Szabó Sándor

Vállalkozó

Fehérgyarmat

szszb 28 és IMG_9309 Szabó Sándor2012.10.03 400 . .jpgA függöny mögül a színészek lopva kipillantanak a nézőtérre, a kezdés előtti másodpercekben. Szabó Kata házuk ablakának függönye mögül vette észre a vendég érkezését, és sietett elé. A színen, miként egy lassan kezdődő darabban, egyenként tűntek fel a szereplők. Előbb az édesanyja, szabadkozva a pár pillanatnyi késésért, majd Kata mosolygós, szőke nővére, Anita. A tágas amerikai-konyha barátságos miliője immár három gráciával várta a férfi főszereplő belépőjét.

− Na, ez a nap is véget ért − tűnik fel az ajtóban a családfő. Kézfogásán érződik, hogy nemrég még munkaeszközt fogott. Arcán, mozgásán pedig, hogy jól esik leülni. Az asztalon se nem ropi, se nem mogyoró, hanem aszalt szilva. Végül is Szatmárban volnánk.

− Egy mérleget hitelesítettünk, az húzódott el ennyire − fordítja ki egy gyakorlott mozdulattal a szilvából a magot. − Valójában minden napom kora reggeltől késő estig tart. Rengeteg munkánk van, hál’ istennek.

A lányok elhúzódnak a ház távolabbi sarkaiba, a házigazda és felesége egymás szavait kiegészítve mesél életükről. Szabó Sándor 1963. november 6-án született Fehérgyarmaton. A villanyszerelő szakmát Fehérgyarmaton, a 142. számú iskolában szerezte, később leérettségizett az akkor Zalka, ma Deák Ferenc névre hallgató fehérgyarmati gimnáziumban. Ma egyéni vállalkozó. Biztonságtechnikai, térfigyelő, videómegfigyelő, behatolásjelző berendezések karbantartásával foglalkozik. Sorol még sok minden mást is, azzal lehetne szakszerűtlenül összefoglalni, hogy mindennel, amiben áram kering. Mindezt mulatságos adomákkal fűszerezve adja elő. Színésznek lehet, hogy nem lenne jó, mert a vendégével, vagyis a közönségével együtt dől a nevetéstől.

− Felhívtam az egyik villamosipari céget, kérdezem a központost, mi a melléke az igazgatóhelyettesnek. 220, mondja. Akkor az igazgató 380, szóltam elképedve. Igen, hangzott a válasz.

A Szabó házaspár fordulatos élete egyúttal kortörténet. ‘86-ban házasodtak össze, és  három évig a feleség, lánykori nevén Győrfi Zsófia szülőhelyén, Szamosújlakon laktak. A férj három évig naponta járt be Gyarmatra a munkahelyére, ami addig változtatgatta a nevét, hogy végül megszűnt. A helybéliek még tudják: Hackmann, Fetefém… Állandóságot a rendszerváltás forgataga után a kórház hozott, ahol több mint egy évtizedig karbantartóként dolgozott.’98-ban aztán, amikor megkezdődtek a nagyszabású gázbekötések  a városban és a térségben, már másodállású vállalkozó lett. Folyamatosan képezte magát. Nem csak technikusi vizsgát tett, de a kor hozta technikai fejlődéshez szükséges minősítő vizsgákat azóta folyamatosan abszolválja. Két-három év párhuzamosság után megvált a kórháztól, és 2002 óta önálló egyéni vállalkozó. Róla, családtagjairól, és otthonáról jól érződik, hogy a mindennapos hosszú műszak, és a naprakész szakértelem meghozza a gyümölcsét.

Zsófia asszony a posta dolgozója, és csak a lányokkal járó gyes idejére vált meg átmenetileg munkahelyétől. Férje − maradva nem múló jókedvénél − közbeszúr: “felvetődött, hogy esetleg én maradok itthon”. Kap egy pillantást élete párjától, így aztán hagyja őt beszélni. A postahivatali elfoglaltság mellett, megismerve a férj munkabeosztását, nyilvánvaló, hogy a családi tűzhely melegének őrzése, és a két szép lány nevelése tölti ki az édesanya életét. Mintha tudná, hogy róla van szó, belibben a kisebbik, Kata, és büszke szavakkal kapcsolódik a beszélgetéshez. “Túl vagyok az anatómia szigorlaton, és ilyenkor azt mondják, már orvos lesz belőled, csak nem tudni mikor”. Honnan ismerős ez az önirónikus humor… Anita nincs a színen, helyette az anyja mondja el, hogy egyetemet végzett történelem szakon. Ingázva tanít párhuzamosan Csaholcon és Tarpán. És tanul tovább, most éppen turisztikát.

Lassan elfogy előlünk az aszalt szilva, és szép sárga magvakkal telik meg ez erre a célra odakészített tálka.  A házigazda a hobbiját hozza szóba. Két vadásztársaságban is tag. ‘88 óta a csegöldiben, nemrég pedig a kömöreibe lépett be. Miért a kettő? Mert Kömörő közelebb van, és jócskán kerül vaddisznó az erdejében a vadász elé. Mikor vadászik? A feleség válaszol: “egész tavasszal kijártál”. Volt annak sajnos híja is látom a férj pillantásában. Mindenképpen kerül rá idő, mert valahol ki kell pihenni azt az idegfeszültséget, amivel Szabó Sándor munkája jár.

− Vannak éjszakák, amikor nem alszom, hanem lejátszom egy-egy megoldatlan feladat elemeit. És reggelre kész vagyok. Odamegyek és megcsinálom.

Későre jár, közénk ül Anita is, a színen van a ma esti történet minden szereplője. Egymás mellé húzódnak, mint a darab végén a színészek a tapsrendhez. A taps elmarad, csak a vaku villan. Ez volt ma este a Szabó család.

(Északkeleti Almanach 28. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2012.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése