Dr. Varjú Tibor

Reumatológiai osztályvezető főorvos,

Nyíregyháza

Érdekes, izgalmas, korszerű, és az évtizedes, új kutatási eredményeket a jelenlegi időszakban már alkalmazható tudományággá vált a reumatológia. Ahogy dr. Varjú Tibort, a Jósa András Oktató Kórház osztályvezető főorvosát hallgatom, kibontakozik egy kollegiális világ, amelyben a szakmát több évtizede gyakorló szakorvosok az ország különböző pontjain osztályokat vezetnek, vagy kutatnak. Közös vonásuk, hogy rajonganak a hivatásukért, és ha csak tehetik, a hazai vagy a nemzetközi kongresszusokon beszámolnak tudományos eredményeikről vagy klinikai gyógyító munkájuk tapasztalatairól. Varjú főorvos úr azon kevesek egyike, aki több mint két évtizede tagja a legmagasabb fórumnak, a 19 tagú, Reumatológiai és Fizioterápiás Szakmai Kollégiumnak, ezen belül elnökként ő irányítja a fizioterápiás szakbizottságot. S az is jogos büszkeségre adhat okot, hogy az első magyar nyelvű egyetemi tankönyvből a Reaktív artritisz című fejezetet ő írta. Ezekből a medikusok tanulnak, a végzett szakemberek számára készült Szakorvosi kézikönyvből pedig a Kristály artropátiák és A reumatoid artritisz epidemiológiája című fejezetek Varjú doktor tollából származnak. Egyetemi tanszéket 2000-ben kapott, addig fakultatív tantárgyként oktatták. Az 1968-ban, a Nyíregyházán megépített Reumatológiai Osztály az első, amelyet ilyen betegek kezelésére hoztak létre.

Varjú doktor fiatal orvosként 1977-ben jött erre az osztályra, és igyekezett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szervezett, régebben kötelező szakmai gyakorlatokon aktívan részt venni. Sokoldalúságát jellemzi, hogy a napi gyakorlat mellett hosszú időn át felvételiztette a gyógytornászokat, majd vizsgáztatta a fizioterápiás szakasszisztenseket és a gyógymasszőröket. Közleményei jelentek meg a hazai szakirodalom mellett angol nyelven is, az Európai Unióban hozzáférhető szaklapokban, illetve az EU-s szakmai szervezet lapjában. Húsz közleménye és 100 előadása – angol nyelven is – segítette a kollégák tájékozódását. Nem véletlenül ismerte el már a korábbi egészségügyi miniszter, Medve László Miniszteri Dicsérettel kimagasló tevékenységét.

Nagyecseden, 1949. augusztus 28-án született Puskás Ilona (94) pedagógus és Varjú Tibor gépkocsiszerelő fiaként. Nővére, Éva gyermekorvos Kunhegyesen. Felesége, dr. Vámos Mária laboratóriumi szakorvos a megyei kórházban. Házasságukból két lány született: Alida (35) közgazdász és Patrícia (33) biológus. Ő már családos, kislánya, Liliána két és féléves. Iskoláit Nagyecseden, majd a mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban folytatta. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1973-ban vette át oklevelét. Négy évig Karcagon, az alapellátásban dolgozott, majd 1977-től a megyei kórház Reumatológiai Osztályán gyakorolja hivatását. 1980-ban szakvizsgázott, és 1985-től vezeti az osztályt. Időközben annyira megszerette a mozgásszervek belgyógyászatát, vagyis a reumatológiát, hogy itt maradt az osztályon. (Összehasonlításul: az ortopédia a mozgásszervek sebészete.) Valódi nyomozómunkának tartja az egyes tünetek és a sokéves tapasztalat összevetése után felállított diagnózist. Varjú főorvos úr szerint a mesterség művészete, hogy a hatezer, a társadalombiztosítás által is támogatott és a sok ezer nem támogatott gyógyszer közül kell kiválasztani azt a kombinációt, amely az optimális megoldáshoz vezet.

Kitekintést ad a reumatológia talán leggyorsabban fejlődő ágazatára, az immunológiára. A kutatás és a gyógyszerelés terén a világ élvonala karnyújtásnyira. Nem véletlen, hogy a legutóbbi tíz orvosi Nobel-díjas közül nyolc immunológiában alkotott vagy fedezett fel újdonságot.
A korábban 45 ágyas osztályt az aktuális reform után 30 aktív és 15 rehabilitációs ágyra osztották. Évente 1300 fekvő beteget kezelnek itt. A három általános reumatológiai, a reuma-immunológiai, a csontanyagcsere- és a fizioterápiás szakrendeléseken 25–30 ezer járóbeteg jelenik meg egy évben. Lassan, de fokozatosan növekszik a forgalom.

Elég, ha arra gondolunk, hogy a felnőtt lakosság 20–30 százaléka, mintegy hárommillió (!) ember, küzd a népbetegséggé vált reumatológiai megbetegedésekkel. Ennek egyik oka, hogy az idősödő emberek körében gyakrabban fordul elő ez a betegségtípus, a másik ok az egészségtelen táplálkozásban és a mozgásszegény életmódban keresendő. Az ízületi porckopás, a gerinc-porckorongkopás, a csontritkulás, a gyulladások gyakorisága és száma is növekszik a civilizáltnak mondott világban.

A tudomány eredményeinek hasznosítása a gyógyítás napi gyakorlatában – mindezt a legmagasabb szinten művelni – ez a célja dr. Varjú Tibor osztályvezető főorvosnak. Mert jöhet bármilyen reform, a beteg ember fájdalmát csillapítani, az okot megszüntetni még mindig a legszentebb küldetés a világon.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése