ezelőtt, s úgy tűnik, most végképp itt marad. Tápiósülyben született 1937-ben. A település Budapesttől negyven kilométerre fekszik a Tápió partján. Itt volt az édesapa postamester, az édesanya pedig a helyettese harminc éven át. Három testvére van: két fiú és egy lány. Az egyik fiú cukrász, a másik szakács, a húga pedig ápolónő.
Általános iskolai tanulmányainak egy részét helyben, a többit Cegléden végezte. Tízéves korában került ceglédi nagymamájához, majd beköltözött a kollégiumba. 1951-ben kezdődtek a gimnáziumi évek, jól tanult, ezért a kollégiumi ellátás nem került pénzbe.
A matematika és a fizika iránt érdeklődött, de az első évben nem került be az egyetemre. A Chinoinba ment segédmunkásnak. Meg voltak elégedve a munkájával, sztahanovista okleveleket szerzett, ezért javasolták a továbbtanulását. Volt osztályfőnöke, Velkey Imre, aki magyart tanított neki, s akit rendkívüli embernek tart ma is, azt javasolta, hogy orvos legyen belőle. Ezerkilencszázötvenhatban kezdte meg tanulmányait az orvostudományi egyetemen, Budapesten. A forradalomban az ifjúsággal együtt az október 23-i felvonuláson részt vett, majd később véradással segített − kollégáival együtt. A forradalom − különösen első napjai − katartikus élményt jelentett a számára.
Az egyetemi évek alatt az anatómiai és élettani tanszéken tudományos diákkörös volt. 1962-ben végzett. A Szolnok megyei kórházba került. Két évig egy huszonöt ágyas idegosztályon dolgozott. 1964 őszétől Budapestre került. Egy év múlva megalakult az Uzsoki utcai kórház idegosztálya, amelyet Horváth András főorvossal és néhány kollégájával indítottak el. 1965-ben neurológiából szakvizsgázott. 1970-ben a pécsi idegklinikára került, ahol Környey István professzor volt a főnöke. Akkoriban az aphasiával (beszédzavarban szenvedő betegekkel) foglalkozott. A klinikán gazdag idegsebészeti gyakorlatot szerzett. 1972-ben sikeresen szakvizsgázott elmegyógyászatból.
Amikor a professzor nyugdíjba ment, Pintér Nándor sem maradt tovább Pécsett, egy évig a Lipótmezőn dolgozott. A következő évben tudomást szerzett arról, hogy a nyíregyházi kórházban megüresedett egy főorvosi állás. Megpályázta, sikerrel járt, s azóta a megyeszékhelyen van. Amikor arról beszélgetünk, hogy miért maradt eddig, úgy tűnik, maga is meglepődik. De hát korábbi döntéseit is elsősorban szakmai indokok motiválták. Amikor Nyíregyházára került, már megszerezte a szakmai alapokat, végre azt lehetett csinálni, amire egész eddigi életében készült.
Amióta Nyíregyházán dolgozik, sokat fejlődött az osztály: eszközökben is, lehetőségekben is. Harmincöt ággyal kezdték, 1977-re ötven ágyuk mellett még volt ötvenkét elmegyógyászati ágyuk is. 1985-ben szétvált a két osztály, de megmaradt száz ágy. Volt egy professzora, aki az egyetemen ideggyógyászatot adott elő, valószínűleg neki is köszönhető, hogy az ő érdeklődése is e felé fordult. Az ideggyógyászat az agyban, a gerincvelőben és a perifériákon lévő idegrostok elváltozásaival foglalkozik. Olyanokkal, mint például a daganatok, a különféle érbetegségek, a gyulladások, a traumás károsodások, az anyagcsere-betegségek és mások.
Az elmúlt években sok rosszértelmű változás történt. Az agyi érbetegségek kialakulása sokkal gyakoribb, mint korábban. Ráadásul az életkor, amelyben ezeket a betegségeket megkapják, korábbi életkorra tolódott. Így például találkoztak olyan huszonöt-harminc éves beteggel, akinek agyvérzése volt. Nagyon megnőtt a mozgásszervi megbetegedések száma. Valószínű, hogy mindez az életmóddal van összefüggésben, mert az emberek jó része túlhajszolja magát, s kevés idő marad a „fenntartó” mozgásra. A harmadik feltűnő változás a szakmában: a depressziósok számának rohamos emelkedése. Mindenesetre a tizenkét orvosnak nincs könnyű dolga, hiszen a szakrendelőben, az ambulancián és az osztályon is nekik kell ellátniuk a betegeket.
Pintér Nándor ezerkilencszázhetvenkilencben egy nyíregyházi orvost vett feleségül, aki jelenleg másodfőorvos az osztályon. A házasságukban két gyermek született, a feleségének a korábbi házasságában is volt már két gyermeke, így most négyről gondoskodnak. A család nagy életerőt, biztonságot ad a számára.
Amikor marad egy kis idő, főleg hétvégén és hajnalonként Pintér Nándor a „műhelyben” dolgozik, fest. Harmincöt éves szerelem ez, az emberben meglévő szabadságvágynak egyfajta megvalósulása, kiélése. Minél nagyobb a szabadság foka, annál eredményesebb lehet az ember munkája is. Valamikor a lírai absztrakcióval kezdődött, majd a konstruktivista időszak következett, de volt egy expresszionista hullám is, most újra a konstruktivizmusé a vezető szerep. Hamarosan megnyílik a 9. egyéni kiállítása Csepelen.
Az élet minden valószínűség szerint így teljes, hiszen sem a gyógyítás, sem a festészet nem hiányozhat belőle.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése