Juhos Sándorné

Gyermekápoló, vadászhölgy

Csegöld

Ha seper a sörét a gallyon, figyelmeztetik a vadászt. Azt pedig mindenki tudja, hogy 45 fok alatt nem lövünk repülő vadra. Emberre még töltény nélkül sem fogjuk a puskát, sőt szavakban sem utalunk ilyesmire. A ravaszt meghúzni csak akkor szabad, ha látom a vaddisznó fülét, farkát. Nem véletlen, hogy évtizedekkel ezelőtt másfél évig csak hajtó lehetett a sikeres vizsgát tett vadász. Szertartás ez a javából. Diana, a vadászat Istennőjének csegöldi képviselőjét, Juhos Sándorné Nusikát olyan szívesen elhallgatnám, mert gondolataiból érezhető az élet, a biológiai csoda végtelen tisztelete. Ezt a tiszteletet megadja a vadnak is, amikor beavatkozik az ökológiai körforgás fenntartásába. A csegöldi Szamos menti Vadásztársaság tagja 1981 óta, fegyelmi bizottság elnöke tíz éve.

A szerelem nem hagyta nyugodni, ezért lett vadász. Jó ízű beszélgetésünket néhány izgalmas történettel egészíti ki a lánya, Zsuzsa, aki a vadkacsákat sikerrel riasztotta el a vadászok elől. Testvére, Zsolt, aki szintén hódol e szenvedélynek, nyomban megígérte, a nővérét soha többet nem viszik magukkal. A Budapesten gyermekápolónak tanuló Tatár Anna még a szülőfalujában, a kis tó túlpartján lakó sármos fiút nem felejtette el, amikor a sors, a legnagyobb rendező ismét az útjába terelte az akkor a fővárosban kormányőrként szolgáló fiatalembert. Néhány évi udvarlás után még Pesten anyakönyvvezető elé álltak 1968. augusztus 16-án. Nusika, mert őt így becézi mindenki, a sógora városába, Kőszegre költözött volna, ám a megözvegyült szülőt nem hagyta volna az ország másik végén. Letelepedtek és családot alapítottak Csegöldön. A férj, néhai Juhos Sándor, a helyi termelőszövetkezet elnöke és vadászmester volt. Frigyükből Zsuzsa 1970-ben, Zsolt 1976-ban született. A lányuk menedzser-asszisztens Mátészalkán, majd Hollandiában dolgozott. 16 éves lánya, Dóra a Művészeti Szakgimnáziumban, Debrecenben tanul. Zsolt fuvarozó vállalkozást alapított. Neje Varga Bernadett, középiskolai tanár Fehérgyarmaton. Eddig két gyermeküket nevelik, Zselyke (9), Regő (5) éves.

Nusika Jánkmajtison a bölcsődét vezette 16 évig, majd a csegöldi öregek otthonát igazgatta. A rendszerváltozás forgószélként söpört végig a Juhos család életén. Nusika kiváltotta az őstermelői igazolványt, és felvásárlónak állt. A lelke sok dolog miatt háborgott. Megnyugodni a természet csendjében tudott. A vadászat a férje révén lett az élete része. Mint fiatalasszony, nem örült a párja gyakori távollétének. Elkíséri ő is! A döntést a mai napig nem bánta meg. Csak mosolyog rajta, hogy eleinte jó nagy körökbe osztották hajtónak, hátha belefárad. Dehogy fáradt! Örömmel vetette magát a munkába. Élen járt a programok szervezésében, érdeklődött a társas főzésen a titkok iránt. Fél perc alatt megtudom, hogy kell főzni a hamisítatlan őzpörköltet a 70 literes üstben. Nehogy vizet öntsön bele a tudatlan, mert a paprika, a paradicsom és a két őz húsa enged levet! Mocorgóra állítjuk a tüzet, a rőzsét, a fát módjával adagoljuk a parázshoz. Egy versenyen a harmadik helyezést is elnyerte Nusika az ínycsiklandozó főztjével.

Családtagjai közül a férje már az égi vadászmezőkről követi hitvese szenvedélyét. A fia is megbecsült vadász. Nusika fiú unokája, Regő már 4 évesen felmászott a lesre. Zsuzsa megerősíti, ha Hollandiából hazatelefonál, és édesanyja nem veszi fel, rögtön tudja, hogy biztosan kinn ül a lesen. Ha kell, akár este 10-11 óráig. A vaddisznó éjszakai állat, nem hajszolhatom nappal! – méltatlankodik a vadászhölgy.

Kicsit elmereng, a múlt éles képeket vetít képzeletbeli képernyőjére. Büszke rá, hogy náluk nem történt vadászbaleset, de a régen megszokott, szent értékeket ma is komolyan vetetik az újdonsült vadászokkal. Mert nem a vizsga avatja vadásszá a jelöltet, hanem a viselkedése, a társak iránti segítőkészsége, természetszeretete, a vadak tisztelete. Mint fegyelmi bizottsági elnöknek, komoly intézkedést nem kellett foganatosítania. Előfordul, hogy valaki azt hiszi a frissen végzettek közül, elég célozni, lőni és beseperni a dicséretet. A 4 ezer hektáros, apróvadas területükön már láttak vadmacskát, borzot, szarvasbikát, vaddisznót gyakrabban, de még sakál is „vendégeskedett”. A 24 ezer forintos éves tagdíj a 20 vadásztól még kiegészül az őzbakok eladásával. Ez a pénz a vadásztársaság önfenntartására elég. Nusika puskavégre kapott már szarvastehenet: a gyöngyfogát tölgyfalevélbe foglalták és az otthona dísze. Nem hajt különleges vad elejtésére, számára minden vadászat szertartás. Éberen ügyel társaival arra, nehogy az afrikai pestis felüsse a fejét. A kondákat ellenőrzik, és megnyugszanak, ha minden rendben. 65 évesen még sikanyózott a befagyott halastavon. Bezzeg, akkor nem fájt a hátad, a nyakad! – évődik vele szeretettel Zsuzsa lánya. Nusika szemével simogatja, és a világot szebbnek látom, miután elköszönünk a zuhogó esőben.

Szerző: 2018. 03. 06.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló