Szalacsi Árpád

Erdészeti igazgató,

Fehérgyarmat

Olyan családba született, ahol mindig is értéknek számított a föld, ahol tisztelték és megbecsülték a természet adományait. Nagyszülei gazdálkodók voltak, gyakran járta velük szülővárosa, Nagyecsed határát ismerkedve annak élővilágával. A munka és a barangolások során sokat hallott tőlük a Szatmár-Beregi-síkság és a Nyírség közötti rossz lefolyású mélyedésben meghúzódó, hajdan nagy kiterjedésű lápról, ami gyerekként ugyancsak felkeltette az érdeklődését. Talán innen az indíttatása, ezek a gyermekkori élmények határozták meg pályájának alakulását, mélyítették el vonzódását a természethez, különösen az erdőhöz, az erdei élővilághoz.

Nagyecseden végezte általános iskolai tanulmányait, pályaválasztása szempontjából meghatározóak voltak ezek az évek, hiszen elhivatott tanítói, tanárai segítségével először itt mélyedt el alaposabban a biológia tudományába. Tanulmányait Mátrafüreden, az Erdészeti Szakközépiskolában folytatta. Kollégista volt, minden héten kétszer tette meg otthona és a kollégium közötti, nem kis fáradsággal járó nyolcórás utazást. Ekkor már kialakult véleménye, és határozott elképzelése volt arról, hogy milyen pályát fog választani. Az érettségit követően felvételt nyert a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára. Diákévei alatt számos civil szervezetnek, természetvédelemmel foglalkozó egyesületnek volt a tagja. Aktívan részt vett a madártani egyesület munkájában. Egyetemi évei alatt került be az egyetemi vadásztársaságba, ekkor már fegyverrel is rendelkezett. Nagy élmény volt, hiszen korábban gyerekként csupán hajtásokra járt, bár ezeknek a feladatoknak is nagy-nagy örömmel tett eleget.

Az egyetem elvégzése után gyakornokként a Guthi Erdészetbe került, amely az Alföld legnagyobb, egybefüggő erdejét kezelő erdészet. Nagyon szép tölgyesekkel, világhírű akácosokkal, vadászterülettel, gazdag vadállománnyal. Az ott folytatott vadgazdálkodás kapcsán ismerte meg azt a nagy szakértelmet igénylő feladatot, ami az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás összehangolt munkája során jelentkezik. Guth után egy esztendeig Nyíregyházán a központban, majd 4 esztendeig az akkor alakuló Nyírlugosi Erdészetben dolgozott műszaki vezetőként. Ezt követően kapta meg kinevezését a Fehérgyarmati Erdészet élére.

Úgy véli, egészen más erdészetvezetőként megfelelni az elvárásoknak, mint műszaki vezetőként. Olyan szakma az övék, hogy 1-2 év után még nem lehet munkájukról messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a tölgytelepítés csak hosszú évek után hozza meg gyümölcsét, de így van ez a többi fafajjal is, és a vadgazdálkodás eredményei is csak évek múltán jelentkeznek. Meggyőződése, hogy egy erdészetvezetőnek legalább néhány évtizedet el kell töltenie egy helyen, hogy keze munkája, hozzáértése meglátszódjék. A Fehérgyarmati Erdészet a Szatmár-Beregi-síkság állami erdeit kezeli, közel 5500 hektáron, 28 községhatárban gazdálkodnak Csengersimától Lónyáig, ahol az 50 hektáros erdőtömbtől a 90 hektáros tömbig minden előfordul. A legjellemzőbb fafaj a területet mintegy 95 százalékban uraló kocsányos tölgy és annak kísérő fafajai. Az itt található erdők rendkívül értékes erdőtársulásai az Alföldnek, melyek igen sok természeti értéket, növény- és állatritkaságot rejtenek. Itt él a feketególya, a vadászterület ékessége, a kárpáti típusú gímszarvas, amely különleges genetikai értéket képvisel, vadgazdálkodásuk során ennek az állománynak a kezelése, fenntartása is feladatuk.

Az erdőgazdálkodásuk során a legnagyobb feladat, hogy a természetvédelem és a tulajdonos Magyar Állam elvárásainak megfelelően úgy tudjanak ezekben az erdőkben gazdálkodni, ahogyan elődeik is tették. Hiszen az előző nemzedékek hozzáértő gazdálkodásának eredményeként maradtak fent a természetvédelem számára fontos és értékes növény- és állatfajok. A feladat nagy, ellátása komoly szaktudást és sok időt igényel, de ő ezt egyáltalán nem bánja. Akkor érzi jól magát, ha magánemberként is az erdő közelében lehet. Nem tud és nem is akar elszakadni munkájától. Jó érzéssel tölti el, amikor a természet értékei iránt fogékony, minden iránt érdeklődő tízesztendős kislányát magával viszi vadlesekre.

Úgy tervezi, ha egyéves kicsi fia egy csöppet nagyobb lesz, őt is megismerteti az erdővel. Ezek a séták nem a vadászatról fognak szólni, hanem a természet, az erdei életközösségek megismeréséről. Magáénak érzi Széchenyi mondását, mely szerint „a vadászat vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás”.

Úgy gondolja, a vadászat önmérsékletre nevel, és ő ennek a sportnak ezt a részét szereti az erdőjárás mellett. Ha tehetik, hétvégén kerékpárra pattannak, és mennek túrázni. Feltöltődést jelentenek számára a feleségével, a gyermekeivel együtt töltött órák, amire neki is, mint minden embernek, szüksége van, hiszen így tud erőt gyűjteni és megfelelni a fokozott elvárásoknak, amit az a világ diktál, amiben élünk.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése