Juhász András

Polgármester

Kömörő

img_1165_jav_szszb_33_es_juhasz_andras.jpgIgenis lehet az ember saját hazájában próféta – érlelődik bennem már nagyon régen a bibliai időkig visszanyúló bölcsesség cáfolata, mindahányszor egy település választott első emberéről írok. A szatmári község polgármestere felidézi életének legfontosabb mozzanatait és mindazokat a szálakat, amelyek kapcsolódnak a falu dolgaihoz. Mielőtt sorrendben az olvasó elé tárnám, amit feljegyeztem, megpróbálok szó szerint ideírni valamit, ami pedig a vége felé hangzott el. “Mert itt áll az ősi porta! Mert itt folyik a Túr! Mert itt vannak a vadász barátaim, a pecás barátaim! A gazdaság, amit művelek…” Csillogó szemmel, ültében kissé megemelkedve, szenvedélyes szavakkal mondja, mint egy művész, amikor hazaszeretetről szóló verset szaval.

Közel van Cseke, közel van Tiszacsécse nem idegen errefelé az emelkedett hangulatú szó. Juhász András még egyszer megvillantja személyiségének ezt az oldalát, amikor az iroda után kivisz a Túr parti kis tanyájára. Elnéz a sárguló levelek között az őszi berekbe és azt mondja: “azt szeretném, ha egyszer a hamvaimat itt szórnák szét.”

Amúgy nagyon racionális felfogású ember. Tősgyökeres kömörei, 1961-ben született. “Nagyapám a tornácon ült, szívta a hosszúszárú pipáját, mialatt édesanyám velem vajúdott. Na, mi van Erzsike, kérdezte a bábát, mikor kijött az oldalszobából. Jány ez is, hangzott a válasz. Van már kettő, kiáltott az öreg. Berohant, bontsátok ki! Hát rosszul látta a bába…” Annak az embernek a fia született meg, aki a történelem viharaiban élt, négy évig háborúban, négy évig pedig hadigogoly volt. Sose heverte ki teljesen. Az ő fiának, Juhász Andrásnak, megadatott, hogy békében nőjön fel.

“Két, korban hozzám közeli fiú is a nyíregyházi Kertészeti Technikumban tanult tovább. Azt mondtam a szüleimnek, én is oda szeretnék menni. Örültek a választásomnak.” A fehérgyarmati téeszben kezdett hozzá a munkás évekhez, később a városi tanács szakigazgatási szerveiben dolgozott. A rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején jóbarátjával egy kis gazdasági elemezgetés után arra jutottak, hogy az akkori keresetük “arra sem elég, hogy gyalog hazamenjenek”. A város egyik arra alkalmas helyén nyitottak egy kereskedést. Abban az időben nagyon jó döntésnek bizonyult, és sokáig jó jövedelmet hozott a két vállalkozónak. Juhász András ekkor már nős. “ ‘87 július 4-én vettem el Kender Icát” mondja a pontos dátumot. Felesége ma a túristvándi óvoda vezető óvónője. Mindkét fiúkból, Gáborból (29) és Péterből (26) orvos lett. Utóbbi még rezidens. Nem kis teljesítmény, nyugtázom az őszinte szavakat.

A következő mérföldkő, amikor a gyarmati bolt fölött eljárt az idő, és úgy döntött otthon fog boldogulni. “A saját földjeinken, és a fogság után kapott kárpótlási jegyeken vásárolt területeken gazdálkodni kezdtem”. Nagyjából 220 hektárról van szó, benne 10 hektár gyümölcsös.” A település életét mindig konstruktív figyelemmel kísérte. 2003-ban egy időközi választáson nagy fölénnyel polgármesternek választották, és azóta is hasonló arányban megnyert minden soron következő választást.

Rosszkedvű kritikával kíséri napjaink lehetőségeit egy település boldogulását illetően. “Nem téeszelnöknek szegődtem” mondja indulatosan a gazdálkodás korlátairól és nagyon szűkös lehetőségeiről. Felidézi a 2008-as Gömböcfesztivált, az ennek a témájára épített gyümölcskocsit, amivel megnyerték a megyeszékhelyen a Gyümölcsfesztivált. “Ma meg a saját erőt is alig tudjuk előteremteni egy pályázathoz” állítja szembe a kontrasztot. Restelkedésre azonban nincs oka. Az egyik legtisztább, legszebb falun hajt keresztül az idegen, ha erre veti jó sorsa. Tiszteletre méltó a sora a mögöttünk maradt másfél évtizedben megvalósult álmoknak, terveknek, erőt adnak a folytatáshoz. Felújították az általános iskolát, újjávarázsolták a faluközpontot. Felújították az Idősek Otthonát, és a művelődési házat is. Nem maradt ki a rekonstrukcióból az óvoda konyhája sem. Rövidesen új köntösbe öltözik a református templom tornya.

Rendbe hozzuk az ősi portát, utal a falukép egy szorosan lelkéhez kötődő objektumára. Hazaköltöznek ugyanis. Gyarmatról, a Táncsics utcából ingáztak eddig. “Hiába lakom ott, számos embernek a nevét sem tudom” mondja az okát. Aztán a már említett Túr parti tanyára hajtunk. Egy múzeum megirigyelhetné az idementett múltbéli emlékeket. Kívül olyan munkaeszközök láthatók, amelyeknek lassan a neve is feledésbe vész. A kis ház évszázaddal ezelőtti életmód hiteles tárgyaival van berendezve. Az asztali rádió is bő ötven éves, de modernségével üt el az enteriőrtől. „Itt szoktunk összejönni azokkal, akik kedvesek a szívemnek.” Ők azok, akiket a bevezetőben saját szavaival soroltam fel. Mögöttünk a gyümölcsös, előttünk egy kis tavacska, nem messze pedig az élő Túr a zsilippel, ahonnan ketté ágazva igyekszik a Tiszába, „mint a gyermek anyja kebelébe” – idézi a költőt Juhász András. Visszafelé a távoli templom tornya vezeti a tekintetet.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése