Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Aba-Horváth István
Tanácsnok,
Debrecen
Hosszú út vezetett a cigány telepről a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés Nemzeti és Etnikai tanácsnoki posztjára. Az út során a számos akadály leküzdéséhez rendkívül nagy empátiára, bölcsességre volt szükség, amely ha hitelességgel, megbízhatósággal, kellő szakmaisággal párosul, garantált a siker – vallja a most 41 éves Aba-Horváth István.
Egy nyíradonyi család tizedik gyermekeként látta meg a napvilágot 1967. október 31-én. A család gyermekei közül egyedül ő született kórházban, és egyedül ő nem lakott már cigánytelepen. Édesapja a Dunántúlon állami gazdaságokban vállalt munkát, míg édesanyja a gyermeknevelés mellett vályogvetéssel, sártapasztással, takarítással, gyékényfonással, s egyéb kétkezi munkával kereste a betevő falatot, s adott útmutatást a család tagjainak. Ez úgy hangzott, hogy ha kemény munkával is, de küzdelmesen is meg lehet élni úgy, hogy a társadalom elismeri az erőfeszítéseket, az áldozatokat.
A szülők 1976-ban elváltak, azóta édesanyja egyengette István útját, amelyhez az anyai szereteten, gondoskodáson túl, rengeteg sírás, térden álló fohászkodás társult. A család életét egyébként is végig kíséri a református hit, a Teremtő Istenhez való ragaszkodás. A mennyei gondviselés érezhető is mindennapjaiban – véli a céltudatos politikus. A sikerhez a Földön azonban ennél több kell – fűzi hozzá. Ahhoz, hogy eljusson oda, ahol most van, szükség volt egy ember lélekbe látó bölcsességére, bátorságára. Ez az ember pedig a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés jelenlegi elnöke, Rácz Róbert volt. Ő volt az, aki felismerte, hogy a cigány fiatalemberben rejlő erősségek, ősi gyökerek segíthetik az ő munkáját is a nemzeti és etnikai területen. Ahogy Rácz Róbert fogalmazott:
„Ki tudná az ügyeiket képviselni jobban, mint az, aki közülük való, aki ráadásul nemcsak rátermett, hanem érti, tudja is azt, amit csinál, hiszen eredményes a munkája?”
Nem kevés szerepe volt felemelkedésében Kósa Lajosnak, Debrecen Megyei Jogú Város polgármesterének, aki a 2006-os parlamenti választások idején azt mondta egy telefonos beszélgetésben: „Segíts nekem, Te jobban értesz a cigány ügyhöz. A Ti ügyetek társadalmi ügy, amit komolyan veszek, de csak Veled együtt tudom azt megoldani.”
Tanácsnokként célja, hogy minél hatékonyabban, eredményesebben segítse közössége nemzetet erősítő társadalmi integrációját. Ezért is vállalta a felsőfokú tanulmányok nyújtotta kihívásokat. Jelenleg a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának politológia szakos levelezős hallgatója a II. évfolyamon.
Határokon átívelő célja, hogy az Európában élő mintegy 15 millió cigány kisebbség ügyét nemzetek fölöttivé tegye. Ez azt jelenti, hogy a döntéshozók elismerik a közösség évszázados hátrányait, azonban minden nemzet – a maga módján és lehetőségei szerint – segít azok leküzdésében, felszámolásában.
Személyes céljait pedig akként fogalmazza meg, hogy édesanyja Istenhez való ragaszkodását tovább tudja vinni új családja körében. Gyermekeit is e szellemben neveli, és soha ilyen izgalommal nem várta még a Karácsonyt, mint az ideit, amikor is megérkezik Isten áldásaként és ajándékaként a legkisebb Aba-Horváth-csemete. Azt szomorúan jegyzi meg, hogy az újabb unoka érkezését édesanyja már nem érhette meg, mert 78 éves korában, áprilisban, visszatért Teremtőjéhez.
Életét egyébként teljesen átszövi az embertársain való segíteni akarás, amely egyformán irányul cigányokra és nem cigányokra is. Ennek ékes bizonyítéka volt a 2008 áprilisában Sárrétudvariban viharkárt szenvedett lakosok megsegítése saját elnöki keretéből: gyorssegélyként 200 ezer forinttal sietett a bajbajutott emberek támogatására.
„A bajba jutott ember minden apró segítségnek tud örülni, ezért is tartottam fontosnak, hogy a megyei cigány kisebbségi önkormányzat is nyújtson anyagi segítséget. Ma Magyarországon, ha cigányokról és nem cigányokról esik szó, elsősorban a szembenállás, az ellenségeskedés jut sokak eszébe. Hajdú-Bihar megyében mi ezt másként gondoljuk. Meggyőződésünk ugyanis, hogy nincs külön cigány ügy. A megyei önkormányzat vezetőségének szándéka és munkája csak akkor lehet eredményes, ha részt veszünk nemcsak önmagunk, hanem nem cigány embertársaink sorsának alakításában is. Az igaz barát pedig csak a bajban ismerszik meg, mert a bajban nem „látszik” az ember bőrének a színe, csak az, hogy ki segít, és ki nem.”
Szabadidejében szívesen focizik: rendszeresen részt vesz falunapokon a megyei közgyűlés amatőr labdarúgó csapatában játékosként. Szervezőkészségének köszönhetően pedig az ő nevéhez fűződik az I. Bihari Fesztivál, melyet az összefogás jegyében hozott létre, s rendeztek meg szeptember 20-án Berettyóújfaluban, a Morotva Liget műfüves pályáján. Erre az alkalomra született a szlogen is: „A bihari ember drága kincs, ha összefog, párja nincs.”
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)
Hasonló
Dr. Simon József
Herdon István
Dr. Sinóros-Szabó Botond
Jancsó Gyula
Márkó Zoltán és családja
Bulátkó Kornél
Szemán Mihály
Dr. Cs. Tóth János
Dr. habil. Góth László
Dr. Szabó Péter
Kollár István
Kérdő Zsuzsa
Katona László
Czapp József
Dr. Bölcskei Gusztáv
Petis János
Dr. Orosz János
Lukács Balázs
Földesi Gyuláné
Vancsa Mária
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése