Dr. Farkas Benjámin

Osztályvezető főorvos,

Nyíregyháza

A 71 éves, ma is aktívan dolgozó, ortopédiai sebész munkásságának – életművének – elismeréséül 2006-ban, a Semmelweis-napi ünnepségen vehette át a szakma egyik legmagasabb fokozatú kitüntetését, a Pro Sanitate emlékérmet. A Tiszaeszláron 1935-ben született egy szem fiúgyermek édesapja és édesanyja az egykor volt, híres Hangya Szövetkezet dolgozóiként keresték kenyerüket.

Farkas Benjámin számára a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnázium diákjaként, az 1953-ban letett érettségi vizsgák után következett a komolyabb próbatétel: egy évvel később felvételt nyert a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) általános orvosi szakára, ahol 1960-ban avatták doktorrá. Még szigorlóként kötött házasságot feleségével, Kántor Kornéliával, aki gyógytornászként végzett. Rövid, Egerben töltött kitérőt követően érkeztek meg Nyíregyházára, ami akkor még „zárolt megye”-ként szerepelt, azaz ide csak jönni lehetett, elmenni nem. Így mindketten itt is maradtak, s idén áprilisban ünnepelhették a 45. évfordulóját annak, hogy a Megyei Jósa András Kórházban dolgozni kezdtek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a múlt század hatvanas éveiben kezdődött meg a felzárkózás az ország többi területének szintjéhez. Az akkori fiatal generáció tagjainak, tanároknak, orvosoknak, közgazdászoknak, politikusoknak és minden más értelmiséginek volt tennivalója bőven. A mezőgazdaság fejlesztése, a közigazgatás átszervezése, a kórházak, iskolák és egyéb létesítmények emberközpontúvá alakítása emberfeletti munkát kívánt az élet minden szereplőjétől. Ma már, történelmi távlatból kimondható: nem a véletlen műve az, hogy a hivatásuk és tudásuk legjavát adók közül sokan kaptak Állami- és Kossuth-díjat, s az ország vezetése nem fukarkodott a Munka Érdemrend komoly elismerést jelentő fokozatainak adományozásával sem.

Dr. Farkas Benjámin a már érintett kezdetekre vonatkozóan mondja el, hogy szinte mindig kevés volt az orvos, s a fizetésük is – a havi 1300 Ft – elmaradt az értelmiségi átlagtól. Ő a II-es sebészeti osztályon kezdte orvosi munkáját, ahol kimondottan segítőkész, jó kollektíva fogadta. Az osztály fő profilja a baleseti és az ortopédiai esetek ellátása volt. A felváltva végzett ügyelet és munka mellett 1964-ben tett sebészeti szakvizsgát. Két évvel később az osztály nevet változtatott: baleseti- és helyreállító sebészet lett. Nyolc évvel a névváltozás után a két szakirány különvált egymástól, s létrejött az önálló baleseti sebészeti osztály és az ortopédiai osztály. 1989-ben újabb szervezeti változáshoz értek: ekkor vált önállóvá a szeptikus sebészeti osztály, amit Farkas főorvos úr egészen nyugdíjazásáig vezetett. A munkakörülményekkel kapcsolatosan említi meg azt, hogy ami kellett, az megvolt. S fiatalon, lelkesen, telve ambícióval, mi kellene még? Dr. Árkossy Ferenccel – fű alatt – közel egy éven át felváltva vitték az osztályügyeletet, s amellett rendesen dolgoztak is.

A ma oly sokat emlegetett probléma tehát nem új keletű, csak a körülmények változtak egy kicsit. Példájukból viszont az érzékelhető, hogy valós hivatástudattal nem olyan nehéz megtalálni a helyes utat. A mezőgazdaság, a motorizáció ugrásszerű fejlődésével erőteljesen nőtt az ilyen irányú belesetek száma is. A szakmát egyre inkább az operativitás jellemezte. Míg korábban a hagyományos – konzervatív – kezelések aránya 70%-ot tett ki, addig a már említett okok ezt az arányt megfordították, s ma már a hagyományos ellátási módot mindössze az esetek 30%-ánál alkalmazzák. Dr. Farkas Benjámin haladt a korral, s újabb szakvizsgáit a megváltozott követelményekhez igazította: így 1966-ban ortopédiai, majd 1970-ben baleseti sebészeti területen szerezte meg szakminősítését. A biztosabb tudás és új, korszerűbb vizsgálati és műtéti eljárások, fogások birtokában egyre nehezebb eseteket oldott meg az őt segítő és kiszolgáló szakasszisztencia segítségével. A kórházban ledolgozott közel fél évszázad alatt tíz főigazgatót szolgált ki, mindig becsülettel teljesítve kötelességét, betartva orvosi esküjét. Számtalan továbbképzésen, konferencián vett részt azért, hogy a betegeit hamarabb és könnyebben juttassa a gyógyulás útjára. Munkáját, emberségét több elismeréssel is jutalmazták vezetői s a kórház kollektívája egyaránt.

A főorvos úr szívesen beszél családjáról, gyermekeiről és unokáiról. Fia, dr. Farkas Csaba az apai példát követve szintén a Jósa András kórházban praktizál. S az már csak a véletlen műve, hogy ő is ortopédiai szakorvos. Feleségével közösen nevelik a család három tündéri unokáját: Pannát, Dalmát és Annát. Tervei között a legelső helyen az egészség megőrzését említi: rendszeresen és szívesen úszik a Tiszában ha arra az idő is megfelelő. Szeret olvasni, színházba járni, s az unokáival játszani. Ebben nagy segítségére van felesége, aki már szintén nyugdíjas, így mindig tudnak szabad időt biztosítani a „fiataloknak”.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése