Dr. Szigligeti Péter

Csoportvezető főorvos,

Nyíregyháza

szszb_22-126_dr_szigligeti_peter.jpgAmit elvállal, csak hivatásként tudja művelni dr. Szigligeti Péter, a Jósa András Megyei Kórház IV-es belgyógyászati osztályának csoportvezető főorvosa. Újabb kori történelmünk hajnalán, az első önkormányzati választáson, 1990-ben az MSZP támogatásával egyéni körzetben szerzett mandátumot. Nyíregyháza első szociálpolitikai tervének elkészítésében tevékenyen részt vett. Főorvosi munkája mellett nagy lelkesedéssel végezte a közéleti tevékenységet. Ám időközben rájött, hogy az orvosi hivatása során alapértéknek vett kérdésekkel helyi politikusként konfliktusba kerülhet. Amikor politikust akartak belőle faragni, akkor felállt a székből, és nem kérte tovább a közéleti megbízatást 1993-tól. Még most is emlékszik rá, hogy az egykori orosz laktanyából a hajléktalanoknak és a rászorulóknak egy hálószerű ellátást akartak nyújtani, ami a lakástól a foglalkoztatásig széles körűnek indult. Befolyásosabb képviselők a vállalkozói központ létesítése mellett kardoskodtak. Mindkettőre szükség van, nemrégiben a Báthori laktanyában kialakított Esélyek Háza bizonyította az eredeti gondolat helyességét.

A Dunántúlról ritkán telepszik le orvos a szegényebb országrészben. Dr. Szigligeti Péter Tatán született 1948. február 23-án Nagy Márta és Szigligeti Vilmos családjában. Antal bátyja vegyészmérnök, János öccse jogász. Három gyermeke van, Péter aneszte­ziológiai orvos a debreceni Kenézy Kór­házban, PhD-fokozatot szerzett. Orsolya a pedagóguspályát választotta, mostanában angolul tolmácsol a tiszavasvári Alkaloida utódcégének az indiai részében. Gábor fia szintén orvosi diplomát vesz át rövidesen.

Szigligeti főorvos a Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1973-ban diplomázott. Két és fél évig Mátraházán a Tüdőszanatóriumban dolgozott, s hamarosan szakvizsgázott tüdőgyó­gyászatból. 1980-ban ezt megtoldotta egy belgyógyászati szakvizsgával, 1996-ban pedig elsőként a megyéből diabetológiai szakképesítést kapott. A megyei kórházban 1976-tól négy belgyógyászati osztály működik, és a IV-es kapta a profilok elosztása után az anyagcsere, az endokrinológia és a munkaegészségügy betegségeinek a gyógyítását. Ez utóbbi mára nem tartozik hozzájuk. Szigligeti főorvos úr pedig a diabetológia elismert szaktekintélyévé és gyógyító orvosává vált. Még Amerikából is jönnek hozzá betegek.

Mint mondja, az utóbbi években háromszorosára nőtt a cukorbetegek száma. Ezt a jóléti betegséget nemcsak az elhízás, hanem a stressz is jelentősen elősegíti. Felvilágosító előadásokat tart nyugdíjas és lakóterületi klubokban, életmódnapokon és -táborokban arról, hogy már a kisgyerekek is veszélyeztetettek e téren.

A mértéktelen kóla- és chipsfogyasztás törvényszerűen vezet a túlsúlyhoz. Ha ehhez mozgásszegény életmód társul – márpedig a számítógép, a tévé, a videó is erre késztet –, kész is a sokféle szövődménnyel járó cukorbetegség alapja. A túlfinomított ételek fogyasztása ellentmond elődeink táplálkozási szokásainak. A régi öregek csak annyi energiát vittek be az étellel, amennyi kellett is nekik a megerőltető fizikai munkához.

Biológiai értelemben az ember a szokásain nehezen változtat, így ugyanannyi táplálék elfogyasztása, de kevesebb energia leadása akár napi egy dekagramm felszedése mellett az évtizedek alatt akár negyven kiló súlyfelesleget produkál. Természetesen a tudatos életvitel, a megelőzés a legjobb gyógyszer, ám ha a betegség kialakult, akkor a kontroll, a vércukorszint beállítása és egyensúlyban tartása már nem csupán orvosi feladat. Támogató klubok alakultak gyógyult vagy tünetmentes betegek aktív közreműködésével. Itt megtanítják az inzulin beadását, a fogyasztható ételek elkészítését, közösen szerveznek kirándulásokat, rendszeres a testmozgás, még a szakirodalomban olvasható kérdések iránt is érdeklődnek.

Szigligeti főorvos úrral arról beszélgetünk, mikor tesz többet egy orvos, ha a tudományt műveli, beássa magát egy szakterület részkérdésébe, vagy minden erejével a betegek jobb életminőségének megteremtésével foglalkozik? Ő ez utóbbira tette fel az életét. Csak a diabetológiai kongresszusokra jár, azt tartja igazán eredményesnek, ha a betegek egyrészt megszabadulnak a cukorbetegséget előidéző rizikófaktoroktól, vagy ha már ez késő, orvosi háttérrel és erős elhatározással, amely cselekvéssel is párosul, jelentősen elősegítik a gyógyulás feltételeit. Ez nemcsak orvosi munka, együtt munkálkodik benne a beteg és a gyógyító orvos.

Szigligeti doktort hívták haza a Dunántúlra, magasabb beosztásba, több pénzért. Ám itt érzi magát itthon, mert – mint mondja – amíg 40 beteg áll naponta az ajtaja előtt, neki itt a helye.
Megkapta a Kiváló Orvos kitüntető címet, a szakminisztertől a Kiváló Munkáért elismerést. De a legjobban akkor örül, ha a betege 16 év után is tünetmentes, felhívja, megkeresi őt, bárhol is éljen. Dr. Szigligeti Péter főorvos úrnak ez a legszentebb elismerés.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)
Szerző: 2018. 01. 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló