Dr. Görögh Sándor

Részlegvezető főorvos,

Nyíregyháza

szszb 25 tk Görögh Sándor dr..JPGAz ókor nagy szellemisége emberi egyszerűséggel fogalmazta meg a hivatásos gyógyítók, az orvosok kötelességeit és feladatait. A rájuk, mind a mai napig vonatkozó esküben sok mindenről nem írt, de a lehetőségek legvégső határáig kitartó odaadásról igen. Nem tudjuk azt, hogy hol és mennyi orvos tartja be az ősi szabályokat. De az biztos, hogy a főorvos úr a végletekig kitartók között található.

Az idén 55 éves gyógyító ember a me­gyeszékhelyen született a tél legkeményebb hónapjában, januárban. Édes­anyja, Vass Ilona a megyei kórház­ban gazdasági területen, míg édesapja, Görögh Pál az Állami Biztosítónál osztályvezetőként teremtette elő a család mindennapi kenyerét.

Görögh Sándor, 1971-ben, a Krúdy-gimnázium elsőként érettségiző diákjai sorában zárta le középiskolás éveit. A jó bizonyítvánnyal nem lehetett gondja a felvételi vizsgán, így hatévi tanulást követően, kellő meghatottsággal mondhatta ő is az orvosi eskü szövegét a Debreceni Orvostudományi Egyetem patinás falai között.

Nyíregyházán, a megyei kórházban kezd­te pályafutását az I. számú Belgyógyászati Osztályon. Az osztályon többféle profil létezett, ezért szakvizsgázott belgyógyászatból, kardiológiából, majd nefrológiából. A művese-kezelések gondjával-problémájával már itthon megismerkedett, majd Budapesten – egy rövidke szakmai kitérő során – is találkozott mint vezető. 1999-ben a kisvárdai kórház művese-állomását ő alakította ki, és szervezte meg a 130 ezret számláló lakosság  – Vásárosnamény, a Bodrogköz keleti része, Cigánd és Ricse – ellátását. Eleinte 50, később 70 beteget dializáltak rendszeresen. Emlékei tárházából még ma is élesen kirajzolódik a 93 éves bábaasszony, akit 85 esztendős korában kapcsolták először a gépre. Mire Görögh főorvos eljött a rétközi városból, szakvizsgázott nefrológus, dr. Rozinka Antal vette át a feladatkört. A megyében ma már három mű­vesecentrum működik: a megyeszékhelyen, Kisvárdán, valamint Mátészalkán.

Szerencsére az orvostudomány és a gyó­gyító technika fejlődése lehetővé teszi azt, hogy a hasűri dializist otthon is végezhesse a beteg, hisz nem szorul mindenki géppel történő művese­kezelésre. Mindezek ellenére a részlegvezető főorvos napi tíz órát dolgozott az osztályon. (Talán be kellene invitálnia maga mellé néhány unatkozó parlamenti képviselőt?)

Gyógyító tevékenysége mellett szorít időt a tudományos munkára is. Az egyik „kedvenc” kutatási területe a
„Fábry-kór”: az ér belső falain bárhol lerakódó zsírszerű anyag káros hatása, és annak gyógyítása. E kór jelenlétét is jelezheti a korai magas vérnyomás, az idegrendszer hamar megjelenő változatai és egyebek. Számos szakmai tudományos konferencián, tanácskozáson vett és vesz részt a mai napig. A belgyógyászat, a nefrológia ismert személyiségei közül Maródi professzorral tart fenn szorosabb kapcsolatot. Elmondható, szakmai kérdésekben ő a mentora.

Dr. Görögh Sándor főorvos számos orvosi-szakmai társaság és egyesület tagja, így a belgyógyászok, a kardiológusok, a nefrológusok, újabban pedig a magas vérnyomás betegség országos szervezetében is tevékenykedik, utóbbiban vezetőségi taggá is megválasztották.

Angolul jól beszél, így nem jelent gon­dot számára az interneten is megjelenő konferenciafelhívások, szakmai publikációk megértése és tanulmányozása. Sok esetben egy-egy új dolog vagy újszerű megoldás olyan betegen segíthet, akinek talán már a fejfáját is megrendelték.

A főorvos úr lelkiismeretes ember, aki törődik a beteg pszichéjével is. A kezelések során kialakuló bizalom, a humor, a tréfálkozás jelzi mindazt, hogy küzdenek a hozzájuk került emberért.

Mély szomorúsággal beszél az olykor előforduló halálról. Orvosként is és emberként is tudja azt, hogy az az élet része. Születtünk, s egyszer elmegyünk. Olyankor azt érzi, vereséget szenvedett. Pedig gyakorta megesik, hogy a jó tanácsait nem fogadta meg a beteg. „Harcolni muszáj. Csapatban dolgozunk. Önfejűnek lenni nem szabad. Amíg tudunk, segítenünk kell.” Ezek az őszinte, szívből jövő gondolatok mindennél többet mondanak.

Felesége, dr. Fátrai Zsuzsanna, több mint három évtizede társa a szakmában is. Három gyermekük közül egyik sem választotta a gyógyítók rögös pályafutását. Péter Miklós informatikus a fővárosban, a legfiatalabb testvér, Gergely Sándor most tanulja a komputerek világát. Zoltán János, a középső fiú maradt itthon. Ő a Magyar Madártani Egyesület nyíregyházi kirendeltségén igyekszik fejleszteni magát. Három felnőtt fiú, három komoly életút, három királyfi, akárcsak a mesében…

Más nemzeti ünnepet ül e percekben. Görögh főorvos úr az ügyelet után ismét vizitel az osztályon, majd fáradtan, ám lelki békével adja át az osztályt váltótársának. Az örök körfogás nem áll meg soha, legfeljebb a szereplők váltják egymás az Élet színpadán.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése