Dr. Szabó Norbert

Sebész adjunktus

Nyíregyháza – Debrecen

szszb 30 tk X Y 400.jpgTúl a műtétekkel zsúfolt munkanapon, az eseményeket hozó éjszakai ügyeleten, már benne járt a délelőttben dr. Szabó Norbert, a Jósa András Oktató Kórház ügyeletes szakorvosa, amikor utánaszóltak, Norbi mosakodj már be, mert vérző beteget hoztak azonnali operációra. Természetesen joggal hivatkozhatott volna fáradtságra, háríthatta volna a nem előjegyzett műtétet az éppen bent lévő kollegákra, de egy nagy levegővétel után ismét a műtő felé vette az útját. „Ha valahol rám várnak, akkor annak biztosan oka van, s én nem tehetem meg a beteggel és a saját lelkiismeretemmel szemben, hogy ne az orvosi esküm szerint járjak el.” – fogalmazta meg nem egyszer előforduló eseteit a fiatal szakorvos.

Bár egyre többen osztják azt a véleményt, hogy véletlenek nincsenek, azt talán Szabó doktor sem gondolta, hogy az orvosi pályán köt ki. Balmazújvároson született 1977. április 14-én Szabó László és lánynevén Molnár Mária Róza fiaként. Édesanyja óvónő, sajnos, ma már néhai édesapja a mezőgazdaságban kereste a család kenyerét. Fivére, László, állatgyógyászati termékekkel kereskedik. Ellágyulnak a vonásai, amikor 7 éves kisfiáról, Márkról beszél. Szabadnapjait vele tölti, családi életének értelmet az első osztályos gyermek.

A debreceni Tóth Árpád Gimnázium biológia tagozatán érettségizett 1995-ben. A fél osztály az orvosegyetemre készült, a jó tanuló Szabó Norbert nem akart lemaradni a többiektől. Talán harmadéves orvostanhallgatóként érezte, megtalálta a helyét, ez a pálya illik hozzá, s ezt érdemes hivatástudattal, teljes erőbedobással csinálni. Mind a mai napig nem változott a véleménye, túl a 3-4 ezer saját műtéten. Legalább ennyinél asszisztált, egyre erőteljesebb benne az elkötelezettség. Az élet igazolta döntése helyességét. Az általános sebészet az alapja a műtétes szakmáknak, s rövid kitérő a Szívsebészeti Klinikán rádöbbentette, hogy az egész embert szeretné gyógyítani. Nyíregyházán meghirdettek 2 rezidens állást, és a sok jelentkező közül Szabó doktort is kiválasztották. Ennek 15 éve. Az általános orvosi végzettségét 2001-ben, a sebész szakorvosit 2008-ban szerezte meg. 2015 óta sebész adjunktus.

Kívánhat-e magának egy frissdiplomás orvos inspirálóbb környezetet, mint ahol befogadják, nem éreztetik vele, hogy te még csak kezdő vagy, bevonják a műtétekbe, vezetik a kezét, hogy a legjobbat, az optimálist hozza ki egy helyzetből. A megyei kórház sebészete ezt a szakmai műhelyt biztosította Szabó doktornak. Gyakran osztották be ügyeletbe, ahol a legtöbbet tanulhatott. Egyre nehezebb és fontosabb feladatokkal bízták meg. Az eredményeit nem sajátjának tulajdonítja, hanem egy együttműködő szakmai team-nek. Ehhez pedig Emberek kellenek – így, nagybetűvel írva – mert magányos farkasként sebész nem alkothat maradandót.

A betegek a szívükbe zárták a nyílt tekintetű, a velük maximálisan törődő orvost. Megosztották vele gondjukat, bajukat, mert észrevették, hogy a precíz műtéti technika mellett ő az emberrel is törődik. Jó pár olyan pácienst őriz az emlékezete, akik családtagjaikkal is őt keresték meg. Tudták pontosan, mire, pontosabban, kire számíthatnak. Elmondhatjuk, hogy generációk sebésze lett.  A betegek bizalma, elégedettsége a legnagyobb öröm és elismerés a fiatal orvos számára.

Szóba kerül a külföldi munkát vállalók esete. Szabó doktor szerint a legtöbben azért mennek el, mert nem tudnak beilleszkedni. Természetesen melyik orvos ne játszott volna el a gondolattal, talán mégis megpróbálni külhonban? „Ha mi elmegyünk, kik jönnek, jönnek-e egyáltalán helyettünk?”

Angolul beszél, olvas, szakmai publikációkat szemléz az interneten. A Magyar Sebészeti Társaság tagja. Előadott már a Fiatal Sebészek Társaságának összejövetelén. Különösen a sürgősségi sebészet és a laparoszkópia érdekli.

Nem családbarát a sebész hivatása. Ez egy életmód. Kényszerű döntést kell hoznia, vagy alkalmazott, aki 4 órakor hazamegy, vagy egy életre elkötelezi magát a gyógyítás mellett, ami 24 órás szolgálat. Nem fizikailag persze, hanem mentálisan. A feltöltődést a nyiladozó értelmű kisfiával töltött idő adja, nagyon szeret olvasni és naponta 4-5 kilométert fut a Nagyerdő rekortánján. Ilyenkor elemelkedik a lelke a földi kötelezettségektől, és az endorfin hormonok okozta boldogságérzetét legfeljebb az múlja felül, ha a betegei gondolkodásmódján, szokásán is tud változtatni. Mert operálni kell, de a briliáns műtét is kevés a gyógyuláshoz. Ez az együttműködés, az egymásra utaltság, ha megfogadják az orvos intelmeit, olyan eltéphetetlen szálakat sző Szabó doktor és a páciensei között, amely nap mint nap erőt ad neki az újabb kihívások teljesítéséhez. Idézet egy betege naplójából, akinek két és félév alatt négyszer mentette meg az életét: „A Teremtő óvja őt, biztosan vezesse szikét tartó kezét. Őrizze meg éleslátását, emberségét. Acélozza meg idegeit, erősítse hivatástudatát, és tartsa meg végtelen jóindulatát.”

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló