Nyíregyháza

Részese lehetett az orvostársadalom hőskorának, amikor a sebész csak 70 százalékos pontossággal tudta, mit talál, ha felnyitja a hasat. A diagnosztikát mindössze a röntgen és a kontrasztanyag jelentette, ráadásul az altatás rendkívüli módon megterhelte a beteget. A sebésznek nagyon igyekezni kellett a műtőasztalnál… Mindez már a múlté, ám dr. Hartos János főorvos nemcsak az elmúlt évtizedek orvostechnológiai fejlesztésének lehetett tanúja, hanem ma is aktívan tevékenykedik. A Magyar Orvosi Kamara nyíregyházi városi szervezetének elnöke, immár második ciklus óta. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál pedig ellenőrző főorvosként dolgozik.

Régi, megbecsült nyíregyházi családban született. Édesapját, dr. Hartos Jánost a szegények orvosaként tisztelte a város. Negyvenhét éven át gyógyította a Nyírségben a betegeket, ebből harminchét évig volt hatósági orvos. Olyan hivatástudattal, szeretettel látta el a rábízottakat, hogy a cseperedő gyermek az apja nyomdokaiba akart lépni. Ma is azt hangoztatja az ifjabb Hartos doktor, hogy mindig is annak az elvárásnak akart megfelelni, hogy méltó utódja legyen az apjának. Az édesanya, Veres Sarolta a háztartásban tevékenykedett. A dédszülők a Barzó család, királyi építészként a megyeháza, a városháza, a színház építői voltak. Felesége, dr. Hartosné dr. Magyar Judit a Bessenyei György Tanárképző Főiskola docenseként a matematikai tanszékről vonult nyugdíjba.

Hartos János Nyíregyházán született 1927. december 25-én. A nagy hírű Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett 1945-ben. Azonnal felvették a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre, ahol 1951-ben vehette át orvosi diplomáját. A szocializmus korai szakaszában nagy hatalommal rendelkező elhelyezési bizottság nem akart számára nyíregyházi állást adni, ezért a fiatal orvos egy barátjával elment Székesfehérvárra, a megyei kórház sebészeti osztályára. Örömmel és sok feladattal várták, és itt egy életre megszerette a sebészetet és elkötelezte magát vele. Két év múlva már békésebb idők járták Szabolcsban, és hazajött. Egy évig körorvosként látta el a betegeket, majd bekerült a megyei kórház sebészetére. Mai napig is áldja a sorsát, hogy munkatársa lehetett dr. Eisert Árpád sebész főorvosnak, aki Magyarországon az első nyitott szívműtétet végezte. Jó iskolának bizonyult ott az a három év.

1957-ben átkerült a baleseti sebészeti osztályra, és dr. Illyés Zsigmond helyettese lett. 1966-ig látta el itt az egyre nagyobb számban jelentkező betegeket.

Közben három szakvizsgát is letett. 1955-ben sebész, ’58-ban ortopéd sebész és ’61-ben baleseti sebész lett.

Igazi megméretésnek ígérkezett az életében a vásárosnaményi kórház sebészeti osztályvezetőjévé történt kinevezés. 1966 és ’90 között Bereget vallhatta otthonának. Kiköltözött a feleségével, és a kórház szomszédságában lakott. A semmiből teremtette meg az osztályt, mert az elképzelésen kívül más nem volt. A csupasz épület berendezése, a műszerek beszerzése, az orvosi, nővéri kar összekovácsolása, a szakmai színvonal megalapozása és fenntartása egyaránt a feladatai közé tartozott.

Igen jó csapatot hozott össze, közülük nevezték ki a mai osztályvezetőt, dr. Kerecsen Lajost. Miskolcon lett érsebészeti osztályvezető főorvos dr. Mátyás Lajos, Szolnokon a megyei kórház sebészeti osztályát vezette dr. Gergely Mihály főorvos.

– Akkoriban még ingyenesen vehettünk részt hazai és külföldi tanfolyamokon – meséli dr. Hartos János. – A ’70-es években svájci professzorokat hallgattunk, vagy találkozhattam a baleseti sebészet atyjának nevezett Böhler professzorral egy bécsi tanulmányúton 1961-ben, őt ma a róla elnevezett vízálló gipszről ismerik a betegek ezrei. – Ma már rá sem ismernének a fiatal orvosok a 20–30 évvel ezelőtti műtőkre. Egyrészt gyakorta azt sem tudtuk, mit találunk, ha felnyitjuk a hasat. A gyors döntés, az improvizálás, ugyanakkor a magas szintű rutin kellett, hogy jellemezze a jó sebészt. S mindezt kapkodva kellett megcsinálni, mert az éteres altatás csak rövid időre biztosított elfogadható mélységű alvást a betegnek.

– Nem akarok nosztalgiázni, de meggyőződésem, hogy a beteg ott gyógyul eredményesebben, ahol nemcsak a műtétet hajtják végre, hanem ővele mint emberrel is törődnek.

Egy sebész jó szervező is egyben. Nem véletlenül választották meg a kollégái Hartos főorvos urat 1990-ben a Magyar Orvosi Kamara megyei elnökévé. Négy év múlva a szülővárosában bízták meg az orvosi kamarai elnöki teendőinek ellátásával. A köztestületi kamara tagsága egyelőre kötelező és így számos nehézséget, ellenállást kényszerülnek leküzdeni, ami a kötelező jelleg miatt zavarja az orvosokat. Például elítéli a sztrájk gondolatát is a főorvos, mivel a kollégáival ő a gyógyításra esküdött, s nem árthat a munkabeszüntetéssel éppen azoknak, akiken segíteni akar.

Szabadidejében a tiszalöki hétvégi házban, a Tisza partján pihen. Jókait, Mikszáthot olvas.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)