Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Juhász András
Polgármester
Kömörő
Igenis lehet az ember saját hazájában próféta – érlelődik bennem már nagyon régen a bibliai időkig visszanyúló bölcsesség cáfolata, mindahányszor egy település választott első emberéről írok. A szatmári község polgármestere felidézi életének legfontosabb mozzanatait és mindazokat a szálakat, amelyek kapcsolódnak a falu dolgaihoz. Mielőtt sorrendben az olvasó elé tárnám, amit feljegyeztem, megpróbálok szó szerint ideírni valamit, ami pedig a vége felé hangzott el. “Mert itt áll az ősi porta! Mert itt folyik a Túr! Mert itt vannak a vadász barátaim, a pecás barátaim! A gazdaság, amit művelek…” Csillogó szemmel, ültében kissé megemelkedve, szenvedélyes szavakkal mondja, mint egy művész, amikor hazaszeretetről szóló verset szaval.
Közel van Cseke, közel van Tiszacsécse nem idegen errefelé az emelkedett hangulatú szó. Juhász András még egyszer megvillantja személyiségének ezt az oldalát, amikor az iroda után kivisz a Túr parti kis tanyájára. Elnéz a sárguló levelek között az őszi berekbe és azt mondja: “azt szeretném, ha egyszer a hamvaimat itt szórnák szét.”
Amúgy nagyon racionális felfogású ember. Tősgyökeres kömörei, 1961-ben született. “Nagyapám a tornácon ült, szívta a hosszúszárú pipáját, mialatt édesanyám velem vajúdott. Na, mi van Erzsike, kérdezte a bábát, mikor kijött az oldalszobából. Jány ez is, hangzott a válasz. Van már kettő, kiáltott az öreg. Berohant, bontsátok ki! Hát rosszul látta a bába…” Annak az embernek a fia született meg, aki a történelem viharaiban élt, négy évig háborúban, négy évig pedig hadigogoly volt. Sose heverte ki teljesen. Az ő fiának, Juhász Andrásnak, megadatott, hogy békében nőjön fel.
“Két, korban hozzám közeli fiú is a nyíregyházi Kertészeti Technikumban tanult tovább. Azt mondtam a szüleimnek, én is oda szeretnék menni. Örültek a választásomnak.” A fehérgyarmati téeszben kezdett hozzá a munkás évekhez, később a városi tanács szakigazgatási szerveiben dolgozott. A rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején jóbarátjával egy kis gazdasági elemezgetés után arra jutottak, hogy az akkori keresetük “arra sem elég, hogy gyalog hazamenjenek”. A város egyik arra alkalmas helyén nyitottak egy kereskedést. Abban az időben nagyon jó döntésnek bizonyult, és sokáig jó jövedelmet hozott a két vállalkozónak. Juhász András ekkor már nős. “ ‘87 július 4-én vettem el Kender Icát” mondja a pontos dátumot. Felesége ma a túristvándi óvoda vezető óvónője. Mindkét fiúkból, Gáborból (29) és Péterből (26) orvos lett. Utóbbi még rezidens. Nem kis teljesítmény, nyugtázom az őszinte szavakat.
A következő mérföldkő, amikor a gyarmati bolt fölött eljárt az idő, és úgy döntött otthon fog boldogulni. “A saját földjeinken, és a fogság után kapott kárpótlási jegyeken vásárolt területeken gazdálkodni kezdtem”. Nagyjából 220 hektárról van szó, benne 10 hektár gyümölcsös.” A település életét mindig konstruktív figyelemmel kísérte. 2003-ban egy időközi választáson nagy fölénnyel polgármesternek választották, és azóta is hasonló arányban megnyert minden soron következő választást.
Rosszkedvű kritikával kíséri napjaink lehetőségeit egy település boldogulását illetően. “Nem téeszelnöknek szegődtem” mondja indulatosan a gazdálkodás korlátairól és nagyon szűkös lehetőségeiről. Felidézi a 2008-as Gömböcfesztivált, az ennek a témájára épített gyümölcskocsit, amivel megnyerték a megyeszékhelyen a Gyümölcsfesztivált. “Ma meg a saját erőt is alig tudjuk előteremteni egy pályázathoz” állítja szembe a kontrasztot. Restelkedésre azonban nincs oka. Az egyik legtisztább, legszebb falun hajt keresztül az idegen, ha erre veti jó sorsa. Tiszteletre méltó a sora a mögöttünk maradt másfél évtizedben megvalósult álmoknak, terveknek, erőt adnak a folytatáshoz. Felújították az általános iskolát, újjávarázsolták a faluközpontot. Felújították az Idősek Otthonát, és a művelődési házat is. Nem maradt ki a rekonstrukcióból az óvoda konyhája sem. Rövidesen új köntösbe öltözik a református templom tornya.
Rendbe hozzuk az ősi portát, utal a falukép egy szorosan lelkéhez kötődő objektumára. Hazaköltöznek ugyanis. Gyarmatról, a Táncsics utcából ingáztak eddig. “Hiába lakom ott, számos embernek a nevét sem tudom” mondja az okát. Aztán a már említett Túr parti tanyára hajtunk. Egy múzeum megirigyelhetné az idementett múltbéli emlékeket. Kívül olyan munkaeszközök láthatók, amelyeknek lassan a neve is feledésbe vész. A kis ház évszázaddal ezelőtti életmód hiteles tárgyaival van berendezve. Az asztali rádió is bő ötven éves, de modernségével üt el az enteriőrtől. „Itt szoktunk összejönni azokkal, akik kedvesek a szívemnek.” Ők azok, akiket a bevezetőben saját szavaival soroltam fel. Mögöttünk a gyümölcsös, előttünk egy kis tavacska, nem messze pedig az élő Túr a zsilippel, ahonnan ketté ágazva igyekszik a Tiszába, „mint a gyermek anyja kebelébe” – idézi a költőt Juhász András. Visszafelé a távoli templom tornya vezeti a tekintetet.
Hasonló
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése