Fehérgyarmat

A műszaki pálya vonzotta mindig, de az élet úgy rendezte sorsának egymást követő filmkockáit, hogy végül a kereskedelemben találja meg igazi önmagát Kalydi Ferenc. Ha babonás lenne, biztosan a péntek 13-i születést okolná a pályamódosításért: ugyanis 1949-ben ilyen balszerencsésnek mondott napon született Fehérgyarmaton.

Kalydi Ferencet persze, nem olyan fából faragták, hogy ilyen apróságból egy életen át gondot csinálna. Gyerekkorában sokkal fontosabb kérdések okoztak fejtörést a szülőknek. Apja a csendőrséghez vonult be, majd három esztendőt húzott le orosz fogságban. Később magángazdálkodóként teremtette elő a megélhetéshez szükséges forintokat. Az emlékezetes téeszszervezés legelején „önként” beverték az újonnan létrehozott tsz-be, s majd másfél évtizeden át a közösből remélhetett jövedelmet.

Édesanyja debreceni lány, polgárit végzett, és a Szatmárban letelepedett asszony inkább a háztartást választotta. Igazából demokratikus légkör uralkodott a Kalydi családban, semmilyen pályára nem terelték erőszakkal a fiút. Neki tetszett volna a katonatiszti hivatás, de a szigorú egészségügyi szűrőn fennakadt.

Nevezetes osztály tanulója lehetett: a fehérgyarmati gimnázium akkor debütált, amikor Kalydi Ferenc beiratkozott az első osztályba. S az érettségire is elsőként az osztályuk mehetett 1967-ben. Ez az osztály nemcsak az ismeretszerzés, a tudományokkal való foglalkozás gyönyörűségét kínálta az emberesedő kamaszfiúnak, hanem egy padban ült egy szép leánnyal, Garda Juliannával. Sokat beszélgettek, s már az érettségire készültek, amikor mindketten rájöttek: kapcsolatuk mélyebb és őszintébb, mint általában a tinibarátságok. Tisztázták, összekötik a sorsukat, amint erre alkalmuk nyílik.

A műszaki pálya gyakorolta a legnagyobb vonzerőt Kalydi Ferencre, elment elektroműszerészetet tanulni Szolnokra. Jászberényben kiegészítette a hűtőgépszerelői ismeretekkel az addig tanultakat. Szakmájában szakértői vizsgát tett.

Az érettségi táján a menyasszonyának tekintett lányt 1970. március 7-én vezette oltár elé Csaholcon. Közös életüket albérletben kezdték, örültek, hogy egyáltalán kapnak egy szobát olyan kis faluban, mint Csaholc. A kertek alatt azonban már készülődött egy soha nem látott természeti katasztrófa, az emlékezetes árvíz. Természetesen Kalydi Ferencék sem maradhattak a faluban. Fehérgyarmatra vetette őket a sors, és egy másfél szobás lakást vásároltak. Mire leszerelt, az árvíz átrendezte a falvakat, az öreg, töppedt hajlékok helyére összkomfortos − igaz, majdnem egyforma − házakat húztak a katonák, munkásőrök, határőrök és mindenki, aki csak fel bírta emelni a kezét.

Bár korábban Közép-Európa legmodernebb téglagyárában dolgozhatott, mégsem maradt ott sokáig, hanem a Gelkához szegődött rádiót, tévét, háztartási gépet szerelni. Ezt a munkahelyet cserélte fel a MEZőGÉP-pel, ott ugyanis meóst kerestek.

− Nem volt látszatja annak a tevékenységnek − magyarázza. − Szerintem az a legjobb meós, aki elkészít egy alkatrészt. Neki kell precízen, minden kívánalomnak megfelelően elvégezni a rábízott munkát. Olyan furcsa az, ha kívülről mondják meg egy darabról, hogy az jó vagy rossz. Nem szerettem ezt a beosztást.

1975 májusáig bírta, ekkor elment műszerésznek a Metripondba. Szépen jutott feljebb a ranglétrán, csoportvezetőként a villanyszerelők, műszerészek, autóvillamossági szerelők munkáját koordinálta. Kinevezték energetikai művezetőnek, majd megbízták a műszaki osztályvezetői feladatokkal. Tmk-vezető lett, de 1991-ben azért hagyta ott a munkahelyét, mert megszűnt a tmk-vezetői állás.

Ekkor gondolt egy nagyot és hallgatott az új idők sugallatára: vállalkozásba kezdett. Kibérelte a fő utcán egy lakóház egy részét, és kialakította benne a Privát ABC-t. Azt már a háziasszonyok tanúsíthatják, milyen sikerrel. Kalydi Ferenc úgy gondolta az indulásnál: kocsmából a soknál is több van, az élelmiszerboltra pedig mindig szükség van. Igazolta az idő a számítását, hiszen a tej, a felvágott, a kenyér, a háztartási szerek mind-mind napi cikkek a családokban.

Kalydi Ferenc a változások idején a politikához is közel került. A lakiteleki MDF szellemisége magával ragadta, nagyon sok jó ötletet fedezett fel az ott megfogalmazottakban. Nemcsak tagja a helyi MDF-szervezetnek, hanem az első elnöke is volt. Emellett megválasztották önkormányzati képviselőnek, és a városfejlesztési és kommunális bizottság elnöki tisztét is ráruházták. A FIKSZ Kft. felügyelő bizottságának elnöke, és az ipari szakmunkásképző intézet iskolaszékének tagja.

Ma már családi házban lakik Fehérgyarmaton. Legszívesebben olvas vagy kirándulna, csak mióta vállalkozó, egyre kevesebb az ideje.

(Szatmári Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1994.)