Dr. Francz Monika

Osztályvezető főorvos,

Nyíregyháza

szszb 23 tk Francz_Monika_dr.jpgNyakon csíphetjük a természetet a mikroszkóppal, hisz olyasmit árul el az élő és élettelen testszövetről, amelyet csak ilyen, nagy felbontású készülékkel ismerhet meg az orvos. Például erről a néhány négyzetcentiméternyi tárgylemezkéről – mutat elém egy vízcsöpphez hasonló elszíneződést az üveglapon dr. Francz Monika főorvos, a megyei kórház Patológiai Osztályának vezetője – ebből a vizeletmintából meg tudjuk mondani, van-e a betegnek hólyagrákja. Varázslatos világ tárul elénk a mikroszkóp nagyítólencséje alatt, s ezt csak az az orvos érzi igazán, akit rabul ejtett a kendőzetlenül, titkaival együtt kitárulkozó természet. Ez az élmény ragadja magával a fiatal orvost, és akkor a nehézségek dacára nemcsak kitart a patológia mellett, hanem rajong is e tudományért.

Néhány napon belül avatják a kétszer olyan nagyra bővített, modern létesítményt. Ha belépünk, nem a formalin mindent átható szaga kábítja el érzékeinket. A tulajdonos megyei önkormányzattól kapott 350 millió forintból minőségi változást hozhattak létre. A teljesség igénye nélkül: az aspirációs cytológiai labor munkája és vele együtt a szakrendelés most már itt zajlik, több labor kapott helyet, a halottbemutatás elkülönítve történik, humánusabb lett a halottügyintézés zsiliprendszeren át jutnak be a kollegák a boncterembe, komoly légtechnikai berendezést szereltek fel. A dolgozószobák, a pihenők a XXI. századot mutatják a Patológiai Osztályon is.

Szenvedélyesen szereti a hivatását dr. Francz Monika főorvos asszony. Nemcsak a saját munkakörélményeik változásának, hanem mindenekelőtt annak örül, hogy a patológia a köztudatban is elkezdett változni. Korábban csak a boncolást tekintette a közvélemény a munkájuknak – évente 300 alkalommal állnak a boncasztal mellé. Nagyságrenddel több – évi 16–17 ezer – szövettani vizsgálatot végeznek. A cytológiai labor kivételével nem találkoznak beteggel, mégis az életet szolgálják a szerteágazó vizsgálatok. Mint arról Francz doktornő érdekfeszítően mesél: korábban egy mellrák diagnózisa és lelete belefért pár mondatba. Ma legalább három darab, A 4-es oldalt írnak tele a megállapításaikkal. Például arról, hogy éppen melyik daganatfajta támadta meg elsődlegesen a szervet – akár ezerféle rákfajtától betegedhet meg –, papírra vetik a kezelési módot, kell-e kemoterápiát is bevetni, érdemes-e sugarazni. A patológus azt is látja, hisz bonyolult szakmai protokoll után fejti meg a rejtvényt, hogy melyik kezelési mód tűnik a legelőnyösebbnek.

Ez a tudás pedig átvezet az orvoskollégákkal kialakított mezsgyére. Bár a patológusok a korábbi évszázadokban is a legnagyobb tudású professzorok, egyetemi tanárok közül kerültek ki, hosszú évtizedeknek kellett majdnem eseménytelenül eltelniük. Az egymásrautaltság és a szakmai együttműködés nem igazán jellemezte a patológust és a közvetlen gyógyító orvosokat. A jóval fejlettebb diagnosztika és a tévedhetetlenség mítoszának elvetése új alapokra helyezte orvos és orvos szakmai kapcsolatát. Ennek ellenére a beteg nem találkozik közvetlenül a patológussal, fogalma sincs, hogy a gyógyulásában mérföldkövet jelenthetett az itt kapott szakvélemény és terápiás javaslat. Mindezek ellenére sem vonzza a fiatal orvosjelölteket ez a pálya. Amikor Francz főorvosnő a Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1988-ban átvette a diplomáját, és még az év október elsejével a Patológiai Osztályon kezdett dolgozni, akkor is öt orvos volt, ma is ugyanannyian dolgoznak itt. A személyek változtak – előfordult, hogy a doktornő egyedüli orvosként tevékenykedett az osztályon –, de a tendencia, hogy a fiatalok nem jönnek ide, az nem változott. Pedig aki szolgálatnak – a betegek és a tudomány szolgálatának – érzi a patológiát, az marad. Mint Francz Monika főorvosnő, aki innen szeretne nyugdíjba menni.

Jó nevű, nagy hírű orvosok dolgoztak itt előtte. Egyikük megközelíthetetlennek, mi több tévedhetetlennek hitte magát, ami nem erősítette a patológus konzultáns szerepét. Akik ismerik őket, tudják, megbízható munkakapcsolatot létesíthetnek. Nincs tetemrehívás, hanem inkább tanulni akarnak a hibákból. Sőt, a betegek érdekében összefognak a tudomány és a napi gyakorlat eszközeivel. Óriási rálátásuk nyílik a kórházi tevékenységre. Itt minden hiba százszorosának látszik, nemcsak egy az esetleges kezelési módok közül. Kétségtelenül a boncolás az igazi nyomozó munka. A holttest a legbeszédesebb, árulkodik a vele történtekről. Lehet valaki életében zárkózott, itt már nyitott könyv a sorsa. Sok esetben ellenséges vagy gyűlölködő hozzátartozók között kell képviselniük a humánumot, legyen-e boncolás, tisztázott-e maradéktalanul a halál oka? Ha öngyilkosság, baleset vagy bűncselekmény gyanúja is belép a képbe, értesítik a rendőrhatóságot. Orvosi műhiba igazságügyi boncolást von maga után. Az orvos férj és a két lánya, Zsuzsa és Eszter a megértő családi hátteret adják, hogy a főorvos édesanya, ha kell, este is az íróasztalát uraló mikroszkóp fölé hajoljon. Ő így szolgálja az életet.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése