Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Dr. Francz Monika
Osztályvezető főorvos,
Nyíregyháza
Nyakon csíphetjük a természetet a mikroszkóppal, hisz olyasmit árul el az élő és élettelen testszövetről, amelyet csak ilyen, nagy felbontású készülékkel ismerhet meg az orvos. Például erről a néhány négyzetcentiméternyi tárgylemezkéről – mutat elém egy vízcsöpphez hasonló elszíneződést az üveglapon dr. Francz Monika főorvos, a megyei kórház Patológiai Osztályának vezetője – ebből a vizeletmintából meg tudjuk mondani, van-e a betegnek hólyagrákja. Varázslatos világ tárul elénk a mikroszkóp nagyítólencséje alatt, s ezt csak az az orvos érzi igazán, akit rabul ejtett a kendőzetlenül, titkaival együtt kitárulkozó természet. Ez az élmény ragadja magával a fiatal orvost, és akkor a nehézségek dacára nemcsak kitart a patológia mellett, hanem rajong is e tudományért.
Néhány napon belül avatják a kétszer olyan nagyra bővített, modern létesítményt. Ha belépünk, nem a formalin mindent átható szaga kábítja el érzékeinket. A tulajdonos megyei önkormányzattól kapott 350 millió forintból minőségi változást hozhattak létre. A teljesség igénye nélkül: az aspirációs cytológiai labor munkája és vele együtt a szakrendelés most már itt zajlik, több labor kapott helyet, a halottbemutatás elkülönítve történik, humánusabb lett a halottügyintézés zsiliprendszeren át jutnak be a kollegák a boncterembe, komoly légtechnikai berendezést szereltek fel. A dolgozószobák, a pihenők a XXI. századot mutatják a Patológiai Osztályon is.
Szenvedélyesen szereti a hivatását dr. Francz Monika főorvos asszony. Nemcsak a saját munkakörélményeik változásának, hanem mindenekelőtt annak örül, hogy a patológia a köztudatban is elkezdett változni. Korábban csak a boncolást tekintette a közvélemény a munkájuknak – évente 300 alkalommal állnak a boncasztal mellé. Nagyságrenddel több – évi 16–17 ezer – szövettani vizsgálatot végeznek. A cytológiai labor kivételével nem találkoznak beteggel, mégis az életet szolgálják a szerteágazó vizsgálatok. Mint arról Francz doktornő érdekfeszítően mesél: korábban egy mellrák diagnózisa és lelete belefért pár mondatba. Ma legalább három darab, A 4-es oldalt írnak tele a megállapításaikkal. Például arról, hogy éppen melyik daganatfajta támadta meg elsődlegesen a szervet – akár ezerféle rákfajtától betegedhet meg –, papírra vetik a kezelési módot, kell-e kemoterápiát is bevetni, érdemes-e sugarazni. A patológus azt is látja, hisz bonyolult szakmai protokoll után fejti meg a rejtvényt, hogy melyik kezelési mód tűnik a legelőnyösebbnek.
Ez a tudás pedig átvezet az orvoskollégákkal kialakított mezsgyére. Bár a patológusok a korábbi évszázadokban is a legnagyobb tudású professzorok, egyetemi tanárok közül kerültek ki, hosszú évtizedeknek kellett majdnem eseménytelenül eltelniük. Az egymásrautaltság és a szakmai együttműködés nem igazán jellemezte a patológust és a közvetlen gyógyító orvosokat. A jóval fejlettebb diagnosztika és a tévedhetetlenség mítoszának elvetése új alapokra helyezte orvos és orvos szakmai kapcsolatát. Ennek ellenére a beteg nem találkozik közvetlenül a patológussal, fogalma sincs, hogy a gyógyulásában mérföldkövet jelenthetett az itt kapott szakvélemény és terápiás javaslat. Mindezek ellenére sem vonzza a fiatal orvosjelölteket ez a pálya. Amikor Francz főorvosnő a Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1988-ban átvette a diplomáját, és még az év október elsejével a Patológiai Osztályon kezdett dolgozni, akkor is öt orvos volt, ma is ugyanannyian dolgoznak itt. A személyek változtak – előfordult, hogy a doktornő egyedüli orvosként tevékenykedett az osztályon –, de a tendencia, hogy a fiatalok nem jönnek ide, az nem változott. Pedig aki szolgálatnak – a betegek és a tudomány szolgálatának – érzi a patológiát, az marad. Mint Francz Monika főorvosnő, aki innen szeretne nyugdíjba menni.
Jó nevű, nagy hírű orvosok dolgoztak itt előtte. Egyikük megközelíthetetlennek, mi több tévedhetetlennek hitte magát, ami nem erősítette a patológus konzultáns szerepét. Akik ismerik őket, tudják, megbízható munkakapcsolatot létesíthetnek. Nincs tetemrehívás, hanem inkább tanulni akarnak a hibákból. Sőt, a betegek érdekében összefognak a tudomány és a napi gyakorlat eszközeivel. Óriási rálátásuk nyílik a kórházi tevékenységre. Itt minden hiba százszorosának látszik, nemcsak egy az esetleges kezelési módok közül. Kétségtelenül a boncolás az igazi nyomozó munka. A holttest a legbeszédesebb, árulkodik a vele történtekről. Lehet valaki életében zárkózott, itt már nyitott könyv a sorsa. Sok esetben ellenséges vagy gyűlölködő hozzátartozók között kell képviselniük a humánumot, legyen-e boncolás, tisztázott-e maradéktalanul a halál oka? Ha öngyilkosság, baleset vagy bűncselekmény gyanúja is belép a képbe, értesítik a rendőrhatóságot. Orvosi műhiba igazságügyi boncolást von maga után. Az orvos férj és a két lánya, Zsuzsa és Eszter a megértő családi hátteret adják, hogy a főorvos édesanya, ha kell, este is az íróasztalát uraló mikroszkóp fölé hajoljon. Ő így szolgálja az életet.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése