Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Dr. Joós Gyula
Orvos,
Debrecen
A nem hétköznapi ember, egy kicsit „kilóg a sorból”. Hisz nem mindennapos dolog az, hogy valaki végzett orvosként három különböző szakterületen is (általános sebészet, baleseti sebészet, fog- és szájbetegségek) szakvizsgát tegyen. Miként az sem, hogy amolyan „konok emberként” – saját igazát szem előtt tartva – „nem áll be a sorba”, és rangról, címről, tudományos előmenetelről lemond, ha bensője így diktálja. Büszke arra, hogy nagyszerű barátai vannak, de legalább ilyen büszke arra is, hogy sok emberrel nem kellett közös nevezőre jutnia.
Ilyen – rendkívül változatos és érdekes életutat bejárt – ember dr. Joós Gyula, aki 1950. április 2-án született Tiszapalkonyán. Szülei pedagógusok voltak, egyik húga belgyógyász-kardiológus, a másik fogszakorvos-gyermekfogszakorvos, mindketten Miskolcon élnek. Amolyan furcsa kettősség, hogy itt, a szocialista ipar fellegvárának számító, környezetszennyező gyáróriás melletti kis faluban ívódott bele a természet szeretete. A Tisza megismerése, tisztelete, a horgászat, az úszás, kajakozás voltak gyermekkorának meghatározó elemei.
Középiskolai tanulmányainak színtere a híres alma mater, a Földes Ferenc Gimnázium Miskolcon, ahol egy kísérleti jelleggel indított matematika–fizika szakos osztályban tanult. 43-an kezdtek, 25-en érettségiztek, és egy osztálytársát csak azért nem vették fel egyetemre, mert nem jelentkezett továbbtanulni. Életének egyik legintenzívebb négy évét töltötte a gimnáziumban és a selyemréti Petőfi-kollégiumban, olyan alapokat szerzett, amelyekre a mai napig támaszkodhat.
A kemény négy év után az orvosi egyetem, Debrecen, a Nagyerdő szinte felszabadulást jelentett számára, élete egyik legszebb korszakának tartja ezt az időszakot. Már az első évfolyam végén kitűnő volt, tudományos diákköri tevékenységet folytatott, élte a kollégisták sokszínű életét.
Nagy elszántsággal és lelkesedéssel kezdett dolgozni az I. Számú Sebészeti Klinikán, ahol olyan tanítómesterrel ajándékozta meg a sors, mint dr. Szeleczky Gyula professzor, aki klasszikus értelemben vett kiváló sebész volt. Tőle tanulta meg, hogy az operáló orvos a lehető legkevesebb károkozással köteles munkáját végezni, nála szakvizsgázott 1979-ben.
Mivel jó értelemben vett türelmetlen ember, csak attól hajlandó elfogadni dolgokat, akit az adott területen tapasztaltabbnak tart és megfelelő erkölcsi alapokkal is rendelkezik. 1983-ban egy nehéz döntés után kérésére áthelyezést nyert a Szájsebészeti Klinikára, ahol nagy hasznát vette sebészeti tudásának, és ahol mb. osztályvezetőként is dolgozott. Közben egy hónapos szakmai tanulmányúton vett részt a Rostocki Egyetem Sebészeti Klinikáján.
1987-ben megtiszteltetésnek érezte, hogy visszahívták a Sebészeti Klinikára, a leendő baleseti osztály vezetőjeként számítottak rá. Bár ez a terv végül tőle független okok miatt nem valósult meg, mégis örült e váltásnak. A továbbiakban prof. dr. Sápy Péterrel dolgozhatott együtt. Ez a néhány évig tartó közös munka mind emberileg, mind szakmailag nagyszerű időszak volt.
Ugyanebben az évben magánpraxist is nyitott, ezt a sebészeti tevékenységgel együtt végezte öt éven át. Mivel mindkét terület önmagában is teljes embert kíván, végül a magángyakorlat mellett döntött. 1990-ben szerzett szakképesítést traumatológiából, majd 1992-től a DOTE Kísérletes Sebészeti Intézetében dolgozott, önálló tudományos profilt vezetett. Számos közleménye, könyvrészlete jelent meg magyar és idegen nyelven, előadásokat tartott itthon és külföldön magyar, angol és német nyelven.
Már a 70-es és 80-as években egyetemi oktatást folytatott mindhárom szakterületén, és 1998 óta szájsebészetet tanít a Debreceni Egyetem Stomatológiai Klinikáján, 2000. március 1-jétől kinevezett oktatóként. 1996 óta magánpraxisát főállású tevékenységként végzi, egy kft. igazgatójaként kilencfős, nagyszerű csapatot irányít.
Tagja a Magyar Sebésztársaságnak, a Magyar Fogorvos Egyesületnek, az Osztrák Sebésztársaságnak és a Magyar Fogorvosok Implantológiai Társaságának.
Ezerkilencszázhetvenhatban kötött házasságot dr. Könyves Tóth Éva orvossal, két gyermekük született: Eszter ma már fogszakorvos, Gergő gimnáziumba jár. Rendszeresen sportol, fut az erdőben (sokszor kaukázusi pásztorkutyájával együtt), ritkábban evez, szörföl. Megmaradt gyermekkori szenvedélye a horgászat, amit leggyakrabban fiával együtt művel. A családdal szívesen tesz utazásokat, nemcsak külföldön, hanem hazai tájakon is.
Tervei között szerepel egy minden igényt kielégítő rendelő kialakítása és szeretné megőrizni azt a tulajdonságát, hogy képes legyen odafigyelni embertársaira. A szakmában a valóság minél pontosabb ismerete alapján szeretne jó döntéseket hozni, és javára lenni a segítségre szorulóknak.
Hogy elégedett-e eddigi életútjával? Igen! Bár ez csupán egy lehetőség a működőképes választások közül.
(Hajdú-Bihari Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)
Hasonló
Dr. Simon József
Herdon István
Dr. Sinóros-Szabó Botond
Jancsó Gyula
Márkó Zoltán és családja
Bulátkó Kornél
Szemán Mihály
Dr. Cs. Tóth János
Dr. habil. Góth László
Dr. Szabó Péter
Kollár István
Aba-Horváth István
Kérdő Zsuzsa
Katona László
Czapp József
Dr. Bölcskei Gusztáv
Petis János
Dr. Orosz János
Lukács Balázs
Földesi Gyuláné
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése