Dr. Farkas Benjámin

Osztályvezető főorvos,

Nyíregyháza

A 71 éves, ma is aktívan dolgozó, ortopédiai sebész munkásságának – életművének – elismeréséül 2006-ban, a Semmelweis-napi ünnepségen vehette át a szakma egyik legmagasabb fokozatú kitüntetését, a Pro Sanitate emlékérmet. A Tiszaeszláron 1935-ben született egy szem fiúgyermek édesapja és édesanyja az egykor volt, híres Hangya Szövetkezet dolgozóiként keresték kenyerüket.

Farkas Benjámin számára a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnázium diákjaként, az 1953-ban letett érettségi vizsgák után következett a komolyabb próbatétel: egy évvel később felvételt nyert a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) általános orvosi szakára, ahol 1960-ban avatták doktorrá. Még szigorlóként kötött házasságot feleségével, Kántor Kornéliával, aki gyógytornászként végzett. Rövid, Egerben töltött kitérőt követően érkeztek meg Nyíregyházára, ami akkor még „zárolt megye”-ként szerepelt, azaz ide csak jönni lehetett, elmenni nem. Így mindketten itt is maradtak, s idén áprilisban ünnepelhették a 45. évfordulóját annak, hogy a Megyei Jósa András Kórházban dolgozni kezdtek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a múlt század hatvanas éveiben kezdődött meg a felzárkózás az ország többi területének szintjéhez. Az akkori fiatal generáció tagjainak, tanároknak, orvosoknak, közgazdászoknak, politikusoknak és minden más értelmiséginek volt tennivalója bőven. A mezőgazdaság fejlesztése, a közigazgatás átszervezése, a kórházak, iskolák és egyéb létesítmények emberközpontúvá alakítása emberfeletti munkát kívánt az élet minden szereplőjétől. Ma már, történelmi távlatból kimondható: nem a véletlen műve az, hogy a hivatásuk és tudásuk legjavát adók közül sokan kaptak Állami- és Kossuth-díjat, s az ország vezetése nem fukarkodott a Munka Érdemrend komoly elismerést jelentő fokozatainak adományozásával sem.

Dr. Farkas Benjámin a már érintett kezdetekre vonatkozóan mondja el, hogy szinte mindig kevés volt az orvos, s a fizetésük is – a havi 1300 Ft – elmaradt az értelmiségi átlagtól. Ő a II-es sebészeti osztályon kezdte orvosi munkáját, ahol kimondottan segítőkész, jó kollektíva fogadta. Az osztály fő profilja a baleseti és az ortopédiai esetek ellátása volt. A felváltva végzett ügyelet és munka mellett 1964-ben tett sebészeti szakvizsgát. Két évvel később az osztály nevet változtatott: baleseti- és helyreállító sebészet lett. Nyolc évvel a névváltozás után a két szakirány különvált egymástól, s létrejött az önálló baleseti sebészeti osztály és az ortopédiai osztály. 1989-ben újabb szervezeti változáshoz értek: ekkor vált önállóvá a szeptikus sebészeti osztály, amit Farkas főorvos úr egészen nyugdíjazásáig vezetett. A munkakörülményekkel kapcsolatosan említi meg azt, hogy ami kellett, az megvolt. S fiatalon, lelkesen, telve ambícióval, mi kellene még? Dr. Árkossy Ferenccel – fű alatt – közel egy éven át felváltva vitték az osztályügyeletet, s amellett rendesen dolgoztak is.

A ma oly sokat emlegetett probléma tehát nem új keletű, csak a körülmények változtak egy kicsit. Példájukból viszont az érzékelhető, hogy valós hivatástudattal nem olyan nehéz megtalálni a helyes utat. A mezőgazdaság, a motorizáció ugrásszerű fejlődésével erőteljesen nőtt az ilyen irányú belesetek száma is. A szakmát egyre inkább az operativitás jellemezte. Míg korábban a hagyományos – konzervatív – kezelések aránya 70%-ot tett ki, addig a már említett okok ezt az arányt megfordították, s ma már a hagyományos ellátási módot mindössze az esetek 30%-ánál alkalmazzák. Dr. Farkas Benjámin haladt a korral, s újabb szakvizsgáit a megváltozott követelményekhez igazította: így 1966-ban ortopédiai, majd 1970-ben baleseti sebészeti területen szerezte meg szakminősítését. A biztosabb tudás és új, korszerűbb vizsgálati és műtéti eljárások, fogások birtokában egyre nehezebb eseteket oldott meg az őt segítő és kiszolgáló szakasszisztencia segítségével. A kórházban ledolgozott közel fél évszázad alatt tíz főigazgatót szolgált ki, mindig becsülettel teljesítve kötelességét, betartva orvosi esküjét. Számtalan továbbképzésen, konferencián vett részt azért, hogy a betegeit hamarabb és könnyebben juttassa a gyógyulás útjára. Munkáját, emberségét több elismeréssel is jutalmazták vezetői s a kórház kollektívája egyaránt.

A főorvos úr szívesen beszél családjáról, gyermekeiről és unokáiról. Fia, dr. Farkas Csaba az apai példát követve szintén a Jósa András kórházban praktizál. S az már csak a véletlen műve, hogy ő is ortopédiai szakorvos. Feleségével közösen nevelik a család három tündéri unokáját: Pannát, Dalmát és Annát. Tervei között a legelső helyen az egészség megőrzését említi: rendszeresen és szívesen úszik a Tiszában ha arra az idő is megfelelő. Szeret olvasni, színházba járni, s az unokáival játszani. Ebben nagy segítségére van felesége, aki már szintén nyugdíjas, így mindig tudnak szabad időt biztosítani a „fiataloknak”.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése