Nyíregyháza

Bessenyei József a költöző iskolának nevezett Bencs László Szakiskola és Általános Iskola igazgatója. A több mint 30 éve vezetői posztot betöltő tanárt úgy ismerik a kollégái, hogy mindig azon a területen dolgozott, ahol a legnehezebbnek bizonyult az oktató-nevelő munka, ahová a többiek nemigen pályáztak volna.

Dombrádon született 1941. június 6-án a néhai Bessenyei János gépész családjában. Édesanyja, lánykori nevén Bodnár Margit, aki élete céljának a családi tűzhely melegének ápolását, az öt gyermek felnevelését tekintette. A legidősebb testvér, Margit, nyugdíjas főkönyvelő, László sajnos, meghalt, ő szerkezetlakatos volt. János nyugdíjas kereskedő, József a negyedik és az öccse, Ferenc pénzügyi főiskolát végzett. Felesége, Ötvös Gabriella, tanítónő, a nyíregyházi főiskola 1-es gyakorló általános iskolájában tanít. Egy fiuk született; Kornél szőlő- és gyümölcstermesztési üzemmérnök, ejtőernyősként sok dicsőséget szerzett Nyíregyházának.

Bessenyei József a tanítóképzőben érettségizett ezerkilencszázötvenkilencben, majd a gyakorlóév után vette át tanítói diplomáját. Újdombrádon állt először a katedrára. Időközben letöltötte a sorkatonai szolgálatát. Hamar kiderült, jó szervező, szívesen vállal közösségi megbízatásokat. E tulajdonságoknak köszönhetően kinevezték a kisvárdai járás úttörőtitkárának. Ezt a beosztást 1965 és ’70 közt látta el. Az ő nevéhez fűződik a megyei gyermektáboroztatás megszervezése. Nyaranta vitte a gyerekeket a romantikus sátortáborokba. Ahogy kicsengettek, június elejétől augusztus végéig ezzel telt a nyara.

Megismerte az egész megyét, vágyott még fontosabb feladatok ellátására is. Éppen ezért kezdtek építkezni a feleségével Nyíregyházán 1969-ben. 1970 és ’72 között még Ajakon tanított, majd bekerült a megyeszékhely talán legnehezebb pedagógiai körülményeket kínáló iskolájába a Guszev-telepre. Egy évig csapatvezető, majd kinevezték iskolaigazgatónak. 1982-ig látja el a zömében cigány gyermekek felzárkóztatását célul tűző iskola vezetését. Utána sokkal látványosabb feladat következett az életében: a 4-es iskola igazgatója lett, 1982 és ’87 között. A világhírű Cantemus kórus születésének és az ének-zenei oktatás megteremtésének időszaka volt ez a fél évtized.

1987-ben nevezték ki a dolgozók iskolája igazgatójának, s nyugodtan állíthatjuk, Bessenyei József pontosabb társadalomrajzot adhatna a hivatalban lévő politikusoknál és közalkalmazottaknál. Ő az alulszocializált, sokszoros hátránnyal küzdő gyermekek oktatása, nevelése alapján látja, hogy egyre több gyermek nem képes a hagyományos iskolai rendszerben végzettséget, szakmát szerezni, a társadalomba beilleszkedni. Jelenleg négyszázan járnak ide, ám évről évre nő a gyermeklétszám. Azért is költöző iskola az övék, mert kezdték a Makerenkó – most ismét Deák Ferenc – utcai épületben, majd az MHSZ egy, később négy emeletét foglalták el. Ezután beköltöztek a Toldi utcára, majd a Széchenyi utca 36. alatti kollégium. A sors fintora, hogy éppen Bessenyei Józsefnek kellett lebontania azt az épületet, amelyben korábban ő diákoskodott.

Margócsy József, a tanárképző főiskola nyugalmazott főigazgatója javaslatára vették fel a Bencs László nevet, és 1996-tól hivatalosan Bencs László Szakiskola és Általános Iskola az intézmény megnevezése. Az iskolatörténettel is foglalkozó igazgató évente összeállít egy évkönyvet. Kiemelt céljaik közt sorolja fel a szakmai műveltség biztosításával a társadalmi beilleszkedés segítését, esélynyújtást az általános műveltség megszerzésére a felzárkóztatással, az alapvizsgára való felkészítéssel. Csökkenteni akarják a társadalmi hátrányokat, és megvalósítani a gyakorlatorientált oktatást. Az alapfeladatok fontossági sorrendjét a szocializációs tevékenység vezeti, a személyiség- és képességfejlesztés, az ismeret- és értékközvetítés, a szakképzés követi. Növelni akarják a munka világába való bejutás esélyét, és odafigyelnek az utógondozásra.

Az iskola alaptevékenységei közé sorolták az alapfokú, a felnőtt- és a szakoktatást. Az a céljuk, hogy a kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig elérjék a közismereti tantárgyak mellett valamely szakma: pincér, ruházati kereskedő, élelmiszer-kereskedő, nőiruha-készítő és szövegszerkesztő szakmák elsajátítását.

Bessenyei József a vezetői feladatok ellátása mellett időt talált az ismeretei bővítésére. Tanári diplomát szerzett biológia–földrajz szakon, elvégezte a közoktatás-vezetői tanfolyamot, és filozófiából is oklevelet vett át. A hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében végzett több évtizedes munkásságáért Németh László-díjat kapott.

– Én úgy gondolom, látványos sikerek helyett mindig azon a poszton láttam el a feladatokat, ahová az élet sodort – mondja az igazgató úr. Igen szerencsésnek mondhatom magam azért is, mert a feleségem nemcsak kollégám, hanem igazi társam, aki messzemenően támogat az iskolavezetéssel járó pluszfeladatok ellátásában.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)