Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dr. Békési László
Osztályvezető főorvos,
Nyíregyháza
Ezerkilencszázharmincnyolcban született Tiszanagyfaluban földnélküli munkások gyermekeként. Hárman vannak testvérek: a bátyja elvégezte a BM-akadémiát, sajnos leszázalékolták, jelenleg rokkantnyugdíjas. Az öccse matematika-fizika szakos tanár, de nem tanít, hanem Nyíregyháza város polgármesteri hivatalában dolgozik.
Általános iskolai tanulmányait Tiszanagyfaluban végezte, de középiskolába a Kossuthba íratták. Négy évig kollégista volt. ’56-ban érettségizett, s még abban az évben felvették a Debreceni Orvostudományi Egyetemre. 1962ben végzett, s mint falusi gyereket a körzeti orvosi munka érdekelte igazán.
Mégsem került körzetbe, mert meghívták az I. Sz. Sebészeti Klinikára dolgozni. Négy év múlva általános sebészetből szakvizsgázott. 1963-ban megnősült, felesége Tóth Erzsébet röntgen-szakorvos, jelenleg a Jósa András Kórház Röntgen Osztályának osztályvezető főorvosa. 1964-ben született Andrea nevű gyermekük, aki Budapesten dolgozik gyermekorvosként, már két szakvizsgával rendelkezik. 1970-ben megszületett a második gyermek, ő fiú lett, szintén végzett orvos, szemésznek készül.
1974-ben elhunyt az I. Sz. Sebészet főorvosa, dr. Eisert Árpád. Nagy unszolásra, de beadta pályázatát, amellyel el is nyerte az állást, egyúttal megyei szakfőorvos is lett. Az ellenérzés elsősorban abból táplálkozott, hogy szereti a megszokott körülményeket, nem szívesen változtat. Nem voltak tudományos ambíciói sem, inkább gyakorló orvosnak képzelte magát mindig, s nem elméleti szakembernek.
Rossz emlék, hogy nem úgy fogadták a kórházban, mint szerette, s ahogy elvárható lett volna, hiszen nem ő tolakodott ide, hanem szinte rábeszélték. Amikor idekerült, és szétnézett, az elmenekülés gondolata foglalkoztatta. Meglehetősen rossz körülményeket talált. Nem volt hideg víz a kórtermekben, lavórban mosakodtak a betegek, a műtő padozata repedezett falú helyiség volt. Eisert Árpádot követte, akinek nem egy megyei kórházban, hanem a klinikán lett volna a helye. Nem volt könnyű dolga az első években. Ráadásul az sem segítette, hogy nyílt, őszinte ember volt mindig. Szeretett vitatkozni, de mindenkinek a szemébe mondta, ha nem értett egyet valakivel. Kritikus megjegyzéseit a kórház vezetése nem fogadta kitörő örömmel.
Volt időszak, amikor az MSZMP kórházi csúcstitkárának akarták választani, de nem vállalta, mert nem akarta otthagyni a szakmát, nem akart hivatásos politikus lenni. Talán túlontúl is a megszállott orvosok közé tartozik. A klinikán beléjük „verték”, hogy a beteget mindennap látni kell, vasárnap is. Ezért van az, hogy szombatonként vizitel, s vasárnap is bejár, szétnéz az osztályon, hogy minden rendben van-e. Az a véleménye, hogy első a munkahely. Amikor Nyíregyházára jött ügyeletet is vállalt, mert mindent meg akart alaposan ismerni. Ha hinni lehet a kollégáknak (s miért ne lehetne?) Békési László főorvos úr szigorú, de igazságos főnök.
Amikor rossz közérzetének okáról faggatom, azt mondja, hogy sok a bizonytalanság az egészségügyben. Hiányzik a jövőkép. A rendszerváltozás előtt azt mondták, kevés az orvos, kevés az ágy. Most meg azt hallani, sok az orvos, sok az ágy! De az orvosképzésben semmi sem változott, ugyanannyi orvost képeznek, mint két-három évvel ezelőtt! Amikor 1985-ben beköltöztek az új sebészeti tömbbe, sokan azt hitték, hogy javulni fog az ellátás színvonala. Ezzel szemben a műtői kapacitás rosszabb lett. Nem megfelelő a műszerellátottság, a korszerű eszközök beszerzésére nincsen pénz. A társadalombiztosítás nem finanszírozza az amortizációt, pedig a berendezések, az eszközök egy bizonyos idő után amortizálódnak.
Az újak beszerzésére pedig nincsen anyagi fedezet. Ugyanez a helyzet az erkölcsi, anyagi megbecsüléssel is. Alacsonyak a bérek, az orvosok ki vannak szolgáltatva a paraszolvenciának.
Lehet, hogy egy kicsit pesszimista beállítottságú. Mindig ilyen volt. Lehet, hogy a származásával hozta magával. Mindig bizonyítania kellett.
Szerencsére a szakmában otthon érzi magát, pedig érték olykor kudarcok. A sebész gyakran találkozik azzal a lehetőséggel, hogy nem tud már segíteni a betegen. Nem nyújthat neki mást, mint az együttérzést. De akkor, amikor a tehetetlenségtől görcsbe szorul a szív, nem hiányozhat belőle a részvét. Bizony, nem könnyű megszokni ezt az érzést.
Amikor van egy kis szabad idő (egyre kevesebb) akkor a szakmai folyóiratok olvasására van szükség, ritkán lehetőség van egy-egy színházi előadás megtekintésére. Amikor fiatalabbak voltak a feleségével sokat utazgattak, ma már erre sincs idő.
A jó sebésznek kiegyensúlyozottnak kell lennie. A szakmát mindenki meg tudja tanulni, aki nem botkezű. Legyen a sebész higgadt. Nem az operáció a nagy dolog, hanem eldönteni: kit kell megoperálni és mikor. Ez még fokozottabban érvényes a szövődményes esetekben.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése