Rabóczki Lászlóné

A Magyar Kultúra Lovagja, tulajdonos-ügyvezető,

Nyíregyháza

Rangos kitüntetést vehetett át Rabóczki Lászlóné, a Krúdy Vigadó tulajdonos ügyvezetője a magyar kultúra napja alkalmából: a Magyar Kultúra Lovagja megtisztelő cím birtokosa lett. A hazai és a külhoni magyarok közül 33-an részesültek a magas elismerésben, reprezentálva a magyar kultúra valamennyi ágát.

Az egyetemes Krúdy-szellemiség gondozója Nyíregyházán, 1958. karácsonyán, Németh Julianna gondozónő és Vitál László géplakatos gyermekeként született, és a keresztségben a Mária nevet kapta. Az idős szülők méltán büszkék utódukra, hisz’ ő aktív élete során olyat alkotott, amilyet csak nagyon kevesek tudhatnak Magyarországon ma a magukénak… Férje, Rabóczki László nemcsak életének párja, hanem a családi vállalkozásban is társa, precíz munkával, gondos tervezéssel, hihetetlen munkabírással, ám kicsit a háttérből irányítja a mára nemzetközivé lett cégbirodalmat. Megteremtette azt az anyagi bázist, amelynek alapján asszonya kiteljesíthette valódi önmagát.

Rabóczkiné Marika egy személyben üzletasszony és pedagógus. Óvónőképző főiskolát végzett, ma is büszke egykori hivatására. De úgy érezte, egy még nagyobb megméretés várja, és férjével lépésről lépesre alakították, fejlesztették cégeiket. Gyermekük, a 21 éves Mariann a Nyíregyházi Főiskola nemzetközi kapcsolatok szakán tanul, s valószínűleg a családi vállalkozás folytatásában találja meg hivatását.

Igazi sikertörténetet ismerhettek meg nemcsak a nyíregyháziak és a megyebeliek, hanem a hazai és a nemzetközi piacokról érkező vállalkozók és turisták. Néhány éve az ÉPKER megvásárolta a valaha jobb napokat látott sóstói Krúdy Szállót. A Rabóczki család mert nagyot álmodni, és a nyilvánosság színe előtt visszaadták a hotel patinás külsejét, belül pedig a kor igényeihez igazodva teremtették meg a vendégvárás hangulatát. A legrangosabb építészszakmai elismerést, a Podmaniczki-díjat is megkapták érte. Az önkormányzat pedig a Nyíregyháza Városért kitüntetést adományozta a Rabóczki házaspárnak.

Az értékmentő és értékteremtő kulturális misszió gondolatát követve nem elégedtek meg a pompás épülettel, hanem arculatot, programokat, a városlakóknak pedig a lokálpatriotizmus érzését szerették volna megadni. A megyeszékhely szülötte, Krúdy Gyula ihlette további terveiket is. 2002-től őszi Krúdy-fesztivált, az év decemberétől pedig Krúdy-karácsonyt rendeznek három napon át. Rabóczkiék hazai és külföldi tapasztalataik alapján úgy vélték, hogy megyénkben is kötődnek az emberek a szülőföldjükhöz, annak hagyományaihoz, ezért az egész megye élő kultúráját igyekeztek bemutatni.

Jöttek a fafaragók, a kovácsok, a népi kismesterségek művelői. Volt ólomöntés, kántálás, diótörés, a kilátótoronyból karácsonyi dallamot hozott a friss téli szél. Pónilovak repítették a csilingelő gyermekszánt, sült a kolbász, a kalács, ízletes forralt bort kóstolhattak a vendégek. A betlehemi játék a közelgő karácsony misztériumát közvetítette. Aki érezte már a pásztortüzek melegségét, megérti, hogy Marika nem a látogatók számával méri az eredményt, hanem a vendégek örömével, a megtapasztalt nosztalgikus hangulattal.

Munkájuk eredményeként jó nyíregyházinak, Krúdy szellemi örökösének lenni. A Krúdy család még élő leszármazottai közül vendégül láthatták Krúdy Annát, Krúdy Gyula öccsének, Péternek a matrónakorú, 80 éves lányát. Mintha fellapozták volna a magyar irodalom és a család képzeletbeli történelemkönyvét…

A megálmodott programok sikerét visszaigazolták a látogatók, és Marika azt tapasztalta: a kulturális élet hagyományos színterei – színház, könyvtár, művelődési központ, képtár – mellett már számon tartják a Krúdy Vigadót is a művészetpártolók. Ezért megalakították a Művészeti Szalont, amely bemutatkozási lehetőséget kínál a fiatal alkotóknak, íróknak, költőknek, képzőművészeknek. Rendeztek itt már író-olvasó találkozót, képzőművészeti kiállítást, irodalmi estet.

Könyvbemutató keretében találkozhattak az érdeklődők dr. Jánosi Zoltán főiskolai tanárral, dr. Karádi Zsolt főiskolai docenssel. Krúdy Péter, Nagy-Bandó András és dr. Pethő József könyvét is a Művészeti Szalonban mutatták be. Igen sokat segít a programok, a művészek és a közönség egymásra találásában Soltész Albert festőművész, a Nyírség szerelmese. A Krúdy hagyományokat ápoló Rabóczki család célul tűzte: Sóstó a nyár mellett egész évben nyújtson az itt élőknek és az ide látogató vendégeknek színes, változatos programkínálatot. Sóstó szolgáltatásainak bővítése érdekében is építették meg a Szindbád Hotelt. Ma már közismert, hogy a gyógyvízre alapozott fürdőfejlesztés a kultúra- és a hagyományőrzés napi és ünnepi programjaival színesedett.

A Magyar Kultúra Lovagja cím kitüntetettje pedig fáradhatatlanul munkálkodik Krúdy szellemiségének megőrzésén.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése