Szalacsi Árpád

Erdészeti igazgató,

Fehérgyarmat

Olyan családba született, ahol mindig is értéknek számított a föld, ahol tisztelték és megbecsülték a természet adományait. Nagyszülei gazdálkodók voltak, gyakran járta velük szülővárosa, Nagyecsed határát ismerkedve annak élővilágával. A munka és a barangolások során sokat hallott tőlük a Szatmár-Beregi-síkság és a Nyírség közötti rossz lefolyású mélyedésben meghúzódó, hajdan nagy kiterjedésű lápról, ami gyerekként ugyancsak felkeltette az érdeklődését. Talán innen az indíttatása, ezek a gyermekkori élmények határozták meg pályájának alakulását, mélyítették el vonzódását a természethez, különösen az erdőhöz, az erdei élővilághoz.

Nagyecseden végezte általános iskolai tanulmányait, pályaválasztása szempontjából meghatározóak voltak ezek az évek, hiszen elhivatott tanítói, tanárai segítségével először itt mélyedt el alaposabban a biológia tudományába. Tanulmányait Mátrafüreden, az Erdészeti Szakközépiskolában folytatta. Kollégista volt, minden héten kétszer tette meg otthona és a kollégium közötti, nem kis fáradsággal járó nyolcórás utazást. Ekkor már kialakult véleménye, és határozott elképzelése volt arról, hogy milyen pályát fog választani. Az érettségit követően felvételt nyert a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára. Diákévei alatt számos civil szervezetnek, természetvédelemmel foglalkozó egyesületnek volt a tagja. Aktívan részt vett a madártani egyesület munkájában. Egyetemi évei alatt került be az egyetemi vadásztársaságba, ekkor már fegyverrel is rendelkezett. Nagy élmény volt, hiszen korábban gyerekként csupán hajtásokra járt, bár ezeknek a feladatoknak is nagy-nagy örömmel tett eleget.

Az egyetem elvégzése után gyakornokként a Guthi Erdészetbe került, amely az Alföld legnagyobb, egybefüggő erdejét kezelő erdészet. Nagyon szép tölgyesekkel, világhírű akácosokkal, vadászterülettel, gazdag vadállománnyal. Az ott folytatott vadgazdálkodás kapcsán ismerte meg azt a nagy szakértelmet igénylő feladatot, ami az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás összehangolt munkája során jelentkezik. Guth után egy esztendeig Nyíregyházán a központban, majd 4 esztendeig az akkor alakuló Nyírlugosi Erdészetben dolgozott műszaki vezetőként. Ezt követően kapta meg kinevezését a Fehérgyarmati Erdészet élére.

Úgy véli, egészen más erdészetvezetőként megfelelni az elvárásoknak, mint műszaki vezetőként. Olyan szakma az övék, hogy 1-2 év után még nem lehet munkájukról messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a tölgytelepítés csak hosszú évek után hozza meg gyümölcsét, de így van ez a többi fafajjal is, és a vadgazdálkodás eredményei is csak évek múltán jelentkeznek. Meggyőződése, hogy egy erdészetvezetőnek legalább néhány évtizedet el kell töltenie egy helyen, hogy keze munkája, hozzáértése meglátszódjék. A Fehérgyarmati Erdészet a Szatmár-Beregi-síkság állami erdeit kezeli, közel 5500 hektáron, 28 községhatárban gazdálkodnak Csengersimától Lónyáig, ahol az 50 hektáros erdőtömbtől a 90 hektáros tömbig minden előfordul. A legjellemzőbb fafaj a területet mintegy 95 százalékban uraló kocsányos tölgy és annak kísérő fafajai. Az itt található erdők rendkívül értékes erdőtársulásai az Alföldnek, melyek igen sok természeti értéket, növény- és állatritkaságot rejtenek. Itt él a feketególya, a vadászterület ékessége, a kárpáti típusú gímszarvas, amely különleges genetikai értéket képvisel, vadgazdálkodásuk során ennek az állománynak a kezelése, fenntartása is feladatuk.

Az erdőgazdálkodásuk során a legnagyobb feladat, hogy a természetvédelem és a tulajdonos Magyar Állam elvárásainak megfelelően úgy tudjanak ezekben az erdőkben gazdálkodni, ahogyan elődeik is tették. Hiszen az előző nemzedékek hozzáértő gazdálkodásának eredményeként maradtak fent a természetvédelem számára fontos és értékes növény- és állatfajok. A feladat nagy, ellátása komoly szaktudást és sok időt igényel, de ő ezt egyáltalán nem bánja. Akkor érzi jól magát, ha magánemberként is az erdő közelében lehet. Nem tud és nem is akar elszakadni munkájától. Jó érzéssel tölti el, amikor a természet értékei iránt fogékony, minden iránt érdeklődő tízesztendős kislányát magával viszi vadlesekre.

Úgy tervezi, ha egyéves kicsi fia egy csöppet nagyobb lesz, őt is megismerteti az erdővel. Ezek a séták nem a vadászatról fognak szólni, hanem a természet, az erdei életközösségek megismeréséről. Magáénak érzi Széchenyi mondását, mely szerint „a vadászat vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás”.

Úgy gondolja, a vadászat önmérsékletre nevel, és ő ennek a sportnak ezt a részét szereti az erdőjárás mellett. Ha tehetik, hétvégén kerékpárra pattannak, és mennek túrázni. Feltöltődést jelentenek számára a feleségével, a gyermekeivel együtt töltött órák, amire neki is, mint minden embernek, szüksége van, hiszen így tud erőt gyűjteni és megfelelni a fokozott elvárásoknak, amit az a világ diktál, amiben élünk.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése