Rabóczki Lászlóné

A Magyar Kultúra Lovagja, tulajdonos-ügyvezető,

Nyíregyháza

szszb_22-114_raboczki_laszlone.jpgRangos kitüntetést vehetett át Rabóczki Lászlóné, a Krúdy Vigadó tulajdonos ügyvezetője a magyar kultúra napja alkalmából: a Magyar Kultúra Lovagja megtisztelő cím birtokosa lett. A hazai és a külhoni magyarok közül 33-an részesültek a magas elismerésben, reprezentálva a magyar kultúra valamennyi ágát.

Az egyetemes Krúdy-szellemiség gondozója Nyíregyházán, 1958. karácsonyán, Németh Julianna gondozónő és Vitál László géplakatos gyermekeként született, és a keresztségben a Mária nevet kapta. Az idős szülők méltán büszkék utódukra, hisz’ ő aktív élete során olyat alkotott, amilyet csak nagyon kevesek tudhatnak Magyarországon ma a magukénak… Férje, Rabóczki László nemcsak életének párja, hanem a családi vállalkozásban is társa, precíz munkával, gondos tervezéssel, hihetetlen munkabírással, ám kicsit a háttérből irányítja a mára nemzetközivé lett cégbirodalmat. Megteremtette azt az anyagi bázist, amelynek alapján asszonya kiteljesíthette valódi önmagát.

Rabóczkiné Marika egy személyben üzletasszony és pedagógus. Óvónőképző főiskolát végzett, ma is büszke egykori hivatására. De úgy érezte, egy még nagyobb megméretés várja, és férjével lépésről lépesre alakították, fejlesztették cégeiket. Gyermekük, a 21 éves Mariann a Nyíregyházi Főiskola nemzetközi kapcsolatok szakán tanul, s valószínűleg a családi vállalkozás folytatásában találja meg hivatását.

Igazi sikertörténetet ismerhettek meg nemcsak a nyíregyháziak és a megyebeliek, hanem a hazai és a nemzetközi piacokról érkező vállalkozók és turisták. Néhány éve az ÉPKER megvásárolta a valaha jobb napokat látott sóstói Krúdy Szállót. A Rabóczki család mert nagyot álmodni, és a nyilvánosság színe előtt visszaadták a hotel patinás külsejét, belül pedig a kor igényeihez igazodva teremtették meg a vendégvárás hangulatát. A legrangosabb építészszakmai elismerést, a Podmaniczki-díjat is megkapták érte. Az önkormányzat pedig a Nyíregyháza Városért kitüntetést adományozta a Rabóczki házaspárnak.

Az értékmentő és értékteremtő kulturális misszió gondolatát követve nem elégedtek meg a pompás épülettel, hanem arculatot, programokat, a városlakóknak pedig a lokálpatriotizmus érzését szerették volna megadni. A megyeszékhely szülötte, Krúdy Gyula ihlette további terveiket is. 2002-től őszi Krúdy-fesztivált, az év decemberétől pedig Krúdy-karácsonyt rendeznek három napon át. Rabóczkiék hazai és külföldi tapasztalataik alapján úgy vélték, hogy megyénkben is kötődnek az emberek a szülőföldjükhöz, annak hagyományaihoz, ezért az egész megye élő kultúráját igyekeztek bemutatni.

Jöttek a fafaragók, a kovácsok, a népi kismesterségek művelői. Volt ólomöntés, kántálás, diótörés, a kilátótoronyból karácsonyi dallamot hozott a friss téli szél. Pónilovak repítették a csilingelő gyermekszánt, sült a kolbász, a kalács, ízletes forralt bort kóstolhattak a vendégek. A betlehemi játék a közelgő karácsony misztériumát közvetítette. Aki érezte már a pásztortüzek melegségét, megérti, hogy Marika nem a látogatók számával méri az eredményt, hanem a vendégek örömével, a megtapasztalt nosztalgikus hangulattal.

Munkájuk eredményeként jó nyíregyházinak, Krúdy szellemi örökösének lenni. A Krúdy család még élő leszármazottai közül vendégül láthatták Krúdy Annát, Krúdy Gyula öccsének, Péternek a matrónakorú, 80 éves lányát. Mintha fellapozták volna a magyar irodalom és a család képzeletbeli történelemkönyvét…

A megálmodott programok sikerét visszaigazolták a látogatók, és Marika azt tapasztalta: a kulturális élet hagyományos színterei – színház, könyvtár, művelődési központ, képtár – mellett már számon tartják a Krúdy Vigadót is a művészetpártolók. Ezért megalakították a Művészeti Szalont, amely bemutatkozási lehetőséget kínál a fiatal alkotóknak, íróknak, költőknek, képzőművészeknek. Rendeztek itt már író-olvasó találkozót, képzőművészeti kiállítást, irodalmi estet.

Könyvbemutató keretében találkozhattak az érdeklődők dr. Jánosi Zoltán főiskolai tanárral, dr. Karádi Zsolt főiskolai docenssel. Krúdy Péter, Nagy-Bandó András és dr. Pethő József könyvét is a Művészeti Szalonban mutatták be. Igen sokat segít a programok, a művészek és a közönség egymásra találásában Soltész Albert festőművész, a Nyírség szerelmese. A Krúdy hagyományokat ápoló Rabóczki család célul tűzte: Sóstó a nyár mellett egész évben nyújtson az itt élőknek és az ide látogató vendégeknek színes, változatos programkínálatot. Sóstó szolgáltatásainak bővítése érdekében is építették meg a Szindbád Hotelt. Ma már közismert, hogy a gyógyvízre alapozott fürdőfejlesztés a kultúra- és a hagyományőrzés napi és ünnepi programjaival színesedett.

A Magyar Kultúra Lovagja cím kitüntetettje pedig fáradhatatlanul munkálkodik Krúdy szellemiségének megőrzésén.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése